Így állt bosszút kritikusain Orbán Viktor, aki szerint bosszúból nem lehet erősebb országot építeni

2010-től bosszúállás jellemzi Orbán Viktor politikáját, aki most épp arról elmélkedett, hogy bosszúból nem lehet erősebb országot építeni. A miniszterelnök gondolatmenete sokmindent megmagyarázhat az ország 15 éves gazdasági teljesítményéből. Most a leghírhedtebb megtorlásokat gyűjtöttük össze. 

Orbán Viktor péntek reggeli Facebook-posztjában Charlie Kirk amerikai influenszer meggyilkolása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a gyűlöletpolitikának nincs helye Magyarországon. „Akik ma újságírókat lökdösnek, vagy az akasztásukról fantáziálnak, akik merényletet imitálnak a színpadon, azok ugyanannak a gyűlöletpolitikának az írmagjait vetik el, amely más országokban tragédiákhoz vezetett. 

Választást nyerni azért érdemes, hogy jobb, szebb, erősebb országot építsünk. Bosszúból, gyűlölködve és fenyegetve nem lehet.” – írta a miniszterelnök.

A gondolat nemesnek tűnik, a gyakorlat azonban mást mutat. Az Orbán-rendszer elmúlt másfél évtizedét rendre kísérik bosszúhadjáratok azokkal szemben, akik politikai ellenfélként, kritikus hangként vagy önálló hatalmi központként jelentek meg. Emellett a kormányfő által „gyűlöletpolitikának” nevezett jelenség igencsak megfigyelhető a kormányzati kommunikációs platformokon is. A bosszúhadjáratok olyannyira egybefonódtak Orbán Viktor politikájával, hogy gyakorlatilag végigkísérik a miniszterelnök 2010 utáni ciklusait.

Iványi Gábor és egyháza

Iványi Gábor metodista lelkész évtizedek óta Orbán politikai ellenfele: ő eskette a miniszterelnököt és keresztelte gyermekeit, de a kilencvenes évek óta szemben állnak. Amikor Iványi keményen bírálta a kormány szociálpolitikáját, az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget törölték az elismert egyházak közül. Azóta folyamatos NAV-ellenőrzések, állami forráselvonások sújtják, így a hajléktalanokat, szegényeket, iskolásokat és fogyatékkal élőket ellátó intézményhálózat évek óta túlélésért küzd. A lelkész legutóbb egy pódiumbeszélgetésen mesélt a miniszterelnökkel való közös múltjukról.

Ángyán József és a földbotrány

Ángyán 2010–2012 között, a második Orbán-kormányban volt a mostani Agrárminisztérium elődjének, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Kormányzati pozíciójában szigorú szabályokat szeretett volna bevezetni a földügyekben, ám a kormány nem támogatta az elképzeléseit, ezért 2012 elején lemondott tisztségéről. Belülről látta, hogy a földpályázati rendszer nem a kistermelőket, hanem a Fideszhez közel álló nagybirtokosokat hozza helyzetbe, ahogy az Átlátszó összefoglaló cikkében is olvasható. Lemondása előtt is kritizálta a földosztást, nem sokkal később azonban lecsapott az Orbán-kormány: rövidesen beszántották a hozzá köthető Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot és az egyetemi tanszékét is megszüntették.  

A CEU elüldözése

A Közép-európai Egyetem (CEU) évekig Magyarország egyik legelismertebb felsőoktatási intézménye volt. Orbán Viktor azonban politikai konfliktusba került korábbi támogatójával, Soros Györggyel. Azzal a Soros Györggyel, aki az imént említett plakátok megkerülhetetlen démonizált figurájává vált az elmúlt évtizedben. A lex CEU ügye világosan mutatta, hogy a kormány célzottan egy intézmény ellen hozott jogszabályt: a törvényt úgy módosították, hogy ellehetetlenítse a működését. Bár a CEU minden előírásnak megfelelt, a kormány nem írta alá a működéshez szükséges nemzetközi megállapodást, noha más amerikai intézménnyel képes volt szerződni. Az Európai Bíróság 2020-as ítélete ugyan kimondta, hogy a jogszabály sérti az EU alapvető szabadságait, de ekkorra az egyetem már kénytelen volt Bécsbe költöztetni képzéseit, és Magyarország egy világszinten elismert tudományos központot veszített. Bár Budapesten megmaradt a könyvtár, az archívum és újonnan létrehozott kutatóintézetek, a CEU példája precedensértékűvé vált, az akadémiai szabadság Magyarországon egyre inkább összeütközésbe kerül a politikai hatalom érdekeivel. 

Simicska Lajos bukása

Simicska Lajos egykor Orbán legfőbb bizalmasa és pénzügyi hátországának kulcsembere volt. 2015-ben nyíltan szembefordult vele, a „G-napként” elhíresült szakítás után azonban gyorsan összeomlott a birodalma. A közbeszerzésekről teljesen kiszorították, médiáját a Hír TV-től a Magyar Nemzetig állami hirdetések megvonásával és piaci nyomásgyakorlással kivéreztették, majd végül kormánypárti kezekbe került. Simicska azóta szinte teljesen megközelíthetetlen, az elmúlt tíz évben nem is válaszolt sajtómegkeresésekre. Februárban a G-nap 10. évfordulóján 444 stábja próbálta szóra bírni a nagyvállalkozót, aki bevallása szerint Orbán oroszbarát politikáját kifogásolta.

