„Tisztogatás” a laktanyákban – Kik keresnek majd a bizniszen?

A kaszárnyákban is végkiárusításba kezd a kormány? Egyelőre annyi látszik, hogy már több mint egy tucatnyi honvédségi objektumot érint a kármentesítés. Környezetvédelmi szempontból üdvös az igyekezet, csak hát az Orbán-rendszerben a magánérdek előzni szokta a közérdeket.    

Ami Rákosrendezőn elbukni látszik, az Szolnokon bejött a Mészáros-birodalomnak. A nagy „dubajozásban” kis hír lett, hogy a Tisza-parti városban új bázist kap a Magyar Honvédség elitalakulata, a Különleges Műveleti Dandár, a 2010-es évek végén ennél az egységnél vett repülőrajtot a miniszterelnök fiának katonai karrierje. A komplexum, ha a Holdról nem is, Közép-Európából azért látszani fog az ígéret szerint, alapkövét január közepén tették le, és ha minden a tervek szerint alakul, a snájdig honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a parlamenti választások kampányfinisében ismét parádézhat a 2005-ben bezárt Thököly úti laktanya területén. 

Az állami nagyberuházás generálkivitelezője a Mészáros Csoport építőipari tagozatát erősítő ZÁÉV Zrt., a költségszámláló egyelőre 59 milliárd forinton áll, de az eddigi gyakorlat alapján kúszik majd még feljebb. A kormányfő földije szőröstül-bőröstül viszi a szolnoki bizniszt - a bontás, a tereprendezés és a terület kármentesítése is az övé lett. Az előkészítő munkálatokat a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának (HM VGH) „jóvoltából” 766 millió forintért végezheti el a Terra-Log Kft., amely mögött áttételesen a Mészáros érdekkörébe sorolt környezetvédelmi magántőkealap áll. 

A Terra-Log Rákosrendezőn is elcsípte volna az ártalmatlanítást, de az „óvatos Dubajként” tetszelgő Lázár János építési miniszter lefújta a közbeszerzést, miután a magyar állam aláírta az az adásvételi szerződést az arab befektetővel.           

Hivatali lendület 

A HM VGH viszont tendereztetési flowban van, és az elmúlt szűk egy évben egymás után bonyolítja a szolnokihoz hasonló ártalmatlanítási megbízásokat. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a listán 14 laktanya szerepel, egy részükön lakat van, a többi viszont ma is helyőrségként működik. 

Nyíregyháza, Szolnok, Békéscsaba, Kiskőrös, Kalocsa, Pusztavacs, Verőce, Ercsi, Székesfehérvár, Nagyvázsony, Nagykanizsa – ezeknél a kaszárnyáknál már megvannak a nyertesek. Isaszeg, Buják és Táborfalva még eredményhirdetésre vár. 

A legizgalmasabb helyszín a Bakony déli erdeiben megbúvó nagyvázsonyi „Kis-Moszkva”, ahol a hidegháború időszakában a szovjetek atomtölteteket is tároltak. Itt is a Mészáros-világ lett a befutó egy 677 millió forintos ajánlattal, ami „aprópénz” ahhoz képest, amennyit Ercsi „fizet”. A II. Rákóczi Ferenc laktanya, amely huszonöt éve „rohad”, több mint 2 milliárd forint bevételt termel a Szolnokon is vitézkedő Terra-Lognak. 

Tűzközelben a rokonság  

Nagyságrenddel kevesebbet fial a laktanyabiznisz a „déli végeken” egy fideszes polgármester családjának. Az UVR Építő Kft. Kiskőrösön, Petőfi szülővárosában és Pusztavacson, az ország közepén kármentesít összesen 286 millió forint értékben. Mészáros Lőrinc négy óra alatt keres ennyit, az UVR számára viszont ez az összeg komoly falat. (A cég tavalyi forgalmáról még nincs adat, 2023-ban a nettó árbevétele 621 millió forint volt.) Még talán úgy is, hogy a 286 millión feltehetően megosztozik az alvállalkozójával, a Bácska Mérnöki Kft.-vel, amely konzorciumi tagként végzett már hasonló munkát a HM VGH-nak. 

Alvállalkozóra minden bizonnyal azért volt szükség, mert az UVR tevékenységi körében veszélyes hulladék ártalmatlanítása nem szerepelt, és egyébként ma sem szerepel, míg a Bácska Mérnöki Kft. „portfóliójában” igen. A szennyeződésmentesítést 2025. január 1-jétől mindkét cég felvette a tevékenységei közé, ahogy a bontást és az építési terület előkészítését is, ami arra utal, hogy további babérokra törhetnek a kaszárnyákban. Sőt, talán másra is készülnek, hiszen a vasútépítés, a híd- és alagútépítés, továbbá az elektromos, híradástechnikai célú közműépítés is bekerült frissiben a kínálatukba. 

Egy biztos: az UVR Építő Kft. és a Bácska Mérnöki Kft. is kiskunhalasi vállalkozás, a kisváros pedig bővelkedik laktanyákban, míg a közúti fejlesztésekben fényes jövő vár rá. 

Lázár János a napokban jelentette be, hogy a következő években elkezdődik az M9-es autóút Dél-Dunántúlt és a Dél-Alföldet összekötő szakaszának építése. A beruházás az 1600 milliárd forint összértékű Bácska-projekt része, amelyet Kiskunhalas országgyűlési képviselője, Bányai Gábor kormánybiztosként koordinál. A város polgármestere pedig nem más, mint Fülöp Róbert, az UVR Építő Kft.-ben tulajdonos Fülöp János Róbert fia. 

Az idősebb Fülöp a régi római elvet vallja a bizniszben: a pénznek nincs szaga. A gyurcsányi idők egyik legsúlyosabb ingatlanpanamájában, a végül meghiúsított sukorói telekcsere ügyében egy akkoriban hozzá is köthető vállalkozás is érintett volt, a Perfekting Mérnök Iroda Kft. készítette az állam számára előnytelen értékbecslést. Fülöp János Róbert a sajtóban azzal védekezett, hogy kisebbségi tulajdonosként nem vett részt a cég napi működésében. A földprivatizációból jobban jött ki az Orbán-rendszerben, a Fülöp családot Bács-Kiskun megye legnagyobb nyertesei közé sorolta az Ángyán-jelentés. A birtokon ma már precíziós gazdálkodást folytatnak, törekvéseiket a kormány 76 millió forint támogatással díjazta 2022-ben.  

Fotó: YouTube