Orsós János: Szeretném, ha a felzárkóztatás mostantól szitokszó lenne Magyarországon

Az elmúlt 35 év megmutatta, hogy a roma felzárkóztató program valójában lezárkóztatás a társadalomról – ezt vallja Orsós János roma aktivista, pedagógus. Szerinte a tanulás a fejlődés alapköve, ám a szegregátumokban, peremvidékeken pont a minőségi oktatás nem érhető el a mélyszegénységben élők gyerekei számára.

Egyre többen ismerik az országban Orsós János nevét, hiszen számos rendezvényen felszólalt már a miskolci dr. Ámbédkar Technikum vezetője. Azt mondja, az ország lakmuszpapírja a cigányság, a kormány a romákon próbálja ki az összes kegyetlenségét.

„Mi nem egy szociális probléma vagyunk, nemcsak egy nemzetiség, hanem a nemzet része vagyunk. Hiszen nagyon régóta itt élünk, ugyanaz a kultúrkör határoz meg minket, nem vagyunk merőben mások kulturálisan, mint bárki más ebben az országban. Meg szoktam döbbenni azon a felvetésen, hogy miért akarunk mi a nemzet része lenni. Ez nem kellene kérdés legyen, hatszáz éve itt élünk” – mondja Orsós János.

Közben a kormány sorra hozza azokat az intézkedéseket, melyek a mélyszegényeket leválasztják a társadalomról. Orsós János szerint a szabad iskolaválasztás sem kedvez a romáknak, hiszen nekik nincs lehetőségük a gyermekeiket behordani egy közeli nagyváros egyházi vagy tagozatos iskoláiba, a napi utazást sem tudják kifizetni. A cigány, de nemcsak, hívja fel a figyelmet az iskolavezető, hanem a mélyszegénységben élő gyermekek maradnak a szaktanár nélküli, rendkívül szerény eszközökkel felszerelt falusi intézményekben. 

János, bár a legszebben írt a felső tagozatban, soha nem kaphatott ötöst magyarból. A "színkódja miatt", ahogy ő fogalmaz. 14 évesen már gyárban dolgozott, majd később tanult tovább esti gimnáziumban. Itt egy elhivatott pedagógus felismerte a képességeit és helyesírási versenyre is benevezte. Azt mondja, ezt az esélyt kellene megadni minden mélyszegény gyermeknek.

A miskolci dr. Ámbédkar Technikumban Derdák Tibor igazgatóval együtt azon dolgoznak, hogy érettségihez juttassanak peremvidékeken élő, kilátástalan helyzetben lévő fiatalokat. Ugyanakkor van egy dobbantónak nevezett osztályuk, ebben olyan diákokat karolnak fel, akik elmúltak 16 évesek, de még nincs meg a nyolc osztályuk. A középiskoláról a Kontroll.hu is forgatott egy filmet, mely ide kattintva tekinthető meg.

János azt mondja, az egyik legfontosabb oktatáspolitikai lépés kell legyen a közeljövőben, hogy a tankötelezettség korhatárát visszaállítják 18 évre. 

Orsós János a héten a Kontroll stúdiójának vendége volt, a romákat és a mélyszegényeket érintő kérdésekről Sipos Betti szerkesztő-műsorvezetővel beszélgetett. A műsorban a szegregátumokban, peremvidékeken élők oktatásáról, a településvédelmi törvényről, a romák politikai képviseletéről, a társadalmi előítéletekről is szó esett. A teljes műsor itt tekinthető meg: