Orosz műholdak segíthették az iráni csapásokat amerikai célpontok ellen

Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva olyan felderítési adatokat adhatott át a teheráni vezetésnek, amelyekkel pontosabban követhette az Egyesült Államok közel-keleti katonai eszközeit. Egy szaúdi légibázis felett közvetlenül az iráni támadás előtt 14 orosz műhold haladt át, köztük nagy felbontású képek készítésére és elektronikus felderítésre alkalmas eszközök is.

Oroszország műholdas felderítési adatokkal segíthette Iránt abban, hogy pontosabban mérhesse be az amerikai katonai célpontokat a Közel-Keleten – derül ki a CNN videós riportjából. Az amerikai hírcsatorna tudósítása szerint az Egyesült Államok hírszerzése arra jutott, hogy Moszkva amerikai katonák, repülőgépek, hajók és katonai létesítmények helyzetéről, illetve mozgásáról is szolgáltathatott információkat Teheránnak.

A feltételezett együttműködés azért különösen fontos, mert az iráni támadások során több nagy értékű és katonai szempontból érzékeny amerikai eszközt is meglepő pontossággal találtak el, miközben Irán saját műholdas felderítési képességei sokkal korlátozottabbak az orosz rendszereknél.

14 orosz műhold a célpont felett

A riport a szaúd-arábiai Prince Sultan légibázis elleni márciusi támadáson keresztül mutatja be, konkrétan hogyan segítettek az oroszok. Az akkori iráni csapásban 12 amerikai katona sebesült meg, a támaszponton pedig súlyos károk keletkeztek. Megsemmisült egy Boeing E-3 Sentry légtérellenőrző és korai előrejelző repülőgép is. Az AWACS-rendszerrel (repülő radarállomás és parancsnoki központ) felszerelt gép az amerikai haderő egyik fontos „szeme” a levegőben: nagy területen képes légi célpontok észlelésére és követésére, illetve a hadműveletek irányításának támogatására.

Az eset egyik legérdekesebb részlete, hogy az E-3-as nem ot volt, ahol a háború előtt rendszerint félreállt, vagyis régebbi műholdfelvételek alapján nem feltétlenül lehetett volna pontosan meghatározni a helyzetét. A CNN szerint ugyanakkor az iráni támadás előtt 14 orosz műhold haladt át a Prince Sultan légibázis fölött, köztük fejlett felderítő eszközök is. Ezek egy része nagy felbontású képek készítésére alkalmas, más műholdak pedig elektronikus felderítést végezhetnek: kommunikációs jeleket érzékelhetnek, illetve segíthetnek feltérképezni például a légvédelmi és radarrendszereket.

Önmagában egy műhold áthaladása természetesen még nem bizonyítja, hogy az eszköz valóban adatokat gyűjtött a bázisról, ahogy azt sem, hogy Moszkva az így megszerzett információkat továbbította Teheránnak. Az amerikai hírszerzés azonban éppen azt próbálja feltárni, hogy van-e közvetlen kapcsolat az orosz felderítési tevékenység és az iráni csapások között. Washingtonban attól tartanak, hogy a szaúdi nem egyedi eset volt, és Oroszország más amerikai célpontokról is szolgáltathatott információkat Iránnak.

Már a háború elején felmerült az orosz segítség

A gyanú nem új keletű. A CNN amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva már március elején arról számolt be, hogy Oroszország kulcsfontosságú adatokat továbbít Iránnak az amerikai hajók, repülőgépek és katonák helyzetéről és mozgásáról, hogy Teherán felhasználhassa ezeket a célpontok kiválasztásához. Az információk jelentős része az orosz műholdrendszertől származhatott. A tavaszi tudósítások ugyanakkor még nem tudták konkrétan bebizonyítani az iráni támadásokról, hogy közvetlenül Moszkvától kapott hírszerzési adatok segítségével indították azokat.

Az azóta nyilvánosságra került adatok viszont már részletesebb képet rajzolnak ki. Egy, a Reuters által áprilisban megismert ukrán hírszerzési értékelés szerint március 21. és 31. között orosz műholdak legalább 24 felderítést végeztek 11 közel-keleti országban, összesen 46 objektum – köztük katonai bázisok, repülőterek és olajipari létesítmények – térségében. Az ukrán értékelés szerint a megfigyelt katonai létesítmények és parancsnokságok közül többet néhány nappal később iráni ballisztikus rakéták vagy drónok támadtak meg.

Műholdképek a támadás előtt – majd utána is

A Prince Sultan légibázisnál különösen érdekes időbeli mintázat rajzolódott ki. Az ukrán hírszerzés korábban azt közölte, hogy egy orosz műhold már a március végi iráni támadás előtt megfigyelte a területet, egy nappal a csapás után pedig újabb orosz műhold haladt át a bázis fölött. Az értékelés szerint a második áthaladás már a támadás eredményének felmérését szolgálhatta. Ez katonai szempontból legalább olyan fontos lehet, mint a csapás előtti felderítés: az új felvételekből megállapítható, mi semmisült meg, mely eszközök maradtak működőképesek, és szükség van-e újabb támadásra.

