Kipattintotta magát a Nemzeti Tömörülés a szenátusban, Marine Le Pen elnöki esélyei tovább nőttek

A részleges szenátusi választásokon vasárnap a Nemzeti Tömörülés megnégyszerezte szenátorainak számát a felsőházban, csupán pár hónappal az elnökválasztás előtt. Marine Le Pen pártelnök történelmi győzelemnek nevezte az eredményt, amely a pártja országos beágyazottságát tovább növelheti.

A francia radikális jobboldal áttörést ért el azzal, hogy 15 helyet megszerzett a felsőházban, amivel megnégyszerezte szenátorainak számát, alig 7 hónappal a köztársaságielnök-választás előtt, amelynek a nagy esélyese Marine Le Pen. 
A Nemzeti Tömörülés – amelynek eddig 3 szenátora volt – 9 újabb helyet szerzett meg, szövetségese, a Jobboldali Unió a Köztársaságért (UDR) pedig 3-at – írta a HVG.

A parlament hagyományosan jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának több mint felét választották újra vasárnap 6 évre, ami 178 szenátort jelent. A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. „Első alkalommal a történetében a Nemzeti Tömörülés a szövetségeseivel együtt önálló csoportot fog alkotni a szenátusban”  – értékelte a választási eredményt a párt elnöke, Jordan Bardella az X közösségi oldalon. Az önálló frakcióhoz tíz szenátorra van szükség.

Ez egy történelmi győzelem, és egy jelentős előrelépés, amelyet megtettünk

– írta ugyancsak az X-en az elnökválasztás előtti utolsó megmérettetésről Marine Le Pen, aki üdvözölte a mostani áttörést, amely megerősíti a Nemzeti Tömörülés beágyazódásának felgyorsulását egész Franciaországban.

Folyamatosan erősödik az RN

Az RN a 2024-es nemzetgyűlési választásokon a legnagyobb párttá vált a képviselők számát tekintve az alsóházban 119 képviselővel. A vasárnapi eredmény jelentősége elsősorban az, hogy az önálló szenátusi frakció több megszólalási időt és további forrásokat biztosít Marine Le Pennek az elnökjelöltséghez.

Bár a radikális jobboldal főként a hagyományos jobboldaltól tudott szenátori helyeket elvenni, a Köztársaságiak és centrista szövetségeseik megerősítették többségüket a felsőházban: elnökjelöltjük, Bruno Retailleau egykori belügyminiszter is megőrizte a szenátori helyét. 

A korábbi 231 fős jobboldali többség 224-re csökkent, de továbbra is meghatározó maradt.

A második legnagyobb csoportot változatlanul a baloldali pártok alkotják. A radikális baloldal – amelynek vezetője, Jean-Luc Mélenchon, aki a felmérések szerint a második helyen jutna be az elnökválasztás második fordulójába, ha most tartanák a voksolást – azonban csak egyetlen mandátumot tudott megszerezni a szenátusi választásokon.