Egy év, amely élesen megmutatta, hogy a király teljesen meztelen

A 2024-es esztendő volt az eddigi legizgalmasabb és a legváratlanabb eseményekkel tarkított a Nemzeti Együttműködés Rendszerének közel másfél évtizede alatt. Novák Katalin köztársasági elnök az újévi beszédében mozgalmasnak jósolta az idei évet, erre ráhibázott, de arra biztosan nem gondolt, hogy az egyik leglátványosabb helyváltoztatást ő maga mutatja majd be, hiszen még Schmitt Pálnál is kínosabb módon kellett távoznia az államfői posztról. A kegyelmi botrány minden eddiginél erősebben rázta meg Orbán Viktor rendszerét, hiszen Varga Juditnak is le kellett botorkálnia a közélet színpadáról, helyette viszont berobbant Magyar Péter, aki lépésről-lépésre ütötte le a poros figurákat a NER sakktáblájáról.

2024 legnagyobb meglepetését a miniszter asszony volt férje, Magyar Péter okozta, aki egy Facebook-poszttal és egy kétórás, Partizánnak adott interjúval akkora politikai lavinát indított el, amely azóta sem vesztett lendületéből. Ez olyan helyzet elé állította a kormánypártot, amelytől már jó ideje elszoktak: ma már egy valódi tömegtámogatással bíró, rendkívül precízen építkező, és a napi tematizációt látványosan uraló ellenzéki erőként működik a Tisza Párt, amelynek nem kell magát lejáratnia a teljesen eljelentéktelenedett Országgyűlésben sem. Az Orbán-kormánynak köszönhetően ugyanis már az ötödik éve rendeleti kormányzás zajlik Magyarországon, amelyet még a Covid-járvány idején vezettek be, de annyira megszerették ezt az illiberális hatalomgyakorlási technikát, hogy évről-évre prolongálják, erre szolgáló ürügyként pedig a „háborús helyzetet” hozzák fel.

Egy újabb közpénzfaloda

Februárban nem csak Magyar Péter robbant be, hanem felállt a már elnevezésében is komolytalan Szuverenistásvédelmi Hivatal (SZH), amelynek az élére a miniszterelnök a propaganda fellegváraként működő MTVA online igazgatóját kérte fel, Lánczi Tamást. A közpénzéhségéről korábbról is ismert háztáji NER-ideológus nem minimálbérért vállalta a megbízatást, ami csak a HVG közérdekű adatigényléséből derült ki: 

az elnök úr bruttó fizetése közel 5,5 millió forint, ami mellé jár még évi félmilliós ruhapénz, és több mint 400 ezer forintos SZÉP-kártya-juttatás is, bónuszként pedig egy Skoda Superb gépkocsit is kapott hivatali és magánhasználatra. 

A két elnökhelyettese bruttó 3,7 milliót keres, míg Horváth József, a III/III-as múlttal bíró kutatóintézeti igazgató pedig 2,4 millióért végzi izzadságos munkáját a „szuverenitás védelmében”, ahogy tette ezt már a késő Kádár-rendszerben is csak ott még egy másik csapatban.

Az ellenzéki pártok összecsuklása és a Tisza berobbanása

A 2022-es kampány alatti állítólagos külföldi támogatás miatt az ellenzéki pártokat összesen 520 millió forintra bírságolta az Állami Számvevőszék, amelyet egyenlő arányban kellett megfizetniük. A júniusi EP-választás sok dolgot letisztázott: 

• 1 százalékot sem ért el a Jobbik, az LMP Zöldek, a Második Reformkor és a Mindenki Magyarországa Néppárt.
• Bőven bezuhant az 5 százalékos küszöb alá a Momentum (3,7 százalék) és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (3,59 százalék).
• A küszöb felett valamivel végzett a Mi Hazánk Mozgalom (6,71 százalék) és az óbaloldal hárompárti közös listája (DK-MSZP-Párbeszéd) is csak egyszámjegyű (8,03 százalék) támogatást tudott begyűjteni.
• A néhány hónapja létező Tisza Párt viszont egyedül több szavazatot kapott, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve (29,6 százalék), de ekkor még nem tudta megszorongatni a kormányzópártot (44,82 százalék), amely viszont jóval szerényebb eredményt ért el, mint a 2019-es EP választáson, hiszen akkor még a szavazatok abszolút többségét besöpörte (51,48 százalék).

