A NER-elit lassan már mindenre lő, ami drága vagy különleges

A szocializmus időszakában is népszerű volt a vadászat a politikai elit tagjai között, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kegyeltjei pedig ezen a téren sem szeretnének lemaradni állampárti elődjeiktől. Most már szintet is sikerült lépni, hiszen Bánki Erik orrszarvút lőtt Dél-Afrikában, amely veszélyeztetett állatfajta. Korábban ilyenre még Semjén Zsolt sem vetemedett. Annak idején a papíron puritán Kádárék sem tudtak ellenállni a vadászat vonzásának.

A HVG birtokába került hivatalos dokumentumok szerint Bayer Zsolt, Semjén Zsolt és egy, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett ipari, kereskedelmi, közvetítő és tanácsadó kft. vezetője 2024. június 3-án több egzotikus állat trófeáját szállíttatta Magyarországra. A hivatalos dokumentumok szerint a vadásztársak a Jan Oelofse Hunting Safaris nevű, namíbiai vadászati szafarikkal foglalkozó társaságnál jelentkeztek be 2024 májusában. Itt Bayer Zsolt körülbelül 2650 dollár értékben lőtt ki állatokat (gazella – 600 dollár, varacskosdisznó – 500 dollár, kék gnú – 950 dollár és impala – 600 dollár) 

Az állatok trófeához használt részét a fideszes véleményvezér Magyarországra szállíttatta, ahol preparálták azokat. Semjén puritanizmusa itt is tetten érhető, hiszen a miniszterelnök-helyettes erről a vadászatról csupán egyetlen impala trófeájával tért haza.

A lovagkeresztes publicista tavaly augusztusban is járt Namíbiában, és ekkor 3390 dollár értékben ejtett el állatokat. Bayer Zsolt a kormány szócsöveként működő Magyar Nemzetben sajátosan reagált a HVG tényfeltáró munkájára: bevallott egy harmadik namíbiai utat is, amely 2024 márciusában volt, miközben a másik kettőről nem tett említést. 

Semjén és Lázár mintha letért volna a krisztusi útról: ők a vadászatban is a luxus hívei

2018-ban a nevük elhallgatását kérő vadászatszervezők meséltek arról, hogy a KDNP elnöke 2012 óta rendszeresen részt vesz svédországi luxusvadászatokon. Ezeken előfordult, hogy egy 40 fős hotelt béreltek ki a miniszterelnök-helyettes és az őt kísérők számára, csak azért, hogy más ne lehessen az adott szálláshelyen. Semjén maximális komfortérzetének érdekében pedig arra is akadt példa, hogy a fárasztó gyaloglás helyett a vadászatokon lóháton tudjon közlekedni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének potyautasa. Emlékezetes, hogy a miniszterelnök-helyettes szelíd rénszarvasokat lőtt ki, amiket aztán helikopterrel vitetett a szállására.

Mészáros Lőrinc valószínűleg nehezebben viseli az afrikai forróságot, ezért ő hűvösebb közép-ázsiai területek felé vette az irányt. Az ország leggazdagabb emberének számító egykori gázszerelő vadásztársaival – egy fociklub tulajdonosával és egy földijével – a tádzsikisztáni Pamír hegységben vadászott. A trófeák hazaszállításáról szóló dokumentumok szerint az önmagát Mark Zuckerbergnél is okosabbnak vélő üzletember itt két kőszáli kecskét, két argalit, valamint egy-egy argali juhot, házi jakot, vaddisznót és sziklaszarvast lőtt.

2014-ben az Átlátszó birtokába került szerződés tanúsága szerint 75 ezer euró, azaz mintegy 23 millió forint értékben rendelt Lázár János, az akkor még a miniszterelnökséget vezető államtitkár az év novemberére egy csehországi fácánvadászatot. A vagyonbevallása szerint különben nem rendelkezett ennyi megtakarítással az azóta már a kastélyépítésben is jártasságot szerzett vezető fideszes politikus. Lázár 2500-3000 fácánt rendelt meg, és mivel egy fácán 30 euróba kerül, a lap számításai szerint összesen 90 ezer eurót kellett fizetnie a kétnapos vadászatért.

Megérkezett az új bajnokvadász, akinek az orrszarvú sem volt drága

Bánki Erik országgyűlési képviselőként a parlament gazdasági bizottságának elnöki posztját tölti be. A NER hierarchiájában ő nem számít nagykutyának, ám ez a vadászatai során nem igazán tükröződik vissza. A legnagyobb zsákmányt ugyanis ő ejtette el 2023 júniusában. A Budapestre érkező dél-afrikai trófeacsomag szerint a fideszes honatya kafferbivalyt – 6500-19 950 dollár, gazellát – 1950 dollár impalát – 550 dollár, zebrát – 1000 dollár, őszantilopot – 400 dollár, kék gnút – 1200 dollár, varacskosdisznót – 400 dollár és fehér orrszarvút ejtett el, aminek az ára mérettől függően 29 ezer és 100 ezer dollár között mozog (10-35 millió forint közötti összeg a 2023-as árfolyam szerint). 