A Reuters nem tudta önállóan igazolni az ukrán jelentés minden megállapítását, de egy nyugati katonai és egy regionális biztonsági forrás saját hírszerzési információi alapján szintén intenzív orosz műholdas tevékenységről beszélt, és azt állította, hogy az így megszerzett felvételeket megosztották Iránnal. A hírügynökség által megkérdezett amerikai Kayhan Space űrmegfigyelő vállalat pályaadat-elemzése ugyancsak megerősítette, hogy az érintett időszakban rendszeresen haladtak át orosz műholdak az Öböl-térség felett. A cég ugyanakkor egy fontos korlátra is figyelmeztetett: abból, hogy egy műhold egy adott terület fölé ér, még nem következik automatikusan, hogy ott fényképet készít vagy más hírszerzési adatot gyűjt.

Iránnak éppen ez volt az egyik gyenge pontja

Az esetleges orosz segítség azért lehetett különösen értékes Teheránnak, mert Iránnak nincs az USA-hoz vagy Oroszországéhoz mérhető katonai műholdhálózata. A képességei azonban már a háború előtt is jelentősen javultak: a Financial Times korábbi értesülése szerint Irán 2024-ben hozzáférést szerzett a kínai TEE-01B műholdhoz. A rendszer körülbelül félméteres felbontású képeket képes készíteni, ami a korábbi iráni lehetőségekhez képest nagyságrendi előrelépést jelentett. A CNN-nek a Financial Times újságírója áprilisban arról beszélt, hogy az iráni hadsereg nem egyszerűen kész felvételeket kapott: utasításokat is adhatott arra, hogy a műhold mikor és mely területeket figyelje meg.

A CNN egy korábbi oknyomozó riportja szerint az iráni támadások legalább 16 amerikai katonai létesítményt rongáltak meg 8 közel-keleti országban, köztük olyan bázisokat is, amelyek korábban az amerikai katonai jelenlét legbiztonságosabb pontjainak számítottak. A csapások ráadásul nem véletlenszerű célpontokra irányultak: Irán nagy értékű repülőgépeket, kommunikációs berendezéseket, műholdas adatátvitelt szolgáló eszközöket és mindenekelőtt radarokat támadott. Egy, a károk felmérését ismerő amerikai kongresszusi forrás a radarokat az Egyesült Államok legdrágább és csak korlátozottan rendelkezésre álló regionális eszközei közé sorolta.

Az orosz támogatás azonban a kínai műholdnál is szélesebb felderítési lehetőséget jelenthetett. A nagy felbontású optikai képek mellett Moszkva elektronikus hírszerzési képességei elvileg kommunikációs és radarjelek érzékelését, valamint mozgó katonai eszközök követését is segíthetik. Ez különösen fontos különbség: egy állandó katonai bázis helyét nem nehéz megtalálni, egy áthelyezett repülőgép, mobil légvédelmi rendszer vagy más mozgó célpont pontos helyzetének meghatározásához viszont friss hírszerzési adatokra van szükség.

Egy CIA-hoz köthető célpont is felmerült

Az amerikai hírszerzés azt is vizsgálja, hogy orosz információk segíthették-e az irániakat egy Rijádban található, a CIA-hoz kapcsolódó célpont elleni támadásban. A Washington Post már márciusban jelezte, hogy találat érte az amerikai nagykövetségen működő CIA-állomást a szaúdi fővárosban, és az épület egyes részei olyan súlyosan megrongálódtak, hogy le kellett zárni azokat.

Ha az amerikai feltételezések beigazolódnak, az arra utalhat, hogy az információmegosztás nem egyszerűen a nagy, jól ismert katonai bázisok koordinátáira korlátozódott, hanem jóval érzékenyebb célpontokra is kiterjedhetett.

Moszkva tagad, miközben egyre szorosabbak az orosz–iráni katonai kapcsolatok

Oroszország visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint ilyen katonai vagy hírszerzési támogatást nyújtana Iránnak. Moszkva és Teherán együttműködése ugyanakkor az elmúlt években látványosan szorosabbá vált. Irán az Ukrajna ellen indított orosz invázió során Shahed típusú drónokat adott Oroszországnak. Teherán tagadta, hogy ezeket kifejezetten ukrajnai felhasználásra szállította volna, Oroszország pedig később saját változatokat is gyártott az iráni konstrukció alapján. Több mint beszédes az is, hogy a két ország 2025-ben átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötött, amely hírszerzési és biztonsági információk cseréjéről is rendelkezik.

A CNN friss riportja így nem egyetlen, elszigetelt állításra épül, hanem az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került hírszerzési információkhoz tesz hozzá új fejleményeket. A Prince Sultan légibázis esete azért különösen fontos, mert a műholdak mozgása, az E-3 Sentry korábbi helyzetéhez képest történt áthelyezése és az iráni támadás pontossága együtt már jóval részletesebb képet ad arról, milyen szerepet játszhatott a külső hírszerzési támogatás. A közvetlen oksági kapcsolat azonban továbbra sem bizonyított: abból, hogy orosz műholdak jártak egy célpont fölött, önmagában nem következik, hogy az általuk megszerzett adatok alapján indították az iráni fegyvereket. Az amerikai hírszerzés most éppen ezt az összefüggést próbálja feltárni – vagyis azt, hogy Moszkva műholdjai valóban hozzásegítették-e Teheránt ahhoz, hogy pontosabban lássa és találja el az amerikai célpontokat a Közel-Keleten.

Fotó: DVIDS (az amerikai védelmi minisztérium médiatára)