Republikánus renitensek az iráni konfiktusban

Az amerikai képviselőház megszavazta azt az indítványt, amely arra utasítja Donald Trump elnököt, hogy vonja ki az amerikai csapatokat Iránból, hacsak azok maradásához nem kap kongresszusi felhatalmazást. A határozat elfogadásához a demokraták kevesek lettek volna, de négy republikánus képviselő átszavazott. 

A határozatot 215 igen szavazattal - 208 nem ellenében - fogadta el a képviselőház, így az a szenátus elé kerülhet. De még ha mindkét kamarán át is megy, vitatott jogi kérdés marad, hogy a törvényhozók kényszeríthetik-e az elnököt a csapatok kivonására. Trump és legfőbb tanácsadói alkotmányellenesnek minősítették a Kongresszus minden olyan kísérletét, amely a háborús felhatalmazásának korlátozására irányul. - írta meg a New York Times.

A képviselőházi döntés, ameynek elfogadásával néhány republikánus képviselő szembehelyezkedett az elnökkel, a háború ellen szavazva, azt jelzi, hogy Trump pártjának egyes tagjai egyre inkább hajlandók nyomást gyakorolni az elnökre, céljuk, hogy Trump vessen véget egy olyan konfliktusnak, amelyről az amerikaiak többsége úgy véli, nem éri meg az áldozatokat.

Négy republikánus képviselő – a michigani Tom Barrett, a pennsylvaniai Brian Fitzpatrick, az ohiói Warren Davidson és a kentuckyi Thomas Massie – szavazott át a pártfegyelmet megszegve. Jared Golden, Maine állam demokrata képviselője, aki korábban ellenezte az elnöki jogkör korlátozását, megváltoztatta álláspontját, és szintén támogatta a javaslatot.

Gregory W. Meeks New York-i képviselő, a Külügyi Bizottság vezető demokrata tagja dicsérte a renitens republikánus képviselők bátoráságát. Trump ugyanis az elmúlt hetekben politikai megtorlással fenyegette meg az összes olyan republikánus politikust, akik ellenszegülni mernek az elnöknek.

A szavazás előtt néhány perccel Mike Johnson házelnök újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a határozat elfogadása „rendkívül veszélyes kilátás” lenne, és „gyengítené” az elnöknek mint főparancsnoknak azt a képességét, hogy továbbra is békés megoldást keressen a konfliktusra.

Bár a néhány átszavazás feltűnő volt, a republikánus képviselők elsöprő többsége tartotta magát a pártfegyelemhez. Ők elfogadták az elnöki adminisztráció érvelését, miszerint az eredeti művelet már lezárult. 

Warren Davidson, aki márciusban egy iráni háborús felhatalmazásról szóló javaslatnál még a demokraták mellé állt, ám később Trump nyomására meggondolta magát, szerdán ismét a demokratákkal szavazott. Döntését a voksolást követő rövid nyilatkozatában azzal indokolta: fel akarja szólítani a Kongresszust, hogy vegyen részt egy olyan terv kidolgozásában, amely biztosítja a művelet sikerét.

„Határozzák meg a küldetést. Engedélyezzék a küldetést. Hajtsák végre a küldetést” – fogalmazott.

Bár a Kongresszus a múltban gyakran élt úgynevezett párhuzamos határozatokkal (concurrent resolutions), hogy elnöki jóváhagyás nélkül fejezze ki álláspontját egy-egy kérdésben, a Legfelsőbb Bíróság 1983-ban úgy döntött: ahhoz, hogy a kongresszusi intézkedések jogilag kötelező erejűek legyenek, át kell menniük a normál jogalkotási eljáráson. Ez magában foglalja azt is, hogy a javaslatot az elnök elé kell terjeszteni aláírásra.

Ez azt jelenti, hogy minden olyan kísérlet, amely jogilag kikényszeríthetővé tenné az amerikai csapatok kivonását Iránból, szinte biztosan megkövetelné Trump aláírását – vagy mindkét kamara kétharmados többségét az elnöki vétó felülírásához.

A szenátus hasonló utat jár be. A múlt hónapban négy republikánus és egy kivételével az összes demokrata szenátor szavazott meg egy külön háborús felhatalmazási határozatot, hogy az a plenáris ülés elé kerülhessen, de ez a kezdeményezés is sajátos eljárási akadályokba ütközik.

Bár csekély az esélye annak, hogy ezen intézkedések bármelyike ténylegesen kikényszerítse a háború befejezését, a két kamara lépéseivel egyértelműen elítélte az elnök konfliktuskezelését.