2018-ban a Fidesz ifjúsági tagozatának akkori elnöke, Böröcz László mutatta be az esélyesnek számító ellenzéki kihívók elleni plakátkampányt.

Példastatuálás a legerősebb ellenzéki párton

A 2018-as országgyűlési választásokkor a Jobbik számított a legnagyobb ellenzéki kihívónak. A Fidesz masszív lejáratókampányt indított, amelyben a közmédia és a kormánypárti sajtó minden erőforrását bevetette. A párt akkori elnökét, Vona Gábort homoszexuálisnak állították be, óriásplakátokon bevándorláspártinak nevezték. A választások után az Állami Számvevőszék példátlan nagyságrendű, milliárdos bírságokat szabott ki a Jobbikra és más ellenzéki pártokra, ami megrendítette működőképességüket. A Jobbik ezt követően elkezdett szétesni, a politikai versenyből mára már szinte teljesen eltűnt az egykori legerősebb ellenzéki kihívó.

A Tisza Párt politikusai azzal vétkeztek, hogy népszerűbbek, mint a Fidesz

Magyar Péter mellett a Tisza párt tagjai közül talán Ruszin Szendi Romulusz kapta eddig a legtöbb figyelmet a kormányzati médiában és kormánypárti influenszerektől. A lassan két éves formáció azzal vívta ki a miniszterelnök haragját, hogy minden eddiginél nagyobb veszélyt jelent a Fidesz 15 éve tartó kétharmados hatalmára. A Tisza Párt honvédelmi szakértőjét politikai szerepvállalása óta számos támadás érte a médiában, korábbi kijelentései alapján háborúpártinak és ukránpártinak nevezik, szolgálati luxusvilla építésével gyanúsítottak, miközben azt a jelenleg is regnáló honvédelmi miniszter írta alá, és még a „fatshamingtől” sem riadtak vissza - de csak azután, hogy nyilvánosan kiállt Magyar Péter mellett.  

Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt frissen kinevezett alelnöke és turisztikai szakértője a kötcsei bemutatása után azonnal a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került. A balatonfüredi Hotel Margaréta tulajdonosát a TV2 és a Magyar Nemzet sorozatos lejárató anyagokban támadja: „bukott szállodavezetőként” mutatják be, állítólagos kosz, romlott étel és rejtett költségek emlegetésével. Forsthoffer szerint a hatalom a családi vállalkozása ellehetetlenítésébe is belefogott: egy visszatérő vendégnek számító állami cég, a Magyar Posta az utolsó pillanatban mondott le egy többnapos, százfős foglalást, közvetlenül politikai szerepvállalása után. A TV2 riporterei közben Balatonfüreden járva próbálták rossz színben feltüntetni a szállodát, miközben korábban a csatorna rendszeresen forgatott és kitelepült ugyanott. Forsthoffer Ágnes kedden lemondott a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségében (MSZÉSZ) betöltött pozíciójáról.

Majka és a színpadi geg

Szintén külön utalást érdemelt Majka a miniszterelnök posztjában, mikor színpadon imitált merényletről írt. A zenész a debreceni Campus Fesztiválon játszotta el Csurran, cseppen című számát, melynek végén „lelőtték” Bindzsisztán fiktív országának korrupt miniszterelnökét. Majka pályája igazán érdekes, a Való Világ után építette fel zenei és tévés karrierjét, éveken át a NER-közeli TV2 legismertebb arca volt, sokan a NER egyik legkegyeltebb előadójának tekintették, 2021-ben Szijjártó Péterrel is készült közös képük a Külügyminisztériumban. A Csurran, cseppenel azonban élesen elfordult a kormánypárttól, azóta a One Magyarország megszüntette együttműködését a zenésszel, és élesen kritizálja a kormánypárti sajtó is. A botrány azonban inkább Majka malmára hajtja a vizet: a dal még szélesebb közönséghez jutott el, és végképp egyértelművé tette, hogy a rapper nem hajlandó a NER szekerét tolni.

Gyűlöletkeltő kormányzati kampányok

Miközben Orbán arról beszél, hogy bosszúból és gyűlölködésből nem lehet politizálni, a Fidesz kommunikációs gépezete éveken át gyűlöletkampányokkal mozgósította a választókat. Az elmúlt 10 év plakátkampányaira, Youtube reklámjaira több száz milliárd forintnyi közpénzt égettek el Orbán Viktorék. Ezekben az ellenzék képviselői a déli határkerítést akarják lebontani, démonizálva jelennek meg, pincérként szolgálják ki a brüsszeli érdekeket, és háborúba taszítanák az országot. Ezek a kampányok mind a félelemre és a gyűlöletre építettek, miközben a kormány vezetői most éppen ennek ellenkezőjéről beszélnek, sőt, a globalista baloldal eszközeként állítják be politikai ellenfeleiket.