Az orrszarvú vadászat különösen problémás erkölcsi szempontból is, hiszen az állat a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik. Öt évvel ezelőtt tízezer példánynál csak alig valamivel többet tartottak nyilván belőlük.

A Horthy-korszak elit rétegei számára magától értetődő volt a vadászat, amivel a kommunisták is képtelenek voltak szakítani, holott „a múltat végképp eltörölni” bolsevik mentalitásához elvben ez is illeszkedett volna. Orbán Viktor születésének évében, 1963-ban Kádár János létrehozta saját, Egyetértés néven futó vadásztársaságát, ahol a Horthy-kori keretekhez hasonló szervezettséggel folytak a vadászatok. 

Kádár is kedvet kapott, Semjén apja kommunistákkal vadászott

Az egyik legfontosabb indikátora az volt a szocialista rendszer hierarchiájában való elhelyezkedésnek, hogy ki melyik vadásztársaságban vadászott. A rendszerváltás után Antall József viszont szakítani akart a múlttal, és a visszaemlékezések szerint kizavarta a szobájából a parlamenti vadásztársaság megalapítását kérő képviselőket – derül ki Majtényi György „Egyetértés Vadásztársaság – Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai” című könyvéből. 

Nem annyira meglepő módon a kárpótlás során kialakult új földbirtokos réteg is elkezdett vadászni és vadásztatni. A téeszesítést és a privatizációt is túlélték a nagy vadászterületek, mint például a soponyai, ahol a Zichy grófok és Kádár János hajtásai után Lázár János elhíresült fácánvadászata is lezajlott. 

Kádárék 1971-ben a vadászati világkiállítással igyekeztek rendbe tenni az 1956-os forradalom leverése miatt lenullázott nemzetközi reputációjukat. Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány is megrendezte a saját vadászati világkiállítását 2021-ben.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa szűk körű vadásztársaságának gánti területén Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő is vadászott. A társaság orvosaként lehetett tag és vadászhatott ott Semjén Miklós is, akinek a fia, Semjén Zsolt ott ismerkedett meg a vadászattal. A miniszterelnök-helyettes az ugyanezen a területen létrejött Vértes Vadásztársaságnak a vezetője, hiszen ez egy múltból örökölt ország. 

A NER azonban ezen a pályán sem ismeri a mértékletességet: Mészáros Lőrinc vadászati cége akkora területek fölött rendelkezik, amelyek nagysága vetekszik Horthy Miklós vadászterületével. 

Annyi különbség viszont mindenképp adódik kettejük között, hogy a kormányzó négy idegen nyelven volt képes megértetni magát, és a vadászati protokollal is sokkal inkább tisztában lehetett…

„Horthy vadászataival tele volt a sajtó, és a kommunista rendszerben is szinte minden vadászatot nyilvántartottak, ma alig rekonstruálható a történetük. A legjobb területen rendezett társas vadászatok azonban mára kétségkívül a NER embereinek seregszemléivé váltak” – nyilatkozta a HVG-nek Majtényi György.

Spronz Péter pszichológus szerint a vadászatot kedvelő emberek között nincsenek szorongók, ugyanis ennek a hobbinak előfeltétele, hogy a vadász nem ijed meg annak a tudatától, hogy kioltja egy másik élőlény életét. Elhárító mechanizmust kell alkalmaznia, hogy fel tudja oldani tettének súlyát, vagy akár az értékrendje és a vadászat közt feszülő ellentétet. Racionális érvekkel igyekszik alátámasztani tettei helyességét, vagyis megfelelő szemüveget keres ahhoz, hogy a valóságot másképp láthassa. 

A vadászatban megjelenik a hatalomvágy is, a birtoklás igénye, elég, ha csak a trófeaként hazavitt agancsokra, állatbőrre, vagy az elejtett állat tetemével készült fotókra gondolunk.

A pszichológus szerint ennek oka általában valamilyen lelki sérülés. Ezek mellett evolúciós ok lehet még egy vélt felsőbb rendeltetés, ami miatt a vadász úgy érzi, hogy a természetes szelekciót neki is elő kell segítenie, egy magasabb rendű törvényt szolgálva ezzel.

Fotó: Wikipedia