Magyar Péter: „Mi szeretnénk és fogunk is nőügyekkel foglalkozni!”

Míg hazánkban folyamatosan alacsony szinten áll a nők érdekképviselete, a Tisza Párt fővárosi frakciójának szervezésében február 28-án a „Nők a jövőért – Kihívások, lehetőségek és egyensúly a közéletben, munkában és a családban” címmel szervezett a témában kerekasztal-beszélgetéseket.

Három fő témakör köré szerveződtek a beszélgetések: nőként egyensúlyban a munka és a család között, csökkenő születésszámok, demográfiai válság és a családon belüli erőszak.

A konferenciát Magyar Péter és Rost Andrea nyitották meg. Magyar hangsúlyozta a beszédében, hogy a Tisza Párt szeretne és fog is nőügyekkel foglalkozni, és neki személy szerint is nagy inspirációt jelentett a közéleti pályán való elinduláshoz II. János Pál pápa mellett Hugonnai Vilma magyar orvosnő kihívásokkal teli életútja és kitartó személyisége.

Kiemelte, hogy ugyan a kormánypártnak egy hatalmi gépezete van, neki csak egy kalapácsa, de ő azzal a nőkkel közösen szeretné összetörni a feléjük magasodó üvegplafont.

Elmondta, hogy szerinte már ódivatú az a mondás, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő, és minden erős nő mögött egy válás. Ennek nem kéne így lennie, társként kéne egymást segíteni a két félnek.

Felsorolta a szociális, egészségügyi, pedagógusi pályákat, ahol a nők mindenhol nehezített körülmények között és alulfizetett pályákon kényszerülnek teljesíteni. Elmondta, hogy a Fidesz csak eszközként tekint a nőkre, és nem fél a szoknyájuk mögé bújni, ha arról van szó. Szégyenletesnek tartja, hogy a fideszes politikusok között több a János, mint a nő.

„Nincs egyetlen női miniszter sem a kormányban, hazánk a legutolsó az Unióban a női képviselők és a miniszterek listáján” - mondta.

Kiemelte azt is, hogy a nők problémái mindannyiunk problémái, és kérte a nőket, hogy lépjenek elő és legyenek szakértők, tanácsadók, jöjjenek segíteni a Tiszába, Tisza Szigetekbe, hogy minél jobban legyen képviselve az érdekeik.

Rost Andrea operaénekes hangsúlyozta, munkavállalóként, nőként, anyaként folyamatosan akadályokba ütközünk, mi nők. 

„Egy harcias, férfias világban élünk és háttérbe szorul a női hang, a női szerep. Szükség van a figyelemre, empátiára és a közösség erejére. Ha ezek megjelennek a közéletben, akkor egy élhetőbb világot építünk, de ehhez nem elég csak a nők összefogása, ha a férfiak nem veszik komolyan ezeket az igényeket.”

Mindeközben megjelent az Európai Unió nemek közötti egyenlőségért felelős intézetének legfrissebb jelentése, amiből kiderült, hogy Magyarország a 26., vagyis az utolsó előtti helyen áll, hasonlóan a korábbi évekhez, és csupán hajszállal van Románia előtt. A jelentés szerint a 18-74 év közötti magyar nők 49%-a szenvedett el fizikai és/vagy szexuális erőszakot. A partner részéről elkövetett lelki erőszak aránya az egész Unióban Magyarországon a legmagasabb, a nők több mint fele (52%) érintett. Kiugró a munkahelyi szexuális zaklatás aránya is: a nők 40%-a számolt be ilyen esetről.

Az első panelbeszélgetést Ordas Eszter fővárosi frakcióvezető vezetésével a munka-család egyensúly témakörét ölelte fel. A beszélgetés résztvevői Rost Andrea, operaénekes, Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Forsthoffer Ágnes, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének régióvezetője voltak. 

Forsthoffer Ágnes kiemelte, hogy számára kiemelten fontos, hogy a munkavállalói jól érezzék magukat a munkahelyen, ezt próbálják részmunkaidővel, vagy rugalmas időbeosztással lehetővé tenni. A szállodaipar ugyanis egy nonstop üzem, ezért nem könnyű itt édesanyáknak helyt állni.

Rost Andrea úgy gondolja, hogy a művészeti ágakban dolgozók helyzete elég speciális, mert vagy van munka, vagy nincs. Ehhez nehéz alkalmazkodni, de közben a hivatástudat meg hajtja az embert. Kell, hogy az embereket támogassák otthonról, egy férj, egy anyuka, aki támaszt nyújtanak a, ha ő épp úton volt.

Boros Péterné szerint a legnagyobb gond, hogy a nők még mindig nincsenek egyenlően fizetve a férfiakhoz képest, és ez egyfajta kötöttséget is jelent. Kiemelte: nagyon fontos, hogy nőként, anyaként milyen mintákat közvetítünk a következő generáció számára.

