Lázár ismét Budapestet hergeli: szürreális helyen épülne meg az új Közlekedési Múzeum, egy szántóföld mellett

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) meghirdette a Magyar Közlekedési Múzeum új, debreceni épületére vonatkozó építészeti tervpályázatot. Míg a kiíró egy jövőbe mutató, ikonikus épületet vár, a szakmai kritika továbbra is nagyon keményen bírálja a tervezetet az abszurd helyszínválasztás és a koncepció miatt is. Vitézy Dávid szerint semmi nem indokolja, hogy egy külterületi szántóföld mellett épüljön fel a múzeum.

Tavaly nyáron az ÉKM egyfordulós, nyílt ötletpályázatot hirdetett a Debrecen mellé tervezett új Közlekedési Múzeumra. A cél egy olyan emblematikus épület megalkotása volt, amely a legmodernebb múzeumtechnológiai elvárásoknak megfelelve, a BMW gyár látogatóközpontját kiegészítve kínálna gépjármű-központú kiállítást - olvasható az Építészfórum honlapján. 

A helyszínválasztás már az ötletpályázat kiírásakor heves vitákat generált. Vitézy Dávid, a múzeum korábbi főigazgatója, jelenlegi fővárosi képviselő több pontban kritizálta a koncepciót, miszerint a múzeumot egy Debrecentől 10 kilométerre fekvő, jelenleg csak autóval elérhető szántóföldre telepítenék. A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint szerint egy országos múzeum számára logisztikailag és kulturálisan is indokolatlan ez a lépés, hiszen az intézményt szakmai, történelmi és közönségvonzó szempontból is minden Budapesthez köti. 

Különösen súlyos veszteségnek nevezte Vitézy, hogy ezzel kidobják a kőbányai Északi Járműjavító területére a Diller Scofidio + Renfro világhírű iroda által készített, milliárdokból előkészített, világszínvonalú terveket.

„Bízom benne, hogy komoly építészirodák nem adják a nevüket ehhez a szégyenhez, és a jövő tavasszal hivatalba lépő kormány lemondja ezt az átgondolatlan, teljesen elhibázott beruházást. A korábbi visszakozás ellenére Lázár minisztériuma ma mégis kiírta a Közlekedési Múzeum Debrecen mellé költöztetésére szóló építészeti tervpályázatát. Szégyenteljesen rossz, minden létező szakmai szemponttal ellentétes döntés ez”  - reagált a Facebookon Vitézy az Építészfórum hétfői posztjára.

Lázár miatt hosszú évek óta nem létezik a Közlekedési Múzeum

A Podmaniczky Mozgalom frakcióveztője arra is emlékeztetett, hogy három éve Lázár János semmit nem tett a Múzeum újranyitásáért, a kőbányai helyszínre készült világszínvonalú, az adófizetők számára milliárdokba került, teljesen elkészült kiviteli terveket kidobta, az időszaki kiállítást bezáratta. Az Északi Járműjavító évek után idén először nem is látogatható.

Ezt követően egy Lázár-infón viszont azt mondta azt mondta: „ha a társadalom úgy dönt, hogy Budapesten legyen a Közlekedési Múzeum, azt tudomásul veszem”, majd az egészet Debrecenre fogva hozzátette, hogy „nem látja a debreceniekben az elszántságot és másokban sem”. A Fővárosi Közgyűlés nagy többséggel döntött arról, hogy egyértelműen ragaszkodnak ahhoz, hogy a Közlekedési Múzeum Budapesten maradjon, és a kőbányai Északi Járműjavítóban az elkészült tervek megépítéséhez is minden támogatást megadnának. Erre Lázár János minisztériuma semmit nem reagált.

„Akkora a baj már Debrecenben is, hogy ezzel próbálják a várost megtartani a jövő tavaszi választáson? Persze a kormányzati ciklus utolsó hónapjaiban 3 év semmittevés után ilyen új beruházást indítani finoman szólva is kétséges hitelességű” - írja a kommentjében Vitézy, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egy, Debrecentől is tíz kilométerre fekvő külterületi szántóföld az autópálya-csomópont mellett Zalaegerszegről vagy Szombathelyről akár 7-10 óra utazás is lehet egy iskolás csoportnak, de még Debrecen belvárosából is fél óra. 

A helyszín országos múzeumnak teljesen alkalmatlan, tömegközlekedési kapcsolatai nincsenek, legfeljebb kamionos pihenő számára lenne alkalmas helyszín.

Budapesten és vonzáskörzetében él az ország lakosságának egyharmada, a nemzetközi turizmus is itt összpontosul. Messze itt van a legnagyobb közvetlenül elérhető közönség Magyarországon egy XXI. századi, a múltról és a jövőről egyaránt beszélő, világszínvonalú Közlekedési Múzeumnak, amelyet minden Budapesthez köt: a szakmai és muzeológiai stáb, az egyetemi háttér, az intézmény 126 éves fővárosi története és a magyar közlekedéstörténet legfontosabb fejezetei is a kisföldalattitól a villamosokig, a Csepeltől az Ikarusig, Széchenyitől Ganz Ábrahámig. Vitézy szerint teljesen nyilvánvaló, hogy egy minden városi szövettől távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot felállítani és üzemeltetni.