Megállapodott az Egyesült Államok és Irán, véget érhet a 108 napos háború

Az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodásra jutott a több mint száz napja tartó háború lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök és Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes. Az egyezményt, ha minden jól megy, pénteken írják alá Genfben. A globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost újranyithatják. 

Trump vasárnap a Truth Socialön azt írta: „az Iráni Iszlám Köztársasággal kötött megállapodás immár teljes”. Az egyezményt várhatóan pénteken, június 19-én írják alá Svájcban. A közvetítésben kulcsszerepet játszott Pakisztán miniszterelnöke, Shehbaz Sharif is arról számolt be, a békemegállapodás szövege elkészült, az úgynevezett iszlámábádi memorandumot pedig Genfben véglegesíthetik. Az aláírási ceremónián várhatóan JD Vance amerikai alelnök is részt vesz.

A megállapodás pontos tartalma egyelőre nem teljesen világos, több részletet ugyanis meglehetősen eltérően kommunikálnak az érintett felek. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkársága szerint az egyezség azonnali és végleges tűzszünetet jelent minden fronton, ide értve Libanont is, továbbá része az Irán elleni amerikai tengeri blokád teljes feloldása is. Trump szintén arról beszélt, hogy megszűnik a blokád, és újranyitják a Hormuzi-szorost, amely kulcsszerepet játszik a globális kereskedelemben. 

Trump szerint a megállapodás díjmentes hajózást biztosít majd az útvonalon, míg az iráni Mehr hírügynökség arról írt, hogy a szoros harminc napon belül, iráni feltételek mellett nyílhat meg újra. Más amerikai tisztviselők óvatosabban fogalmaztak, és jelezték: a hajóforgalom helyreállításának pontos ütemezése még vitatott.

Szintén kérdéses az iráni befagyasztott pénzek sorsa. A Mehr szerint Washington 12 milliárd dollárnyi iráni vagyont oldana fel még a tárgyalások következő szakasza előtt. Amerikai tisztviselők ezzel szemben azt közölték, hogy a pénzek felszabadítása csak akkor kezdődhet meg, ha Teherán már elkezdte teljesíteni a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

A nukleáris kérdés sem zárult le egyelőre. Trump a New York Timesnak adott interjúban azt mondta, Washington továbbra is arról tárgyal Teheránnal, hogy Irán függessze fel az urándúsítást húsz évre. Az amerikai elnök jelezte, hogy akár egy tizenöt éves felfüggesztés is elfogadható lehet, de hozzátette, nem a sajtón keresztül akar tárgyalni. Az iráni fél szerint a mostani megállapodás egy hatvannapos folyamatot indít el, amelyben a nukleáris programról, a szankciókról és minden kapcsolódó vitás kérdésekről egyeztetnek majd.

Izrael hivatalosan egyelőre nem kommentálta az egyezséget, annak ellenére sem, hogy a háború eszkalációjában és regionális kiterjedésében kulcsszerepe volt. Libanonban ráadásul továbbra sem látszik, hogy a megállapodás valóban elhallgattatná a fegyvereket, hiszen miközben az iráni nemzetbiztonsági testület szerint az alku azonnali tűzszünetet ír elő minden fronton, Izrael a jelek szerint nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a pontokat, amelyek a libanoni területekről való visszavonulásra vonatkoznának. A bejelentés után is érkeztek hírek izraeli csapásokról Libanon területén, amiből szakértők szerint arra lehet következtetni, hogy a béke legnagyobb próbája nem feltétlenül az amerikai–iráni aláírás lesz, hanem az, hogy Izrael hajlandó-e egyáltalán tudomásul venni a háború végét.

Trump egyébként a hírek szerint kifejezetten dühösen reagált arra, hogy Izrael vasárnap, nem sokkal az alku bejelentése előtt légicsapást hajtott végre Bejrút ellen. Az Axiosnak nyilatkozva az amerikai elnök azt mondta, nagyon feldühítette Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök lépése, mert szerinte az izraeli támadás veszélybe sodorhatta a megállapodás aláírását.

Az Egyesült Államokban a demokrata politikusok üdvözölték ugyan a háború lezárásának lehetőségét, de keményen bírálták Trump háborús döntéseit. Chris Coons delaware-i szenátor szerint az egyezség jó irányba tett lépés, de különösen veszélyes lehet, ha Washington és Teherán másként értelmezi a vállalásokat. Chris Murphy, a szenátus külügyi bizottságának tagja ennél keményebben fogalmazott: a demokrata politikus szerint a megállapodás „megadás Iránnak”, de hozzátette, ennek ellenére örülni kell neki, mert minden egyes nappal, amíg ez az „őrült és illegális háború” folytatódik, az Egyesült Államok gyengül.

A nemzetközi reakciók többsége óvatosan pozitív volt, Keir Starmer brit miniszterelnök jelezte, hogy London kész támogatni a további technikai tárgyalásokat, és reméli, hogy a Hormuzi-szoros újranyitása stabilizálja az energiapiacokat. Emmanuel Macron francia elnök szintén üdvözölte az egyezséget. António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint az Európai Unió kész hozzájárulni egy tartós békestratégiához. António Guterres ENSZ-főtitkár „kritikus lépésnek” nevezte a megállapodást a közel-keleti háború rendezése felé.

A piacok is azonnal reagáltak a bejelentésre. Az olajárak hétfőn márciusi mélypontra estek: a Brent hordónkénti ára 4,08 dollárral, 4,7 százalékkal 83,25 dollárra csökkent, míg az amerikai WTI 4,35 dollárral, 5,1 százalékkal 80,53 dollárra esett. A befektetők arra számítanak, hogy a térségi feszültség enyhülése és a Hormuzi-szoros fokozatos újranyitása csökkentheti az energiapiaci kockázatokat.

Iránban a bejelentést vegyes érzésekkel fogadták. Sokan megkönnyebbültek, mert a hónapok óta tartó háború, a bizonytalanság, az internetkimaradások és a gazdasági visszaesés teljesen felőrölte a mindennapokat. Egy teheráni ékszerkészítő arról beszélt a Middle East Eye-nak, hogy a konfliktus alatt gyakorlatilag összeomlott az online vállalkozása, mert az Instagramon keresztül érkező megrendelései elapadtak, az embereknek pedig nem volt kedvük ékszereket vásárolni. Most abban bízik, hogy visszatérhet valami a normális életből.

Más irániak viszont mélyen bizalmatlanok. Vannak, akik attól tartanak, hogy a megállapodás csak időt ad az Egyesült Államoknak és Izraelnek egy újabb támadás előkészítésére. Az iráni – informális – ellenzék egy része csalódott, mert azt remélte, hogy a külső nyomás meggyengíti az iszlám köztársaságot. A rendszer keményvonalas támogatói közül pedig többen árulásként tekintenek a tárgyalásokra, és a 2015-ös atomalkuhoz hasonlítják a mostani megállapodást.

A legnagyobb kérdés most az, hogy a politikai áttörést követi-e valódi fegyvernyugvás. A háború lezárásáról szóló bejelentés kétségtelenül a legerősebb jelzés eddig arra, hogy a 108 napja tartó konfliktus formálisan véget érhet, de Libanon izraeli bombázása, Izrael ezzel kapcsolatos hallgatása, a szankciók kérdésköre, az iráni urándúsítás és a Hormuzi-szoros gyakorlati újranyitása mind olyan kérdések, amelyek még könnyen újabb kemény vitákat hozhatnak.

Fotó: Varga Máté / Kontroll