GKI: Orbán beígért adókedvezménye egyfelől mézesmadzag, másfelől pedig csapda a következő kormánynak

A többgyermekes anyáknak bejelentett SZJA-mentességgel Orbán Viktor lényegében felrúgta az Európai Bizottságnak egy héttel korábban tett ígéretét, hogy a kormány jövőre drasztikusan csökkenteni fogja a magyar költségvetés hiányát. A GKI vezérigazgatója szerint 2026 tavaszától már bőven számolhatunk új különadók bevezetésével, ha a Fidesz marad kormányon. 

A többgyerekes anyák adókedvezményével évi 1300 milliárd forintos hiány keletkezik a költségvetésben, bár a hatalmas kiesés nem azonnal lesz ekkora, ugyanis azt csak lépcsőzetesen fogják bevezetni. A kedvezmény egy átlagos jövedelmű, teljes állásban dolgozó nőnek 1,1 millió forint plusz jövedelmet jelenthet éves szinten. 

A szavazatvásárlással felérő személyijövedelemadó-mentességet Orbán Viktor jelentette be a szombati évértékelő beszédében. A háromgyerekes nők 2025 októberétől válnak adómentessé, a kétgyerekesek mentessége 2026 januárjától, több lépésben válik valósággá, hibátlanul illeszkedve a jövő tavasszal esedékes országgyűlési választások elé. A költségvetési hiány növelése pedig egyfajta csapda is lehet a következő kormány számára, amennyiben a Fidesz elbukná a 2026-os választást.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az SZJA-mentesség bejelentése után még további jóléti intézkedések várhatók a kormány részéről: 

"A probléma az, hogy mivel kevés a közgazdász a kormányban, ennek a negatív hatásait kevésbé fogják érzékelni. 2022-ben is azt láthattuk, hogy semmi nem számít, a hatalmas kormányzati költekezéseket túlélte a kormány, a legutóbbi választást pedig fölényesen behúzta. Ez egy újabb lökést ad a mostani osztogatásnak is."

A GKI vezetője szerint viszont ennek is meglesz a böjtje, 2026 tavaszától már bőven számolhatunk új különadók bevezetésével, ha a Fidesz marad kormányon. 

A most bejelentett SZJA-kedvezmény is alapvetően a jómódú családoknak kedvez igazán, hiszen a felső 20 százalék kapja a támogatások több mint 40 százalékát. Ez az intézkedés sem tükrözi az Orbán-kormány szociális érzékenységét, viszont az óriásplakátok ezreire lesz megint mit kiírni. A költségvetési túlköltekezésnek minden bizonnyal lesz inflatorikus hatása például a különadók miatt, amiket majd bevezetnek, de ide tartozik a tranzakciós illeték is.

„A kormányzat a legutóbbi konvergencia-jelentésében egészen mást ígért, és ennek nincs egy hete, hogy elfogadták. Ott arról volt szó, hogy a költségvetési hiányt mérséklik, a kormányzati kiadásokat visszafogják, de a bevételcsökkenést itt nem taglalták. Ez a konvergenciaprogram így pontosan annyit ér, mint a 2025. évi költségvetés. Valószínűleg a papír értékesebb, amire ráírták."

- nyilatkozta a Kontrollnak Molnár László, aki annak az aggodalmának is hangot adott, hogy a magyar vállalkozói szférában, ahol minden béremelés gondot okoz, lesz árnyoldala ennek az SZJA-rendeletnek. 

"A gyermekes anyák jóval kiszolgáltatottabbak a munkahelyeken, és az is valószínűsíthető, hogy nem fogják könnyedén tudomásul venni, ha nem ők részesülnek a következő béremelésekből, hanem mondjuk azok, akiknek nem nő a nettó keresetük egy ilyen adóváltozás miatt. Ezt a fajta kormányzati pénzszórást a büdzsé nem tudja finanszírozni, így az inflációt generáló hatása kivédhetetlen."

Az egész SZJA-kedvezmény belengetése mögött az áll, hogy rendkívül rossz lett a 2024-es év gazdasági szempontból: minden mutató lefelé konyult. A választáshoz közeledve viszont fontos a Fidesznek, hogy dinamikus fejlődésről áradozzon, holott 2 százalék alatti lesz idén is a várható gazdasági növekedés. Az osztogatásra viszont büszkén lehet majd mutogatni, hogy "lám olyan jól állunk, hogy ezt is megengedhetjük magunknak".

Az áfával való bűvészkedésből sem fognak sokat érezni a nyugdíjasok, hiszen ahhoz nem fogyasztanak eleget, így a megtakarításaik sem lesznek szabad szemmel láthatóak. Ebből fakadóan a GKI vezérigazgatója év végi vagy jövő év eleji újabb jóléti intézkedésekre számít Orbánék részéről. 

A GKI által publikált jövedelmi kvintilisek szerint a legfelső ötödbe tartozók átlagos bruttó jövedelme bruttó 1,3 millió forint. A 4. kvintilisbe tartozóknál ez az összeg már csak a fele nagyjából, ami annyit tesz, hogy a felső 20 százalék a dupláját keresi az alatta levő 20 százaléknak. Így hiába nő a felső ötöd jövedelme az nem fog lecsapódni a fogyasztásban, inkább ingatlanba fognak befektetni, vagy elmennek külföldre nyaralni. Pont ezért nem fedi a valóságot a nemzetgazdasági miniszter állítása, miszerint biztonsági játékot játszik a társadalom többsége. Inflációs periódusban pedig végképp nem jellemző ez a fajta megtakarítás a pénz elértéktelenedése miatt. 

Amennyiben a Fidesz mégis elveszítené a jövő évi választást, akkor a következő kormány igen nehéz helyzetben találná magát a kongó államkassza miatt, és elég hamar megszorító intézkedéseket kellene hoznia, amivel Orbánék azonnal durván támadhatnák őket a nem elhanyagolható médiagépezetükkel.

Fotó: Pixabay