Macron már torkig van a tüntetésekkel, amiknek nem látni a végét

A francia elnök arra utasította a helyi hatóságokat, hogy a szakszervezeti tüntetéseken kívül minden egyéb szombatra meghirdetett demonstrációt tiltsanak meg. A párizsi vezetés a szélsőbalt okolja a hetek óta tartó zavargásokért. 

Bármely „tiltakozásra” vagy „összejövetelre” irányuló kérelmet, amelyet „erre jogosulatlan” személyek nyújtanak be, „elutasítanak” – mondta Emmanuel Macron Sébastien Lecornu miniszterelnökkel és a titkosszolgálatokkal tartott biztonsági értekezletet követően, amiről a Politico számolt be.

A francia elnök hozzátette, hogy a cél a közrend fenntartása és a „vállalkozások védelme” a múlt heti franciaországi zavargások után, amikor több százezer tüntető vonult az utcákra, miközben a tüntetések során elkövetett rongálások és fosztogatások több ezer vállalkozást és középületet érintettek. A közösségi mádiában máris megjelentek az újabb tiltakozásokra szólító felhívások, ami felveti annak a lehetőségét, hogy a tüntetéssorozat heti rendszerességgé váljon, ahogyan az a 2018–2019-es ún. sárga mellényes mozgalom idején is történt.

Az elnök úgy véli, hogy hat hónappal az elnökválasztás előtt a vitának inkább a tévéstúdiókban, az újságokban és végső soron a szavazófülkékben kell lezajlania

– jegyezte meg a francia elnökhöz közel álló egyik forrás.

A kormány most erősen rákészül a hétvégi demonstrációkra

A szakszervezetek általában tárgyalásokat folytatnak a helyi hatóságokkal a tervezett tüntetések előtt. Macron bejelentette, hogy szombatra a hatóságok „alternatív útvonalakat” javasolhatnak a maximális biztonság biztosítása érdekében. Az elnök pénteken védelmi tanácskozást vezet, ami után „új döntéseket” jelent majd be. Laurent Nuñez belügyminiszter közölte, hogy a hétvégén elit taktikai rendőri egységeket és egy, a terrorizmus elleni műveletekre általában francia területen állomásozó katonai egységet is mozgósítanak.

A francia kormányt azzal vádolták, hogy rosszul kezelte a múlt heti tüntetéseket, mivel jelentősen alábecsülte a tüntetők létszámát, és ennek következtében nem állított fel elegendő rendőri erőt a tüntetések örvén elkövetett bűncselekmények megakadályozására.

A francia média beszámolója szerint jóváhagyták egy nagy szakszervezet által szombatra Párizsban szervezett tüntetést, míg a környéken – beleértve az ország egyik legnagyobb városát, Lyont is – minden tüntetést betiltottak. Macron elnök múlt vasárnap a Franciaország-szerte zajló hatalmas zavargásokkal teli hétvége után a nemzethez intézett beszédében megígérte, hogy a „dolgokat tönkretevő” zavargóknak számolniuk kell a következményekkel.

Múlt hétvégén országszerte több százezer tüntető vonult az utcákra; a diákok a szakszervezetekhez és a lakossághoz csatlakoztak, hogy tiltakozzanak a magas megélhetési költségek ellen. Míg ezrek békésen tüntettek, a zűrzavarról készült felvételek – amelyeken középületeket gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki, és összecsapásokra került sor a rohamrendőrséggel – széles körű visszatetszést váltottak ki Franciaországban és a világban egyaránt.

„Akik rongáltak, azoknak fizetniük kell; akik kifosztottak, azoknak kártérítést kell fizetniük” – mondta Macron. A francia kormányt azzal vádolják, hogy alábecsülte a tüntetéseket, mind a baloldalon, mind a szélsőjobboldalon nem kevesen Laurent Nuñez belügyminiszter lemondását követelték.

Kétezer fölötti őrizetbevétel

A francia belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a zavargások során mintegy kétezer embert vettek őrizetbe. A helyzet eszkalálódása során rendőrök, tűzoltók és tüntetők is megsérültek. Serge Papin kisvállalkozásokért felelős miniszter a Gazdasági Minisztériumban találkozik vállalati képviselőkkel, hogy felmérjék a károkat, és segítséget javasoljanak az érintett vállalkozások számára.

Macron kijelentette, hogy „egyértelmű válaszokat” vár arra vonatkozóan, miért váltak erőszakossá a tüntetések. A francia elnök a szélsőbaloldali csoportokból származó bajkeverőket, „akikhez számos bűnöző csatlakozott” vádolta azzal, hogy féktelen erőszakot követtek el.

Az elszabadult pokolért a szélsőbalt okolják

Mivel már csak hat hónap van hátra a jövő évi francia elnökválasztásig, a szombati események gyorsan politikai dimenziót öltöttek. Sébastien Lecornu miniszterelnök szintén az „ultrabaloldalt” vádolta az erőszak szításával, azt állítva, hogy az Engedetlen Franciaország mozgalom és elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon fontos szerepet játszott a zavargásokat szító szélsőbaloldali hálózat keretein belül.

Mélenchon több más párt baloldali képviselőivel együtt csatlakozott a szombati tüntetésekhez, és támogatóit is részvételre buzdította, bár elítélte a fosztogatásokat és az erőszakot. Kijelentette, hogy a zavargásokért őt felelőssé tevő vádak célja az elnöki kampányának gyengítése, és azzal vádolta Macront, hogy „hagyta romlani a helyzetet” anélkül, hogy megoldásokat kínált volna a felháborodás csillapítására.

A szélsőbalos pártvezér jelenleg szoros versenyben küzd a második hely megszerzéséért a balközép jelölt Raphaël Glucksmannal és a jobbközép jelölt Edouard Philippe-vel a jövő évi választásokon a szélsőjobboldali éllovas Marine Le Pen mögött. Ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerez többségi szavazatot, a választás két legjobban szereplő jelöltje kerül be a második fordulóba.