A MOK üdvözölte Magyar Péter bocsánatkérését, de elszámoltatást is sürget
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint fontos erkölcsi lépés volt Magyar Péter bocsánatkérése a meghurcolt civilek, tanárok, újságírók és egészségügyi dolgozók felé, ugyanakkor hangsúlyozták: valódi megbékélés csak felelősségre vonás mellett képzelhető el. A kamara szerint az egészségügyet az elmúlt években súlyos politikai és szakmai károk érték, amelyek következményeit a betegek és az ágazat dolgozói viselték.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint fontos erkölcsi lépés volt Magyar Péter bocsánatkérése a meghurcolt civilek, tanárok, újságírók és egészségügyi dolgozók felé, ugyanakkor hangsúlyozták: valódi megbékélés csak felelősségre vonás mellett képzelhető el. A kamara szerint az egészségügyet az elmúlt években súlyos politikai és szakmai károk érték, amelyek következményeit a betegek és az ágazat dolgozói viselték.
A MOK elnöksége közleményében úgy fogalmazott, hogy a Fidesz-kormányok idején az egészségügyi dolgozókat és az orvosi hivatást politikai támadások, rendszerszintű sérelmek és szakmai megaláztatások érték. Szerintük ezek feltárása és a felelősség tisztázása nélkül nem lehet helyreállítani a szakmai és társadalmi bizalmat.
A kamara szerint az egészségügy tartós forráskivonás és alulfinanszírozottság áldozata lett, ami jelentősen rontotta a betegellátás biztonságát és színvonalát. Úgy vélik, a rendszer hibáinak terhét az egészségügyi dolgozók és a betegek viselték.
A közlemény arra is kitér, hogy a döntéseket sok esetben a félelem és a kiszolgáltatottság légkörében vezették be, amelyben egyes intézményi vezetők és más egészségügyi szereplők is közreműködtek. A MOK különösen súlyos erkölcsi problémának nevezte, hogy az orvosok és ápolók hivatástudatát, valamint a betegek kiszolgáltatottságát a szakmai ellenállás letörésére használták fel.
Szerintük az egzisztenciális nyomás számos orvost és ápolót pályaelhagyásra vagy külföldre távozásra kényszerített, miközben sokak hitét és egészségét is megtörte.
A MOK hangsúlyozta: nem bosszúhadjáratot akarnak, hanem olyan etikus és szakmailag tiszta rendszer kialakítását, amelyben helyreállhat a bizalom. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy a korábbi döntések felelősei közül többen ma áldozati szerepben jelennek meg, vagy új politikai szövetségeket keresnek pozícióik megtartásáért.
A kamara az alábbi intézkedéseket jelentette be:
• Megalkotnak egy eljárásrendet a hivatásellenes, etikátlan vagy törvénysértő ügyek kivizsgálására, és létrehoznak egy bizalmas bejelentési felületet az ilyen esetek számára.
• Kezdeményezik azok felelősségre vonását, akik hatalmukkal visszaélve bizonyíthatóan vétettek kollégáik vagy a betegbiztonság ellen.
• Javasolják a kormányzat és a hatóságok aktív szerepvállalását a jogállami keretek és a szakmai autonómia helyreállításában.
Hétfőn az Országgyűlés egészségügyi bizottsága meghallgatta Hegedűs Zsoltot, a Tisza leendő egészségügyi miniszterét is. A politikus a meghallgatáson arról beszélt, hogy a MOK jogainak korábbi megvonása „vérlázító” volt, és szerinte az egész folyamat félrevezetésre épült.
Hegedűs azt ígérte, hogy a kamara visszakapja a kötelező tagság jogát és az etikai eljárások lehetőségét is, ugyanakkor egy új, orvosetikai bírósági testületet hoznának létre a súlyosabb ügyek kezelésére. A meghallgatáson Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár is kérdéseket tett fel neki, amelyből éles vita alakult ki.





