Egyre több fiatal mond le végleg a saját lakásról és autóról

Magyarországon az 1995 és 2010 között született generáció tagjai közül egyre többen jutnak arra a keserű felfedezésre, hogy valószínűleg soha nem lesznek képesek saját ingatlant vagy akár csak egy autót vásárolni. A fiatalok pénzhez fűződő viszonyát jelentősen befolyásolták az elmúlt években kirobbanó gazdasági válságok, mindeközben azonban úgy fest, találtak egy módot arra, hogy némiképpen kompenzálják magukat.

Az én lakásomban, (haha, csak szeretném) vagyis albérletemben találkoztunk. A kispesti végtelen emeletes panelház nyolcadik emeletén elhelyezkedő lakás kicsi konyhájában üldögéltünk az asztal mellett. Didergős téli alkonyat volt, az ablakokat vastag párával borította be a tűzhelyen rotyogó leves. A barátnőmnek rettenetes napja volt, épp azt ventillálta ki magából. 

Az albérletének a tulajdonosa ugyanis épp most emelt megint az áron, ami így már akkorára duzzadt, hogy a barátnőm egyedül képtelen volt kipengetni. A lakás eddig is felemésztette a havi keresetének közel felét, a helyzet azonban most vált tarthatatlanná. Ezért a nyikorgós fa széken kuporogva épp azt próbálta kiszámolni, mennyit tud kifizetni maximum egy albérletért, ha 27 évesen nem szeretne két másik emberrel osztozni a fürdőszobán. 

A találtak azonban nem derítették jobb kedvre, az ár szempontjából elviselhető albérletekre ugyanis még ránézni is rossz volt. Pedig a siker érdekében több Facebook-csoporthoz is csatlakozott, ott azonban leginkább a hasonló cipőben járó kétségbeesett fiatalok öntötték ki a lelküket egymásnak a kommentek között. 

„Nem szeretnék második állást vállalni azért, hogy közel 30 évesen képes legyek egyedül élni egy albérletben” – mérgelődött. Azzal próbáltam vigasztalni, hogy mint az internet is bizonyítja, egyáltalán nincs egyedül ezzel a problémával, ám nem nagyon győztem meg. A Facebook-csoportok tagjai között rengetegen voltak, akik több állásban dolgoztak, mások még el sem költöztek otthonról, de olyanok is akadtak bőven, akiknek egy szakítás után kellett hazaköltözni, mert egyedül nem tudtak volna fenntartani egy lakást. 

Komoly pénzügyi szorongás jellemző a fiatalabb generációkra 

A kényelmetlen kérdéssel viszont legalább valamennyire foglalkozunk, mint társadalom, ugyanis több felmérés, statisztika és kérdőív is készült már a fiatalabb generációk pénzügyi, illetve életkezdési nehézségeiről. 2024 márciusában jelent meg a Deloitte kutatása, amelyben 44 ország 22 ezer különböző, Z és Y generációs fiatalja vett részt. Ebből többek között az derült ki: a válaszadók közel fele fizetéstől fizetésig igyekszik kihúzni valahogy, a 2022-ben végzett felméréshez képest pedig sokkal többen vállaltak mellékállásokat. Emellett az 1995 és 2010 között született fiatalok 44 százalékának legalább havi egy álmatlan éjszakát okozott az anyagi helyzete és a pénzügyi problémái. 

A mai fiatalok helyzete rendkívül bizonytalan, és nem csak Magyarországon. A saját ingatlan vagy gépjármű gondolata ugyanannyira távol van egy amerikai vagy egy olasz fiataltól is, mint tőlünk a kispesti panel konyhájában. A megkérdezett fiatalok általában mindig ugyanúgy felelnek a kérdésekre: nem elég a fizetésük, nem tudnak félrerakni, még hitelt sem tudnának felvenni, így soha nem lesz saját lakásuk, pedig egyébként szeretnének. 

Mit tehetnek hát a fiatalok? Sokan másodállást vállalnak, mások lakótársat keresnek, vagy egyenesen el sem költöznek otthonról. Egy két évvel ezelőtt készült hazai felmérés szerint a 19–29 éves fiatalok 57 százaléka élt csak saját lakásban, a fennmaradó 43 százalékuk pedig még mindig a szüleivel lakott. A felmérésben 300 fő vett részt, az adatfelvétel 2023. november 6–18. között történt. A szülőkkel élő fiatalok mindössze 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a lehető leghamarabb el szeretné hagyni a „mamahotelt”.

Nagy Márton is elismerte, hogy gond van 

„Lakhatási válság van Budapesten” – jelentette ki kissé szokatlan módon Nagy Márton 2024 októberében a Portfolio konferenciáján. A nemzetgazdasági miniszter ezt akkor a lakásárak és a bérleti díjak drámai, európai szinten is kiugró növekedésével magyarázta. A kormány kommunikációjában pálfordulat következett be nyár végén, már ami a lakhatási szituációt illeti. 