Magyar Péter pártjának a máig tartó folyamatos erősödése egyrészt az eddigi bizonytalanok, másrészt a régebbi pártok szavazóinak elcsábításából fakad, a kormánypárt maradék kétmilliós táborából egyelőre nem tudott még jelentős számú embert maga mellé állítani, de így is megelőzte a Fideszt a Medián legutóbbi közvélemény-kutatása szerint. Arra pedig 2006 óta nem volt példa, hogy nem Orbán Viktor pártja vezeti a pártok népszerűségi listáját, a NER 15. évében viszont erre is sor került. A csúfos kudarc után Donáth Anna nemcsak az EP-mandátumától búcsúzott, hanem a Momentum elnöki posztjáról is. Fekete-Győr Andrást pedig elítélték hivatalos személy elleni erőszakért, amivel bukta a parlamenti posztját. Helyét Cseh Katalin vette át, aki szintén az Európai Parlamentből hullott ki.

A kegyelmi botrányt már nem tudta lerázni magáról a rezsim

Borkai Zsolt jachtos szexpartija vagy Szájer József karantén alatti illegális meleg-orgiája csak egy szúnyogcsípéssel értek fel Orbán Viktor illiberális rendszerében, és alapvetően nem befolyásolták a 2022-es választás eredményeit. Az idei kegyelmi botrány viszont sokkal nagyobb károkat okozott a NER-nek, amelyet legutóbb még Lázár János is elismert Hajdú Péter műsorában.

Ezt az ügyet azért volt képtelenség a hatalom részéről elbagatellizálni, mert a családbarát kormány imázsát alapjaiban bontotta le, a szálak pedig a legfelsőbb szintekre vezettek.

A történet fókuszában egy pedofíliával kapcsolatos bűncselekmény állt: az a Kónya Endre kapott kegyelmet a köztársasági elnöktől, aki a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyetteseként arra próbálta rávenni az egyik abúzált gyermeket, hogy vonja vissza az intézet igazgatójára tett terhelő vallomását. Vásárhelyi János ugyanis bizonyos engedményekért cserébe éveken át számos kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot, ezért 8 év fegyházat kapott. Kónyát a pedofil bűncselekmények eltussolásában való közreműködése miatt 3 év 4 hónap börtönre ítélték. A büntetésből csak pár hónap volt hátra, amikor kiderült, hogy a férfi elnöki kegyelemben részesült. Novák Katalin államfő ugyanis – Ferenc pápa 2023-as budapesti látogatása idején – a bűnsegéd szabadságvesztése hátralévő részének végrehajtását felfüggesztette, sőt a foglalkozástól eltiltást is eltörölte. Mivel a kegyelmet Varga Judit igazságügyi miniszter is ellátta kézjegyével, így az államfő mellett a tárcavezető közéleti pályafutásának is lőttek. Novák Katalin február 10-én jelentette be a lemondását, Varga Judit pedig a közösségi oldalán közölte visszavonulását. Balog Zoltán református püspök, korábban az EMMI élén álló miniszter szerepe volt a legsúlyosabb az ügyben, de ő mégis megtartotta a pozícióját az egyházában.

Február 16-án influencerek és számos ismert személyiség részvételével több mint százezren gyűltek össze egy gyermekvédelmi tüntetés keretében a Hősök terén. 

