A szokásos tempóban nyomja át a kormány a bírósági paktumot a Parlamenten
Ma tárgyalja az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága az Alaptörvény 14. módosítását. Ehhez eddig hivatalosan még nem nyújtottak be módosító-javaslatokat, de a kontroll.hu úgy tudja, hogy már létezik például olyan, amely a bírók kinevezésének átszervezéséről szól, és ezt valószínűleg csak a bizottsági ülés előtt oszthatják majd ki a képviselőknek.
Ma tárgyalja az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága az Alaptörvény 14. módosítását. Ehhez eddig hivatalosan még nem nyújtottak be módosító-javaslatokat, de a kontroll.hu úgy tudja, hogy már létezik például olyan, amely a bírók kinevezésének átszervezéséről szól, és ezt valószínűleg csak a bizottsági ülés előtt oszthatják majd ki a képviselőknek.
Mivel sürgeti az idő a kormányt, ezért a szokásos fideszes tempóban nyomja át az alaptörvény-módosítást a törvényhozáson, hogy még karácsony előtt meg is szavaztathassák Országgyűléssel.
Csütörtök délután 13 órakor kezdi meg az Alaptörvény 14. módosításának tárgyalását az Országházban a fideszes Hende Csaba által vezetett Törvényalkotási Bizottság. Korábban csak azt jelentette be a kormány, hogy azt szeretnék beleírni az Alaptörvénybe, hogy a jövőben nem csak az ügyészek közül lesz választható majd a Legfőbb Ügyész. Mint azt a kontroll.hu már megírta, az egész módosítás célja Polt Péter legfőbb ügyész idő előtti leváltása, utódlásának biztosítása, ezzel együtt pedig egy új legfőbb ügyész 9 évre történő kinevezése lehet.
Az alaptörvény-módosítás a T/9997. számon benyújtott javaslatként már nyilvános, de a parlament weboldalán az ehhez benyújtott módosító-javaslatok csütörtök reggel még nem találhatók. A kontroll.hu információi szerint létezik azonban már olyan nem nyilvános módosító-javaslat is, amely a bírósági paktumról szól. Ezt valószínűleg csak a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt ismerhetik majd meg a képviselők.
Íme egy részlet a birtokunkba került módosító-javaslat szövegéből:
A kontroll.hu birtokába került javaslatban a bírói kinevezés alsó korhatárát a jelenlegi harmincról harmincöt évre emelik, a nyugdíjazással kapcsolatban pedig lehetőséget teremtenek a hosszabbítás kiváltságára. A bírák 2010 előtt hetvenéves korukig ítélkezhettek, de hatalomra kerülése után nem sokkal a Fidesz-KDNP rájuk is kiterjesztette az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, ami akkoriban erős nemtetszést váltott ki.
A mostani módosítás részben állitja csak vissza "a korábbi állapotot": a fő szabály az marad, hogy a bírákat a normál nyugdíjkorhatár betöltésével nyugállományba küldik, ám lesznek olyanok, akik az érdemeikre tekintettel hetvenéves korukig a pulpituson maradnak. Azt, hogy ebben a kiváltságban kik és milyen alapon részesülhetnek, az alaptörvény mostani módosítása nem rendezi, a részletszabályokat minden bizonnyal a bírák jogállásáról szóló, amúgy szintén kétharmados törvény későbbi módositásában rögzíti majd a fideszes "törvénygyár".
A harmincöt évre emelt alsó korhatár az "ejtőernyősök" számára teheti simábbá a "landolást" a bírói székben, ahhoz ugyanis igencsak elkötelezettnek kell lennie egy friss diplomás, bírói életpályára készülő jogásznak, hogy a hagyományos bírósági előmeneteli rendszerben tizenkét évet várjon a kinevezésre. Ha viszont valaki kívülről, ügyészi, ügyvédi vagy államigazgatási/kormányzati körökből érkezik, számára az alaptörvény módosításával kedvezőbbé válhat az "átzsilipelés". A nyugdijazással kapcsolatos kiváltság 2026-tól élne, a megemelt alsó korhatár viszont már jövő márciustól érvénybe lépne.
Az alaptörvény módosításának tervezete a bírói illetmény szabályozásának kérdésében nem tartalmaz az igazságszolgáltatás függetlenségét anyagi értelemben is garantáló elemeket. Ez azt jelenti, hogy a bírói fizetésekről továbbra is a mindenkori hatalom, jelen esetben a Fidesz-KDNP dönt az éves költségvetési törvényben. Más független intézmények - Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank - esetében létezik ilyen garancia, a bírákat azonban a hatalom változatlanul "költségvetési pórázon" igyekszik tartani.
Emlékezetes, az Orbán-kormány terve a bírói szervezet átalakításáról eddig soha nem látott felháborodást okozott a bírói karon belül, mivel lényegében megzsarolták őket: csak az átalakításért cserébe kaphatják meg a jövő évi 130 milliárd keretösszegű béremelést.
A bírósági paktum elleni lázadásról készült a kontroll.hu NEREN TÚL című műsorának legutóbbi adása is, amelynek vendége volt Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája, valamint Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója és Tóth Balázs ügyvéd a Magyar Helsinki Bizottságtól.
A teljes műsort itt is megnézheti:
