Orbán Viktor március 15-i beszédeinek fejlődéstörténete – lengyel barátainktól Soros Györgyig

Bevándorlás, Soros György, bevándorlás, háború, Soros György – ezeket a témákat tartotta fontosnak az elmúlt években a magyar miniszterelnök az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapján tartott beszédeiben. 

2010 – „Magyarország számára csak egyetlen politikai erő jelenthet reményt – csak a Fidesz”

Orbán Viktor ekkor már érezte, hogy megnyerhető a választás, így március 15-i beszédében arra összpontosított, hogy mindenki menjen el voksolni április 11-én, mert egy szavazaton is múlhat az átütő siker, ha nem, „akkor elveszhet a csata” – használta a később sokat hangoztatott kifejezést a Fidesz pártelnökeként. Úgy fogalmazott, „megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a duális erőtér határozza meg, hanem egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér.”

Orbán Viktor akkor még a kormányon lévő baloldalról jelentette ki, hogy állandó harcra rendezkedett be. Mint mondta, az emberek voksaikkal „az állandó kormányzásra berendezkedett politikát válasszák, ne a másik féllel folytatott folyamatos küzdelmet, hanem bizonyos nemzeti ügyek meggyőző erejű képviseletét.”

2011 – „2010-ben lezártuk az átmenet korszakát"

„A magyarok a tavalyi választáson egymásra találtak" – jelentette ki Orbán Viktor immár majdnem egy éves kormányzás után, és hozzátette, hogy megkezdődhet „egy új, immár végleges rendszer alapjainak lerakása”. A miniszterelnök felsorolta kormánya több döntését is, amelyekkel szerinte „kiálltak a magyarokért": például „rendben és méltó módon elbúcsúztak a Nemzetközi Valutaalaptól", bevezették a bankadót és a válságadókat, illetve visszaszerezték „a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből".

Orbán Viktor már ekkor megkezdte harcát az Európai Unióval, mert mint mondta:„"kiálltunk az Európai Unióban, amikor alantas támadások érték az országot, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására" – utalt a médiatörvényt akkor övező nemzetközi vitára. A kormányfő úgy fogalmazott: 1848-ban nem hagyták, hogy Bécsből diktáljanak, 1956-ban és 1990-ben nem hagyták, hogy Moszkvából diktáljanak, jelenleg pedig nem engedik, hogy „Brüsszelből, vagy bárhonnan bárki diktáljon nekünk".

„2010-ben lezártuk az átmenet korszakát" – mondta Orbán, aki szerint kormánya véget vet a bolyongás korának. „Megértettük, hogy szükség van egy új alaptörvényre, amely nemcsak közös életünk kereteit adja meg, hanem a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz éve nyitott kérdésekre." 

2012 – „Hosszú évtizedek óta nem voltunk olyan erősek, mint ma”

Szabad-e ma a magyar? Szabad-e az a magyar, akit víz alá nyom az adóssága? Szabad-e az a magyar, akinek a saját otthon csak vágyálom? Szabad-e az a magyar, aki háromszor is meggondolja vállaljon-e újabb gyermeket? Szabad-e az a magyar, aki évek óta nem talál munkát? Szabad-e az a magyar, akinek éhes a gyermeke? Szabad-e az az ország, ahol minden száz jövedelemadó forintból kilencven a hitelezőkhöz kerül? Szabad-e az az ország, amely szilárd talaj helyett, adósság-ingoványon áll? – ezek a kérdések álltak beszéde központjában. Olyan kérdések, amelyek a mai napig aktuálisak maradtak.

Orbán beszédében akkor is kiemelt szerepet kapott az Európai Unió. Egyenlőséget követelt a magyarnak, egyenlő nemzetként követelte az egyenlő elbánást. Úgy fogalmazott, „nem leszünk másodrendű európai polgárok! Jogos követelésünk, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák velünk, mint más országokkal szemben. Mi megtanultuk, hogy Európa és Magyarország felemelkedése elválaszthatatlan. Valahányszor Európa bajba került, Magyarország csillaga is leáldozott.”

2013 – Orbán Brüsszelbe utazott a kétnapos európai uniós csúcstalálkozóra 

A kormányfő nem vett részt a március 15-i budapesti díszünnepségen. „Magyarország a rezsicsökkentés miatt támadás alatt áll, a rezsicsökkentést meg kell védeni Brüsszelben is" – indokolta a távollétét a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan.

2014 – „A folytatáshoz erő kell, az erőhöz egység. Ma az egység neve pedig április 6.”

Ismét egy választás előtt álltunk, ekkor Orbán áttette beszédének helyszínét a Múzeumkertből a Kossuth térre. Kampánybeszédnek felfogható ünnepi szónoklata öndicséretbe csapott át. Úgy fogalmazott, az elmúlt négy évben azért teljesítettek jobban, mert egységesek voltak, sőt, „mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában. Tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, hogy a folytatáshoz erő kell. Az erőhöz pedig egység. Ma az egység neve pedig április 6.”

2015 – „Mi Európa része vagyunk, de Európa tele van kérdésekkel, Magyarország viszont tele van válaszokkal”

Ebben az évben a nyertesek önbizalmával és az orbáni „alázattal” beszélt a március 15-i ünnepségen. „Mi Európa része vagyunk, és jövőjét a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani. Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Mi pontosan tudjuk, hogy nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt. Mi, magyarok egyenes gerinccel, felvetett fejjel és felemelt szívvel állunk az európai népek családjában.”

A harc és az Európai Unió ekkor is megjelent, de sokkal visszafogottabban, mint előtte. 

„Magyarország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, ebben csak magunkra számíthatunk. Csak az erősek maradnak fent. Mi, magyarok egy nagy korszak küszöbén állunk.”

2016 – „Vagy együtt, vagy sehogy – ma ez a törvény”

„Az is felvidítja a magyar szíveket, hogy miként a szabadságharc döntő csatáiban, úgy most is itt van velünk egy lengyel légió” – így köszöntötte Orbán Viktor a magyarok mellett március 15-én megjelent a lengyelek táborát, akiket innentől kezdve más nemzeti ünnepeinkre és a Fidesz által szervezett CÖF-CÖKA mögé bújtatott civil Békemenetekre is ideutaztattak.

Ekkor már Orbán Viktor úgy gondolta, Európában tilos kimondani az igazságot. „Fonják akár selyemből is, a szájkosár az szájkosár marad.” Ebben az évben már jócskán küzdött Európa az illegális migrációval és a menekültekkel, amelyet Orbán népvándorlásnak nevezett. Szerinte tilos kimondani, hogy „a bevándorlás bűnözést és terrort hoz az országainkba, hogy a más civilizációkból érkezők tömegei veszélyt jelentenek az életformánkra, a kultúránkra, a szokásainkra és a keresztény hagyományainkra.” Már akkor úgy vélte, hogy kitervelt és irányított akció volt az ide érkező embertömeg. Ebben a beszédében már a betelepítésről vizionált és arról, hogy átrajzolják Európa vallási és kulturális mintázatát. Nyíltan brüsszelezett és helytelenítette, hogy mások egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak.

Eljött az idő, hogy megakadályozzuk Európa tönkretételét, és megmentsük Európa jövőjét. Ha összefogunk, sikerül, ha széthúzunk, elbukunk. Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Vagy együtt, vagy sehogy – ma ez a törvény – fogalmazott.

2017 – „Brüsszelt meg kell állítanunk”

Ebben az évben Orbán ünnepinek nevezett beszédében megszámlálhatatlanul sokszor hangzott el Brüsszel neve. „Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő, de nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága, de nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak, de nekünk számít.” 

Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk, a betelepítést meg kell akadályoznunk, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tennünk, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát itthon kell tartanunk, és ebben csak magunkra számíthatunk – erősítette meg, mondván, csak a Fidesz képes e védelemre.

2018 – „Aki magyar, velünk tart, újra és újra győzni fogunk”

A 2018-as választások véghajrájában, március 15-én, a Kossuth téren tartott beszédet a miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján. A díszünnepségen külön köszöntötte a Békemenet résztvevőit, valamint, - ahogy fogalmazott – „lengyel barátaikat”. Orbán akkor, azt mondta:

„Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és ereje a másik életének és egészségének feltétele. Ma sincs ez másként. Ha Lengyelország erős, akkor Magyarország sem veszhet el. Ha mi vagyunk erősek, segíthetünk lengyel barátainknak.”

