Szerbia választ: Orbán sorsára jut-e Vučić?

Az előrehozott választás tétje hasonló az áprilisi magyarországi választásokéhoz. Azaz, megbukik-e Szerbiában is az autoriter rendszer. Újvidéken, ami kulcsszerepet játszott az új típusú ellenzék megerősödésében, sorok álltak nyitáskor a szavazókörök előtt, a részvétel 9 órára elérte a 12 százalékot.      

A többpártrendszer 1990-es szerbiai bevezetése óta ez a tizenötödik parlamenti választás. Legutóbb 2023 decemberében tartottak előrehozott parlamenti választást az országban. A választási verseny két meghatározó szereplője a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette, Aleksandar Vučić volt köztársasági elnök nevével jelzett Egyesült Szerbia lista, valamint az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek elnevezésű formáció.

A meghatározó ellenzéki erő a 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomáson történt, 16 halálos áldozatot követelő tragédia hatására elindult tiltakozó mozgalomból nőtt ki, és először méreti meg magát parlamenti választáson.
 

A vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként, önállóan indul a választáson. A Pásztor Bálint pártelnök vezette, 250 jelöltet felsorakoztató lista az ötös sorszámmal szerepel a szavazólapon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek a ciklusban hat képviselője volt a belgrádi törvényhozásban. A párt célja, hogy a választást követően is önálló parlamenti frakciót alakíthasson, amihez legalább öt mandátum szükséges – számolt be róla az MTI.

A 18 induló lista közül kilenc nemzeti kisebbségi lista. A parlamenti mandátumokat országos listás, arányos rendszerben osztják el. Szerbia egész területe egyetlen választókerületet alkot. A bejutási küszöb három százalék, ami azonban a nemzeti kisebbségek listáira nem vonatkozik.

A választópolgárok este 8 óráig adhatják le voksukat. Az első, nem hivatalos eredmények az urnazárást követő néhány órán belül várhatók. A Köztársasági Választási Bizottságnak az urnazárást követő 96 órán belül el kell fogadnia, és közzé kell tennie az országos eredményösszesítést. A jogorvoslati eljárások és az esetleges megismételt szavazások késleltethetik a végleges eredmény megállapítását.

Aleksandar Vučić hét hónappal az államfői mandátuma lejárta előtt, szeptember végén lemondott a posztjáról. Ennek az volt a célja, hogy a veterán politikus az előrehozott parlamenti választásokon miniszterelnök-jelöltként indulhasson. 

Vlagyimir Putyin is lépett hasonlót, hogy hatalmon maradhasson, ő is miniszterelnökként folytatta azokban az időkben, amikor az elnöki mandátumot még két ciklusban korlátozták Oroszországban.  
 

A szerb belpolitikát a 2010-es évek eleje óta uraló exállamfő most néz szembe a legnehezebb kihívással, amiből nem biztos, hogy a kormányzó erők jönnek ki győztesen.

Az Egyetemista Lista nevű pártszerveződés a közvélemény-kutatások szerint szoros küzdelemre kényszeríti Vučić pártját, ennek következtében akár össze is omolhat a Szerb Haladó Párt által kialakított politikai rendszer. Az biztos, hogy a szerbek az utóbbi két évtized legizgalmasabb voksolása előtt állnak, és ezúttal nem számít lefutottnak a küzdelem.