A szigorú szabályozás első lépéseként a kormány elrendelte az ágazatban dolgozók kötelező átvilágítását. A gránitszilárdságú alaptörvény 13. módosításával előírták, hogy milyen szexuális jellegű bűncselekmények nyomán nem élhet az államfő a kegyelmi jogkörével. Az skandalum másik belpolitikai következménye volt Magyar Péter színrelépése, aki itt szólalt meg először a nyilvánosság előtt, de akkor még csak a volt felesége védelmében fogalmazott meg éles kormánykritikát. Novák Katalin posztját Sulyok Tamás vehette át márciusban, aki korábbi alkotmánybíróként már számot adott a rendszer iránti maximális lojalitásáról. A nem túl karakteres új államfő elég hamar szarvashibát vétett, apját ugyanis egy kommunisták által üldözött mártírnak állította be, de történészek bizonyították be levéltári kutatások után, hogy a felmenője antiszemita volt, aki 1944-ben a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetőjeként a deportált zsidók vagyontárgyaira is szemet vetett, 1945 után pedig megúszta a felelősségre vonást.

Dézsából öntötték a közpénzt Philip Petőfi-filmjébe

Márciusban mutatták be minden idők legdrágább magyar filmjét, amit egy abszolút kezdő nagyjátékfilmes, kormánypárti propagandistaként viszont már sokkal több tapasztalattal rendelkező Rákay Philip rendezett. Elmondása szerint egy Guy Ritchie-stílusú filmet kívánt vászonra vinni, de ez látványosan nem sikerült, holott hétmilliárd forint állami támogatást sikerült becsatornáznia a NER-elit prominens tagjának. A nézettséget hasonló módszerrel kívánták feltornázni, mint a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színházban: iskolások tömegeit vitték a szervezett vetítésekre, hogy minél hamarabb el lehessen büszkélkedni a nézettséggel. Rákay a Telexnek adott interjújában 9,5 pontot adott a saját filmjére az adható 10-ből, de csakis azért, mert saját bevallása szerint „ő egy végtelenül maximalista ember”.

Ezzel szemben a szakmailag már jó pár alkalommal bizonyított rendezők egy garast sem kaptak a kész forgatókönyveikhez, ezért dacból és totális „low budget” mellett készítettek filmeket. Szimler Bálint Fekete pont című alkotása már bőven átlépte a 100 ezres nézőszámot, Herendi Gábor Futni mentem néven futó vígjátéka pedig a 200 ezres látogatottság felé közelít. Till Attila az alkoholizmus témáját körüljáró izgalmas filmjével (És mi van Tomival?) 55 milliós bevétel felett jár. (A három rendező egyébként őszintén beszélt a magyar filmtámogatás gyötrelmes állapotáról a Kontroll Ami a csövön befér című műsorában.)

Hogy van az kínaiul, hogy „Nem leszünk gyarmat”?

A magyar állam egymilliárd euró hitelt vett fel a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar fiókjától. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) megmagyarázatlan okból „elfelejtett kommunikálni” a kölcsönről, az ugyanis nem szerepelt a finanszírozási tervében, az ügyletre a fennálló hitelállományt bemutató táblázatból derült csak fény. A kötvényeket (például állampapírokat, kincstárjegyeket) nem számítva jelenleg ez a központi költségvetés legnagyobb tartozása a 2022-ben a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének finanszírozására felvett egymilliárd dolláros, szintén kínai hitel mellett. 

A hitel lejárata három év, kamatozása változó, és a célja sem nyilvános. Varga Mihály pénzügyminiszter megígérte, hogy a kabinet kezdeményezni fogja a banktitok feloldását a kölcsönt nyújtó pénzintézeteknél. 

