Oltás és könnygáz – Az orbáni propaganda és a valóság

Orbán Viktor YouTube-csatornáján egy, a COVID alatti védekezést propagandisztikus elemekkel dicsőítő videó jelent meg. Az Orbán-filmhíradónak egyetlen célja volt: kommunikálni azt, hogy az állam a helyén van, az állam élén álló miniszterelnök pedig ha kell, akár reggel hatkor már azon dolgozik, hogy megvédje a honpolgárokat.

Szlovákiában több tízezren tüntettek Fico kormánya ellen, a megmozdulások tehát jelentős társadalmi támogatást tudhatnak maguk mögött. Szerbiában épp most buktatták meg a blokádoló egyetemisták a kormányfőt. Ezeknek a demonstrációknak, túlmutatva a kiváltó incidenseken, mind egy üzenete van: valami nincs teljesen rendben az állam működésével.

Magyarországon már az EP-választások óta tematizálja ezt az ügyet Magyar Péter, a kormánypártok pedig tálcán kínálták neki a lehetőséget: késnek, vagy nem járnak a vonatok, pusztító hőségben kell demotivált orvosoknak életmentő műtéteket végrehajtaniuk, a gyermekotthonokban a földön alszanak az árva gyerekek, ráadásul az épületek is romos állapotban vannak.

A miniszterelnök körül úgy néz ki, mostanra érzékelni kezdték, hogy épp elveszítik ezt a vitát. Ezért visszanyúltak egy nemrég történt, jelentős nagyságú krízishez, ahol Orbán Viktor ténylegesen a népvezér szerepében jelent meg. A koronavírussal, a védekezés minőségével kapcsolatban rengeteg statisztika fellelhető. A járvány bizonyos pontjain népességarányosan nálunk vesztették életüket a legtöbben a járványban, a lélegeztetőgépekért portyázók pedig annyira “a legrosszabbra készültek” - ahogy a kormányfő a videóban fogalmazott - , hogy sikerült korrupciógyanút felvető mennyiségű és sokszor alkalmatlan berendezéseket vásárolniuk az állam pénzéből.

Magyar Péter válaszolt is a kormányfő videójára, dr. Kulja Andrással közös élő adásukban rámutattak a védekezés hibáira, utóbbi egyenesen azt állította, az elvileg a helyén lévő állami vezetés cserbenhagyta őket, mikor a leginkább szükség lett volna a segítségükre. Jelenlegi állás szerint Orbán YouTube-videóját 180 ezren, míg Magyar Péterék élőjét 268 ezer ember tekintette meg a Facebookon.

A vita tárgya tehát egyértelmű: az állam működésképtelensége. Szeretném viszont felvetni azt az álláspontot, miszerint ha működik is az orbáni struktúra, abban sincsen sok köszönet.

Mielőtt úgy döntöttem, újságírással szeretnék foglalkozni, ha nagy leszek, szerepet vállaltam a közéletben, mint diákaktivista. Ezt már ugyan évek óta abbahagytam, leginkább azért, mert már nem vagyok diák, természetesen maradtak ismerőseim, barátaim a szférából. Éppen ezért közelről láthattam, hogyan kezelte a „helyén lévő állam” a 2022-23-as nagyobb diáktüntetéseket.

Ezen demonstrációk a tanári bérezés inkorrektségéből indultak ki, innen nőtték ki magukat egy, a teljes oktatási szisztémát kritizáló tüntetéssorozattá. Teltek-múltak a hónapok, megszületett az Egységes Diákfront nevezetű mozgalom, majd elérkeztünk ‘23 áprilisáig, amikoris a Karmelita Kolostornál tüntettek a diákok. Egy, a Fidesztől már ismert eszközzel igyekeztek itt a demonstrálók élni, kordonbontásba kezdtek. Erre a rendőrség, az egyik legfőbb karhatalmi erő, az állam egyik alkotóeleme pedig az esemény mértékéhez méltó módon válaszolt: könnygázzal kezdték el lefújni a tüntető diákokat. Ez aztán szintén megismétlődött május elején.

Miután már kétszer annyira a helyén volt az állam, hogy ezt a demonstráló diákok szemgolyói bánták, elérkeztünk május 19. napjához, ekkor “Gyerekeket bántasz” címmel jelentett be tüntetést az Egységes Diákfront. Ezen személyesen én is részt vettem, ott voltam a Lendvay utcában, mikor egy párszázas tömeg a demonstráció végeztével odavonult. Egy rendőrsorfal blokkolta a Fidesz-székház felé vezető utcát, ez eddig természetes.

Valakivel épp beszélgettünk, mikor az utca elején is rendőrök jelentek meg. Az első gondolat a demonstrálók között az volt: be akarnak minket keríteni. Végezetül ezek a rendőrök nem vetették be magukat, ugyanakkor a sorfal egy minimális hergelés után (értsd: közéjük repült egy csavar) elkezdett kitörni és megindulni a diákok irányába. Mikor aztán valaki rosszul lett a diákok közül, akkor szabadult el a pokol: a rend éber őrei elkezdték taposni, rugdalni a levegőtlenség miatt már-már fuldokló tanulókat. Többen is azt mondták utána: ennél tényleg jobb lett volna, ha maradnak a könnygáznál.

Sokan emlékezhetünk erre a történetre. Mégis azért hoztam most fel, hogy érzékeltethessem: nem feltétlen az a kérdés, hogy az állam mennyire van a helyén, hanem az, hogy az államot vezető filozófia milyen cselekedeteket diktál. Mert ha ezt jelenti, akkor talán enélkül az állami struktúra nélkül egészen jól meglennénk.

Fotó: Facebook / Egységes Diákfront