Több miniszter, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, sőt maga a miniszterelnök is elismerte: igencsak nagy probléma van a megfizethető lakhatással Magyarországon, de legfőképpen Budapesten, ezért a kormány kiemelt prioritásként fogja kezelni ezt az ügyet. 2024 végén aztán a kormány Új Gazdaságpolitikai Akcióterv néven olyan 21 pontos programot hirdetett, amelynek több eleme is a lakhatási válságra kínál megoldást, sok fiatalnak azonban ennek ellenére is szinte lehetetlenül nehéz az életkezdés. 

A Magyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentése szerint ma hazánkban csak a Budapesten használt lakást vásárló, kétgyerekes (amelyből az egyik gyermek újonnan született) családok, és a Budapesten használt lakást vásárló gyerektelen házaspárok juthatnak biztonságosan, azaz túlzott kifeszítettség nélkül lakáshoz, már ami a hitelfelvételt illeti.

A fiatalok élményekkel kompenzálják magukat 

Az 1995 után született „szerencsétlen generációk” ezért gyakorlatilag már sok esetben teljesen le is tettek arról, hogy valaha saját ingatlant fognak birtokolni. Ezzel párhuzamosan pedig egy új „trend” ütötte fel a fejét: a fiatalok szégyenérzet és bocsánatkérés nélkül költekeznek, ha élményszerzésről vagy szórakozásról van szó. A jelenség már évekkel ezelőtt, 2017-ben felkeltette a média figyelmét, egyértelművé vált ugyanis, hogy az ezredfordulós és azután született fiataloknak más prioritásaik vannak, mint a korábbi generációknak.

Egy nyolc évvel ezelőtt készült felmérés már azt mutatta ki: a 18 és 34 év közötti fiatalok közel fele, 47 százaléka szívesebben költi a pénzét utazásra, mint hogy saját otthonra spóroljon. Egy 2014-ben készült közvélemény-kutatás hasonló megállapítást tett: az ezredfordulós fiatalok 78 százaléka szívesebben költ élményekre, mint tárgyakra.

Taylor Smith, a Blueboard vezérigazgatója és társalapítója már akkor arról beszélt, ezek a fiatalok autó és lakás helyett „inkább robogót bérelnek és beutazzák Vietnámot vagy elkirándulnak a Machu Picchu-hoz”. Bár az is tény, nyolcvan százalékuk ettől függetlenül azt vallotta, ha tehetné, szívesen vásárolna saját ingatlant, az árak azonban drasztikusan emelkednek, míg a bérek változatlanok maradtak. 

Egy 2024 januárjában készült felmérés pedig ennél is drasztikusabb számokat mutatott: a megkérdezett fiatalok közül a 30 év alattiak 71 százaléka felelte azt, a következő évben inkább költene utazásra, mint bármi másra. A 31-50 éves korosztályban ugyanez az arány 65 százalék volt.

Sok fiatal azonban még az utazgatást sem igazán engedhetné meg magának, már ami az anyagiakat illeti, ennek azonban valahogy mégis „megtalálják a módját”. A Morning Consult adatkutató cég 2023-as felmérése szerint a fiatalabb generációk zsenge koruk és szűkös anyagi lehetőségeik ellenére is viszonylag sokat utaznak, a megkérdezettek fele részt vett valamilyen utazáson a közelmúltban is. Ezt többnyire úgy kivitelezik, hogy igyekeznek a legolcsóbb lehetőségeket kiválasztani, többen pedig a szüleiktől is kapnak némi támogatást. 

Az avokádós piritós mint szimbólum 

A fiatalabb generációk az utazás mellett a „hétköznapi luxuskiadásokat” sem sajnálják saját maguktól, ilyen például a rendszeres kávézás a Starbucks-ban, vagy épp a heti rendszerességű brunch-olás. (Villásreggeli, kifejezetten reggelizőként hirdetett helyeken – a szerk.) Az ezen bruncholások közben elfogyasztott „avocado toast” hamar a fiatal generációk pénzköltési szokásainak szimbólumává nőtte ki magát a mainstream popkultúrában. 

Az úgynevezett „avocado toastokat” ugyanis nevetségesen drága pénzért árulják ezekben a felkapott üzletekben, az idősebb generáció tagjai pedig szentül meg vannak győződve; nem csoda, ha a fiatalabbak nem tudnak saját ingatlanhoz jutni, amikor ennyire felelőtlenül szórják a pénzt. A fiatalok viszont azzal vágnak vissza, a világ összes meg nem vásárolt avocadós szendvicse sem lenne elég ahhoz, hogy fedezze egy ház költségeit. 

Fotó: 123rf.com