2018. mácius 15-én, a 3 héttel később esedékes választásokon való jó döntésre buzdított, emellett még mindig a bevándorlás veszélyeire hívta fel a figyelmet:

„...el akarják venni az országunkat. Nem egy tollvonással, mint száz éve Trianonban. Most azt akarják, hogy néhány évtized alatt önként adjuk át másoknak, más földrészről érkező idegeneknek, akik nem beszélik a nyelvünket, nem tisztelik a kultúránkat, törvényeinket és életformánkat, akik le akarják cserélni a miénket a sajátjukkal. Azt akarják, hogy mostantól egyre inkább ne mi és ne a mi leszármazottaink éljenek itt, hanem valaki mások. Nincs ebben semmi túlzás.”

A kérdés az volt hét évvel ezelőtt a miniszterelnök szerint, hogy lesz-e Magyarország. 2018-ban a kormányzati narratíva szerint két oldal feszült egymásnak: „a nemzeti érzelmű milliók” – ahogy Orbán fogalmazott – és „a világpolgár elit”. 

„Egyik oldalon mi, akik hiszünk a nemzetállamokban, a határok védelmében, a család és a munka értékében, és velünk szemben azok, akik nyitott társadalmat, határok és nemzetek nélküli világot, újfajta családokat, leértékelt munkát és olcsó munkást akarnak, amely fölött átláthatatlan és számon kérhetetlen bürokraták serege uralkodik.”

Európa és Magyarország közti ellentét már akkor is létezett a miniszterelnök szerint. Ugyanis már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Európa közt civilizációs küzdelem dúl. Azt is mondta, hogy a valódi ellenségük nem az ellenzék, hanem a „birodalommá szervezett nemzeti hálózat.”  - itt került képbe Soros György is:

„Külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k láncolata, amit Soros György neve foglal össze, és ő testesít meg.”

2019 – „Lengyelország és Magyarország újra együtt harcol a jövőjéért”

Egy évvel később 2019-ben a miniszterelnöki beszéd kezdőlöketét ismét a lengyelek méltatása adta. A helyszín a Nemzeti Múzeum lépcsője. Beszédében ekkor a kereszténység fontosságát emelte ki. A szabadság szerinte a kereszténység eszméjéből fakad. 

„Azt kívánjuk Európa népeinek is, hogy hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké.” 

Azt is mondta, hogy az európai ember csak akkor lehet boldog, ha saját nemzete sorsáról maga dönthet.

2019. március 15-én csupán tíz hét választott el minket az európai parlamenti választásoktól. Ezt akkor Orbán is kiemelte.

„…És azok is mi vagyunk, akik erős Európát, erős nemzetállamokat és új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda. Új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak, hogy Európa újra az európaiaké lehessen.”

2020-21 A covid fogságában

Négy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt nem személyesen, hanem levélben adta át gondolatait a miniszterelnök. Ebben az orvosokat, ápolókat, rendvédelmi dolgozókat méltatta.

„Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét”.

2022 – „Ezt a választást meg kell és meg is fogjuk nyerni, és akkor béke és biztonság lesz”

2018 óta eltelt négy év így ismét az országgyűlési választások évében mondott beszédet a kormányfő. A megemlékezést ezúttal is a Békemenet egészítette ki. Orán Viktor a Kossuth téren beszélt. 

Ezen a választáson a kormányoldal kihívója Márki-Zay Péter volt.

OrbánViktor egy kis emlékeztetővel kezdte. Azt mondta, hogy október 23-án megüzenték a baloldalnak: nem oda Buda, sőt „ha jól látom az esélyeket”, nem oda Pest sem. Azt is hozzátette: nem hagyják, hogy visszarántsák hazánkat a baloldali rémálomba. Soros György pedig már az első pár percben szerepet kapott.

 „Megüzentük: nem engedjük, hogy ismét csődbe vigyék Magyarországot. Megüzentük, hogy Magyarországnak előre kell mennie, és nem hátra. Megüzentük, hogy mi itt, a jobboldalon nem vagyunk jámbor lúzerek, akik megijednek a baloldal mögött álló, mégoly’ befolyásos nemzetközi médiától, a brüsszeli bürokratáktól vagy a mégoly’ gazdag Soros Györgyöktől. Megüzentük, hogy harcolni fogunk.”

Soros maradt ugyan, a lengyelek viszont mentek. 

