Európai Bizottság: Javult a jogállamiság helyzete Magyarországon, de továbbra is probléma a korrupció

Jelentős előrelépéseket, de változatlanul súlyos hiányosságokat is megállapított Magyarországról az Európai Bizottság pénteken közzétett, idei jogállamisági jelentése. A dokumentum szerint az új magyar kormány az elmúlt hónapokban intenzív reformokba kezdett, amelyek több korábbi uniós kifogást is kezelnek, de számos érzékeny területen még nem látható érdemi eredmény. 

A 38 oldalas országjelentés azért kulcsfontosságú, mert szorosan kapcsolódik azokhoz a jogállamisági feltételekhez, amelyek teljesítése meghatározza a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását is. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a jelentés nem helyettesíti sem a kondicionalitási eljárás, sem a helyreállítási terv mérföldköveinek hivatalos értékelését, azokkal párhuzamosan vizsgálja a reformok végrehajtását - írja az EUrológus.

A jelentés összegzése szerint az új magyar kormány a hivatalba lépése óta „intenzív reformtevékenységet” folytatott a jogállamiság helyreállítása érdekében. A Bizottság kiemeli: több fontos törvénymódosítás született a helyreállítási terv és a jogállamisági feltételességi mechanizmus keretében folytatott egyeztetések eredményeként.
Brüsszel külön pozitívumként említi: az Integritás Hatóság megerősítését; a vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformját; a közbeszerzések átláthatóságának növelését; a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fokozatos megszüntetését; a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését; valamint azt, hogy Magyarország kérte csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), amit a Bizottság jóvá is hagyott. Utóbbit a jelentés az egyik legjelentősebb intézményi változásként értékeli.

Miközben a korrupcióellenes intézményrendszer több ponton megerősödött, a Bizottság szerint továbbra sem sikerült bizonyítani, hogy a rendszer képes eredményesen fellépni a politikai szintű korrupció ellen. A dokumentum szerint ugyan nőtt a korrupciós bűncselekmények miatti vádemelések száma, de továbbra sincs „meggyőző eredménysor” a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában és jogerős lezárásában.

A jelentés megjegyzi:

• több kiemelt korrupciós ügy évek óta első fokon húzódik;
• továbbra is fennáll a politikai befolyás veszélye az ügyészségi rendszerben;
• a klientúraépítés és a nepotizmus továbbra is aggályos.

A Bizottság ezért változatlanul fenntartja tavalyi ajánlását: 

Magyarországnak bizonyítható eredményeket kell felmutatnia a magas szintű korrupció üldözésében.

A jelentés külön fejezetet szentel annak, hogy hazánk májusban hivatalosan kérte részvételét az Európai Ügyészség (EPPO) megerősített együttműködésében. A Bizottság júliusban ezt jóváhagyta. Az EPPO a csatlakozás után 2021-ig visszamenőlegesen jogosult lesz kivizsgálni az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket Magyarországon is. Viszont hangsúlyozták, hogy ettől önmagában még nem tekinthető teljesítettnek a korrupcióellenes ajánlás, mert a csatlakozás gyakorlati hatásai még nem jelentek meg.

A Bizottság szerint a Országos Bírói Tanács továbbra is él a 2023-as igazságügyi reform során megszerzett jogosítványaival, és több esetben fellépett a bírákat ért politikai nyomásgyakorlással szemben. Pozitívumként említik: a bírói fizetések újabb emelését; a bírói karrier szabályainak módosítását; valamint azt az alkotmánymódosítást, amely erősítheti a bírói önigazgatás szerepét a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek kinevezésében. Ugyanakkor változatlanul problémának tartják az alsóbb bíróságok ügyelosztási rendszerének átláthatatlanságát, a főügyész kinevezési rendszerét, valamint azt, hogy az ügyészségi hierarchia politikai befolyásra ad lehetőséget.
A Bizottság adatai szerint a magyar lakosság mindössze 31 százaléka tartja megfelelően függetlennek a bíróságokat, ami tovább romlott az előző évekhez képest.

Az egyik legjelentősebb törvényi változás az Integritás Hatóság jogköreinek kibővítése. A jelentés szerint szélesebb adathozzáférést kap; új vezetési struktúrát vezetnek be; egyszerűbb lesz fellépnie a közbeszerzési ügyekben; erősebb szerepet kap a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében. Brüsszel ugyanakkor megjegyzi, hogy az intézmény működését nehezítette, hogy elnöke ellen büntetőeljárás indult. 

Az Európai Bizottság első alkalommal állapítja meg, hogy a korábbi ajánlások ezen része teljesült. 

Az új szabályok szerint:

• lényegesen több közszereplőre terjed ki a kötelezettség;
• digitális nyilvántartás készül;
• nyilvánossá válnak a vezető politikusok vagyonnyilatkozatai;
• az Integritás Hatóság érdemi ellenőrzési jogkört kap;
• szankciók is kapcsolódnak a valótlan adatszolgáltatáshoz.

A Bizottság ezért ezt az ajánlását teljesítettnek tekinti.

A lobbitevékenység szabályozása még messze van az ideálistól

Ezzel szemben semmilyen előrelépést nem lát Brüsszel a lobbitevékenység szabályozásában, aminek különösen optikája van Szijjártó Péter új munkahelye kapcsán. Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy Magyarországon nincs átfogó lobbiszabály, „forgóajtó” szabályozás, „lehűlési idő,” a magas rangú tisztségviselők számára megfelelő összeférhetetlenségi rendszer. A Bizottság szerint ez továbbra is komoly korrupciós kockázatot jelent.

A jelentés szerint a júniusi médiatörvény-módosítás javította a médiahatóság működésének függetlenségét, valamint a közmédia irányítási rendszerét. Azonban nem történt előrelépés az állami reklámköltések átlátható elosztásában, az információszabadság teljes körű biztosításában, illetve a média pluralizmusának erősítésében.
Pozitívumként értékeltéi, hogy májusban megszűnt a veszélyhelyzet, és az új kormány azt nem hosszabbította meg. Kifogásolják azonban a stratégiai ágazatokban működő külföldi cégekre nehezedő szabályozási nyomást, a versenyjogi kivételek alkalmazását, a titkos megfigyelések elégtelen bírói kontrollját.

Brüsszel elismeri, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése fontos változás. Ugyanakkor továbbra is fennmaradtak olyan jogszabályok, amelyek korlátozhatják a civil szervezetek működését, ezért ezen a területen csak részleges előrelépést állapított meg.

A jogállamisági jelentésben a Bizottság összesen öt új ajánlást fogalmazott meg Magyarországnak:

• tegye átláthatóbbá az alsóbb bíróságok ügyelosztását;
• rendezze kiszámítható módon a bírák és ügyészek bérezését;
• vezesse be az átfogó lobbiszabályozást;
• érjen el kézzelfogható eredményeket a magas szintű korrupciós ügyekben;
• valamint szüntesse meg a civil szervezetek munkáját akadályozó szabályokat.

Két korábbi ajánlást ugyanakkor lezártnak tekint: a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, illetve részben a médiaszabályozás átalakítását, amelyet a jövőben már elsősorban az Európai Média Szabadságáról szóló rendelet (EMFA) alapján kíván ellenőrizni. Az Európai Néppárt (EPP) úgy látja, hogy az eddigi előrelépések elismeréseként, valamint a további reformok ösztönzése érdekében mielőbb le kellene zárni Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást, lehetőség szerint már idén ősszel.