Hatalmas csinnadrattával fogadták májusban Hszi Csin-ping kínai kormányfőt Budapesten, amelyet Orbán Viktor a júliusi „békemissziós” turnéjával viszonzott, amelynek során az EU soros elnöki pozícióját betöltő Magyarország kormányfőjeként Kijev után meglepetésszerűen Moszkva és Peking felé vette az irányt, és beköszönt régi barátjához, Donald Trumphoz is, hogy megtolhassa az elnökjelölti kampányát. Ezt az elvtelen külpolitikai cikk-cakkot a konnektivitás frissnek ható fogalmával igyekeztek igazolni a kormányközeli elemzők.

Önkormányzati választások, óriási küzdelem Budapesten

Június 9-én a régi ellenzék ezúttal sem domborított nagyot, az eddigi pozícióik részleges megőrzésének örülhettek csupán: megnyerték Paksot és Győrt, de elbukták például Baját. Az igazi drámai küzdelem a főpolgármesteri székért zajlott, amelyben minden idők legszorosabb küzdelmében sikerült megőriznie pozícióját Karácsony Gergelynek Vitézy Dáviddal szemben, miután a fideszes Szentkirályi Alexandra pár nappal a választás előtt visszalépett, és Vitézy támogatására bíztatta a fővárosi kormánypártiakat. Karácsony végül kevesebb mint 300 szavazattal verte meg az LMP által támogatott kihívóját, de a korábban számára kényelmes többséget nyújtó óbaloldal Budapesten is elvérzett, így a fővárosi közgyűlés működése sokkal macerásabb lesz ebben a ciklusban, mint korábban bármikor. 

A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben a Fidesznek és a Tisza Pártnak is 10-10 mandátuma van, vagyis egyetlen döntés sem születhet meg úgy, hogy valamelyikük frakciója azt ne szavazná meg. Egyelőre főpolgármester-helyetteseket sem tudott választani a közgyűlés, de a főváros működőképes maradt. Vitézy Dávid a jelenlegi gyökeresen új helyzetet, amelyet „demokratikus őskáosznak” nevezett, mélyrehatóan elemezte a Kontroll stúdiójában.

Ferihegy állami visszavétele „szuverenitási kérdés” volt

Június elején állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a francia Vinci Airports 3,1 milliárd euróért (1200 milliárd forint) 80, illetve 20 százalékos részesedéssel megvásárolta a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport holdingot, 1,44 milliárd eurónyi hitelt is átvállalva. A Nemzetgazdasági Minisztérium így indokolta a fajsúlyos döntést: 

„A reptér tulajdonlása szuverenitási kérdés, amely nemcsak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír.” 

Az ügylet finanszírozásában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is részt vállalt.  A friss tulajdonossá vált kormány bejelentette azt is, hogy megépítik a hármas terminált, és megkezdik a ferihegyi gyorsforgalmi út felújítását és a közvetlen vasúti összeköttetés kiépítését. Jövőre megszűnik a légitársaságok extraprofitadója is.

Brutális mértékű bírsággal büntet az EU Bírósága, de Orbánék ezért is megdolgoztak

Az EP-választások után pár nappal 200 millió eurós átalányösszeg megfizetésére kötelezte Magyarországot az Európai Unió Bírósága, és a késedelem minden egyes napjára további egymillió euró összegű kényszerítő bírságot is kiszabott. A precedens nélküli mértékű büntetésre azért került sor, mert az Orbán-kormány nem tett eleget az uniós bíróság 2020. évi ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseknek: közel négy év alatt sem igazította a magyar menekültügyi szabályokat az ítélethez, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen itt tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárásokban. A tranzitzónákat egyedüli kivételként viszont már az ítélet kihirdetése előtt bezárták.

A luxembourgi bíróság Orbánék hozzáállását az uniós közös politika szándékos kijátszásának minősítette. Tavasszal az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktumot fogadott el Budapest és Varsó ellenkezésének ellenére, majd Bóka János európai uniós ügyekért ­felelős miniszter mentességet kért a kormány nevében az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól. 

Kedves olvasónk! A 2024-es év belpolitikai összefoglalójának folytatása december 27-én jelenik meg. 

Fotó: Facebook / Novák Katalin