A miniszterelnök ugyanis a baloldal jelöltjét egy földbe csapódott kődarabként írta le. Márki-Zay 2022-es március 15-i megemlékezésének vendégeként felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt egykori lengyel elnöke. Orbán ezt nem hagyta szó nélkül:

„Végső kétségbeesésükben idehívták már Donald Tuskot is Lengyelországból. Idehozták azt a lengyelt, akit otthon is szégyellnek, aki először szétverte a saját pártját Lengyelországban, aztán szétverte az Európai Néppártot Brüsszelben. Donald Tusk maga a fekete macska, aki csak bajt hoz az ember fejére. Régi tanács, fogadjuk meg: sohase akadályozd meg az ellenfeledet abban, hogy hibát kövessen el.”

Ezek után áttért sz orosz-ukrán háborúra. 

„Vannak országok, akik háborúval akarják elérni a céljukat, de mi tudjuk, hogy az a legjobb háború, amelyet sikerül elkerülni” – fogalmazott a miniszterelnök 2022-ben. 

Szerinte Oroszország az orosz érdekeket nézi, Ukrajna pedig Ukrajnáét, se az USA, se Brüsszel nem fog magyar fejjel gondolkodni és magyar szívvel érezni. „A magunk érdekeit nekünk kell képviselnünk. Higgadtan és bátran” – tette hozzá. 

Azt is hangsúlyozta, hogy a magyaroknak ki kell maradni a háborúból. Ezért se katonát, se fegyvert nem küldünk a harcterekre. Ellentétben a baloldallal, akik szerinte ezeket megtennék. 

„Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba! Nem hagyjuk, hogy a baloldal katonai célponttá tegye Magyarországot, célponttá tegye az itthoni és a kárpátaljai magyarokat! Mi, magyarok jól tudjuk, hogy kik szokták bezsebelni az efféle háborúk hasznait.”

Orbán Viktor a beszédében még Novák Katalint is idézte és méltatta is.

„Novák Katalin, az új köztársasági elnökünk – Isten éltesse! – azt mondta: a nők a békét akarják megnyerni, és nem a háborút. És úgy látszik, megint az asszonyoknak van igazuk.”

Végül pedig nem felejtette el emlékeztetni közönségét, hogy 19 nap van a választásokig, így még mindenkinek van addig feladata.

„Ezt a választást meg kell és meg is fogjuk nyerni. Megnyerjük, és akkor béke, biztonság és nyugalom lesz Magyarországon. A mai napon a tanácsot megtartottuk, most befordulunk a célegyenesbe. 19 nap menetelés vár ránk, és a végén, április 3-án megvívunk velük. Induljunk hát, és nyerjük meg életünk legfontosabb csatáját! Adjuk meg nekik, ami jár, és védjük meg Magyarországot!”

2023 – Először vidéken: Kiskőrös   „minden magyarban van egy kis Petőfi, Petőfiben ott van minden magyar”. 

A következő évben rendhagyó módon emlékezett meg a márciusi ifjakról a miniszterelnök. Kiskőrősön, Petőfi Sándor szülőházánál tartotta meg beszédét, amelyből kimaradtak az évek óta, rendre előkerülő üzenetek Soros Györgynek vagy Brüsszelnek. Nem beszélt az orosz-ukrán háborúról sem. Inkább Petőfi Sándor életfilozófiáját, gondolkodásmódját elemezte. Úgy fogalmazott: „minden magyarban van egy kis Petőfi, Petőfiben ott van minden magyar” azt is hozzátette: „Magyarnak lenni kötelesség, méltónak lenni a fajtánkhoz”.

2024-ben ismét visszatért a kormány nemzeti megemlékezése a fővárosba, és Orbán Viktor újra a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva mondta el beszédét. A kormányzati üzenetek is visszatértek, hiszen újra Brüsszetől védené a miniszterelnök a magyarokat. 

„…ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem tesszük. Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Nem vagyunk már éppen csikók, mégiscsak ezeregyszáz éves állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az Európai Uniót. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék. Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, sőt szembefordult velük.”

2024 – Folytatja?

Tavaly ismét Európai Parlamenti és önkormányzati választások voltak, így a miniszterelnök erre is kitért, szerinte a tét ezúttal is óriási.

„Követ törsz vagy katedrálist építesz? Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság? Háború vagy béke? Június 9-én itt az európai választás. Nem bújhatsz el! Döntened kell! Kiállsz a hazádért, vagy inkább idegenek kenyerét eszed? És mi, szülők is megkapjuk a választ: milyen gyerekeket hagytunk a világra.”

Fotó: miniszterelnökség.hu