Trump Putyinnal üzletel, közben Kijevet szorongatja

Donald Trump megállapodott Putyinnal az orosz gázolaj értékesítéséről, miközben Washington az amerikai támogatás korlátozásával próbálja rábírni Ukrajnát, hogy ne támadja tovább az orosz finomítókat. Az amerikai elnök vasárnap azt is bejelentette, hogy az oroszok és az ukránok leállítják az egymás energetikai létesítményei elleni csapásokat, az ukrán hatóságok azonban azóta is újabb orosz támadásokról számolnak be.

Hétfőn Harkiv határában ismét energetikai létesítményt ért orosz támadás az ukrán hatóságok szerint, pedig Donald Trump előző nap már azt közölte, hogy Oroszország és Ukrajna azonnali hatállyal leállítja az ilyen célpontok bombázását. Az amerikai elnök azt írta, mindkét fél elfogadta a megállapodást, Zelenszkij azonban még a részleteket várta Washingtontól, Moszkva pedig ekkor nem erősítette meg, hogy létrejött volna az alku. 

Az ukrán elnök vasárnap esti beszámolójában közben Kijev és Harkiv energiarendszere elleni támadásokról is szó volt, így a bejelentésből egyelőre nem derült ki, mikor és milyen feltételekkel állhatnak le a csapások. 

Zelenszkij azt mondta, Ukrajna kész felhagyni az orosz finomítók támadásával, ha az oroszok is leállítják az ukrán energetikai létesítmények elleni csapásokat. 

Buszokat és lakóházakat értek az orosz csapások

A hétvégén azonban újabb civilek haltak meg, Harkivban vasárnap egy élelmiszerboltot ért támadásban hárman vesztették életüket, húszan megsérültek, köztük két gyerek, Nyugat-Ukrajnából pedig további három halottról érkezett jelentés a Reuters összesítése szerint. Szombaton Zaporizzsjában húsz ember, köztük három gyerek halt meg az Al Jazeera tudósítása alapján.

Néhány nappal korábban, október 8-án két utasokkal teli buszt találtak el az oroszok Kramatorszkban, ahogy azt a Kontrollon is megírtuk, az akkori adatok szerint legalább harmincan meghaltak, tizennyolcan megsérültek a siklóbombatámadásban. Vadim Filaskin, a donyecki régió vezetője azt állította, szándékosan vették célba a civileket, és bejelentette, hogy Kramatorszkban, illetve a szomszédos Szlovjanszkban leállítják a tömegközlekedést, mert az utasok és a sofőrök életét már nem lehet tovább kockáztatni. Előző nap Prilukiban egy ötemeletes lakóházat rombolt le egy orosz csapás, huszonketten haltak meg, köztük öt gyerek.

Gázolajalku Putyinnal, fenyegetés Kijevnek

Ezeknek a támadásoknak az árnyékában jelentette be Trump pénteken, hogy megállapodott Putyinnal az orosz gázolaj értékesítéséről, amihez Washington átmenetileg enyhítette az orosz üzemanyagra vonatkozó szankciókat. Az amerikai elnök az üzemanyagárakat szeretné lejjebb szorítani, Zelenszkij viszont arra figyelmeztetett, hogy az alku újabb bevételhez juttatja a háborút folytató Oroszországot. A CNN tudósítása szerint Trump ezt követően az ukrán elnököt kezdte hibáztatni a magas dízelárakért, az orosz finomítók elleni ukrán támadásokra hivatkozva, majd odáig jutott, hogy Ukrajnának új vezetőt javasolt, olyat, aki szerinte képes lenne megállapodni Moszkvával.

A csatorna által idézett elemzők ugyanakkor azt is kétségbe vonták, hogy az orosz szállítások érdemben csökkentenék az árakat.

Vasárnap már négy republikánus és három demokrata szenátor közös nyilatkozatban kérte az alku visszavonását. Arra hivatkoztak, hogy a kongresszus 2022-ben törvényben tiltotta meg az orosz energiahordozók importját, és szerintük a kormányzat a mostani döntés előtt a kötelező egyeztetést, illetve az indoklást is elmulasztotta. 

Az ukrán vezetés számára az üzenetváltásnak a fegyverellátást érintő következménye is lehet, a Financial Times ugyanis európai tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy Washington a hírszerzési információk megosztásának, valamint az amerikai fegyverek beszerzését lehetővé tevő PURL-programnak a leállításával fenyeget, hogy rábírja Kijevet az orosz finomítók elleni támadások beszüntetésére. A fenyegetést később a Reutersnek is megerősítette egy, az ügyet ismerő forrás, a Fehér Ház viszont nem válaszolt a hírügynökség megkeresésére. 

Amikor Zelenszkijt az ABC vasárnapi műsorában az amerikai elnök kijelentéseiről kérdezték, az ukrán elnök azt mondta, az ukránok dolga eldönteni, ki vezesse az országukat, és hatvan nap teljes tűzszünet esetén megszervezné a választásokat. Németország részéről Johann Wadephul külügyminiszter biztosította támogatásáról, Berlin pedig jelezte, az amerikai döntés ellenére fenntartaná az Oroszország elleni szankciókat. Wadephul szerint több nyomásra van szükség Putyinnal szemben, hogy hajlandó legyen tárgyalni. 

Az ukránok a fronton és Oroszországban is visszavágnak

A donyecki front északi részén, Liman környékén az ukrán hadsereg az elmúlt hetekben területeket foglalt vissza, a Reuters által idézett ukrán parancsnok szeptember végén 176 négyzetkilométerről beszélt. Az ISW értékelése szerint a Vivaldi néven zajló hadművelettel sikerült megzavarni az oroszok törekvését a megerősített ukrán városöv széles bekerítésére, miközben délről továbbra is nyomás nehezedett az ukrán állásokra, Kosztyantinyivkában pedig orosz előrenyomulásról szóltak a beszámolók.

A finomítók mellett az orosz Yandex adatközpontjait is elérték az ukrán drónok, az október 8-án eltalált szaszovói létesítményt le kellett állítani, másnap pedig a Kaluga régióban működő központot érte támadás, amely a vállalat közlése szerint részben működésképtelenné vált. A cég felhőszolgáltatásaira számos vállalkozás támaszkodik, Szaszovóban pedig a mesterségesintelligencia-fejlesztéseihez használt szuperszámítógépek közül kettő is helyet kapott.

Az ukrán városok fölött ugyanakkor a szárazföldi sikerek ellenére is súlyos hiányosságok maradtak a védelemben, Peter Apps, a Reuters védelmi szakírója az elfogórakéták hiányáról és a vártnál lassabban érkező nyugati fegyverszállításokról írt. A télhez közeledve ezeknek a hiányoknak az áram-és hőellátás védelmében is következményük lehet, éppen azoknál a létesítményeknél, amelyek támadásának leállítását Trump most bejelentette.

Fotó: Facebook / Kontroll