Ordas Eszter felvetette, hogy sokan nem mennek vissza dolgozni szülés után. Hogyan lehet motiválni a nőket mégis a visszatérésre? Vagy fogadjuk el azt, hogy nem mindenki szeret visszatérni? Vagy ha 10-15 év után tér vissza, akkor hogyan lehet visszailleszkedni a megváltozott feltételű munka világába?

Boros Péterné Erzsébet szerint a home officet kéne hangsúlyosabban előtérbe hozni, ami még mindig nem eléggé divat itthon. Több részmunkaidős állást hirdetni, fontos lenne, hogy ezek meglegyenek, mivel a közszférában mindenképp lenne rá igény. Illetve a nagyvállalatoknál a magánbölcsi és magánovi létrehozása szintén jó irány szerinte.

Forsthoffer Ágnes szerint a kisvállalatok nem biztos, hogy el tudják viselni anyagilag, ha például valaki várandós lesz. Új munkavállaló alkalmazása, extra szabadnapok megadás mind sok költséggel jár, amit adott esetben a kisvállalkozó nem tud megengedni magának. „Örülnék, ha a kormányzatnak lenne arra megoldása, és tényleg családbarát lenne ez az ország.”

Az egyensúly kérdésében pedig azt emelte ki, hogy számára nem az egyensúly, hanem a harmónia szó a legkifejezőbb. Legyen elégedett és harmonikus magával szemben a munkavállaló nő. A belső harmóniában ugyanis egyensúlyba kerül önmagával is.

A második pódiumbeszélgetésen a demográfiai válság témakörét járták körül az előadók dr. Nyéky Boldizsár meddőségi szakember, szülész-nőgyógyász adjunktussal, Kapitány Balázs demográfussal, a Népesedési Kutatások Alapítvány munkatársával, valamint Kollár Kinga európai parlamenti és fővárosi tiszás képviselővel, valamint Barna Judittal, a Tisza Párt fővárosi képviselőjével. Juhos Andrea, a beszélgetés moderátoraként arra próbált választ kapni a résztvevőktől, hogy milyen megoldásokkal lehetne előállni a demográfiai válság mérséklése érdekében, és mit tehet a politika azért, hogy jobb környezetet teremtsen a családalapításhoz?

Kapitány Balázs szerint a magyarországi családpolitikai rendszerben az a furcsa, hogy rengeteg pénzt költünk rá, de mégsem hatékony. A családtámogatás viszont csak akkor lehet jó, ha az ember érzi, hogy van egy védőháló, ami sajnos Magyarországon nincs.

Barna Judit szerint a családalapítás előtt álló egyedülálló nők nem is tudnak elkezdeni otthont teremteni. Kollár Kinga szerint a legnagyobb segítségre a nők munkahelyre történő visszatérésének segítése lenne, de ez nem valósul meg.

Mindeközben Nyéky Boldizsár kiemelte: fontos, hogy vigyázzunk, megbecsüljük és értékeljük azokat a nőket, akik gyermeket szeretnének vállalni. Beszélt róla, hogy orvosként miként támogathatják a gyermekvállaláson gondolkodókat és beszámolt a nyugat-európai családtámogatási gyakorlatokról is.

Az utolsó pódiumbeszélgetés során a családon belüli erőszak megelőzésének és kezelésének kérdéseiről egyeztettek a szakemberek. 

A beszélgetőtársak között volt Incze Zsuzsa, a Csellengők című műsor alapítója, szerkesztő-műsorvezetője, dr. Bagó Klára pszichológus, Bódis Kriszta író, pszichológus, a Van Helyed Alapítvány vezetője, valamint dr. Bekker Molnár Zita jogász. A beszélgetést Kraszkó Zita moderálta, amely alatt rávilágítottak a magyar gyermekvédelem hiányosságaira a magyar állam tragikus következményekkel járó felelőtlen társadalompolitikájára.

Bódis Kriszta a beszélgetés során levezette hogyan lehetne feltárni a családon belüli bántalmazásokat, és ehhez mennyire fontos lenne a jó szakpolitika kialakítása.

„Fontos, hogy kialakuljon egy konszenzus a társadalompolitikai vízió kapcsán, hiszen csak úgy lehet maradandó szakpolitikát alkotni. A szakpolitika-alkotást rengeteg szakember bevonásával kell megtenni, akik valóban terepen dolgoznak. Emellett egy olyan rendszert kell létrehozni, hogy a bajbajutottaknak mindig legyen kihez fordulni.”

A beszélgetés során Bekker Molnár Zita rávilágított, hogy jogi szempontból is problémás, hogy ma egy szegényebb háttérrel rendelkező család nehezebben fér hozzá jogvédelemhez, mint egy vagyonosabb. 

A Tisza párt elnöke, Magyar Péter a bevezetőjében arra is ígéretet tett, hogy nem ez lesz az első és egyetlen ilyen témájú beszélgetés a női ügyekről, hanem kifejezetten figyelni fognak ezeknek a témáknak az előtérbe helyezésére.

Fotó: Facebook / Magyar Péter