Hiába tiltakozott az MTA elnöke is, megtörtént a kutatóhálózatuk humán tagozatának leválasztása

Augusztus elsején ugyan beolvadt az Akadémia kutatóhálózatának négy kutatóközpontja az ELTE-be, a finanszírozás kérdése azonban továbbra is vitatott, az ELTE kancellárja ugyanis elutasította, hogy az ingatlanok átadása és ingyenes használata fejében vállalja a fenntartás és értékmegőrzés költségeit.   

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének még júniusban megfogalmazott tiltakozása ellenére 2025. augusztus 1-jével megszűnt a HUN-REN kutatási hálózat négy humán tudományi kutatóközpontjának önállósága – olvasható a tudós testület elnökének, főtitkárának és főtitkárhelyettesének aláírásával szombaton kiadott hivatalos közleményében. 

Az érintett négy egység, a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi és Közgazdaság‑ és a Regionális Tudományi Kutatóközpont ezzel az aktussal beolvadt az ELTE-be, melyek a továbbiakban az egyetem szervezeti egységeként működnek. 

Bár az Akadémia nem ért egyet a kutatási hálózat megbontásával, de továbbra is elkötelezett a kutatóközpontok támogatása mellett – hangsúlyozza a közlemény. 

Mint írják, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és az ELTE vezetésével az Akadémia korábban elkészítette a beolvadó négy kutatóközpont vagyonhasználatát változatlan feltételekkel biztosító új szerződés tervezetét. Ebben az MTA vállalta, hogy az átadást követően ingyenesen, haszonkölcsönnel biztosítja az ingatlan és ingó vagyonelemek használatát az ELTE szervezetébe beolvadó kutatóhelyeknek, a HUN-REN irányítása alatt maradó kutatóhelyekkel azonos feltételekkel.

A tervezet véglegesítésére és a szerződés aláírására azonban nem kerülhetett sor az átalakulás előtt ­- fogalmaz a hivatalos közlemény, mert mint az aláírók hangsúlyozzák: az ELTE kancellárja elutasította, hogy az ingyenes használat fejében a fentiek szerint vállalja a fenntartás és értékmegőrzés költségeit.  

Emlékeztetnek rá, hogy a kutatóhálózat akadémiáról való leválasztásakor, még 2019-ben az MTA akkori értéken 2 milliárd forint összegű infrastrukturális fejlesztési és felújítási keretet biztosított, amely teljes egészében átkerült a HUN-REN kutatóhálózat irányító szervének költségvetésébe.

Az Akadémia ugyanakkor kénytelen tudomásul venni, hogy a helyzet megoldását szolgáló egyeztetések folytatására az ELTE és a KIM csak augusztus 25. után lát lehetőséget. Mivel a kutatóközpontok működőképességének alapvető feltétele a jogszerű vagyonhasználat, az Akadémia bízik abban, hogy mielőbb sikerül az ELTE-vel megállapodásra jutni. 

Ennek eredménytelensége esetén, a türelmi idő leteltét követően azonban az Akadémia nem tekinthet el a használati díj követelésétől a fenntartó ELTE-vel szemben, mert az ingatlanok működőképességét és rendeltetésük szerinti fejlesztését biztosítani kell – fogalmaz a közlemény. 

Mindenki tiltakozott, a folyamatot azonban nem sikerült megakasztani

Mint ismeretes, a kutatóhálózat leválasztásának ötlete még 2025 júniusában vetődött fel először, ekkor jelezte az ELTE, hogy kész átvenni a négy kutatóközpontot a HUN‑REN hálózattól. 

Hivatalos formában mindez az ELTE kezdeményezése volt, de a háttérben már korábban is felsőbb, kormányzati nyomást lehetett sejteni. A Telex információi szerint a kezdeményezés egyenesen Orbán Viktor környezetéből indulhatott. 

A tiltakozások azonnal megindultak, hiszen gyakorlatilag az össze érintett egyet nem értésével találkozott a beolvasztási folyamat. 

A HUN‑REN érintett 1200 dolgozójából, több mint 800 vett részt azon a június 19-i szavazáson melyen többségük, közel 90 százalékuk elutasította az ELTE‑hez való csatlakozást. Érdekvédelmi szervezetek, így a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSz) és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) petícióban követelte a folyamat felfüggesztését, a szükséges hatásvizsgálatot és egyeztetéseket hiányolva.  

Az ELTE dolgozói sem értettek egyet az átvétellel, közösségi aláírásgyűjtést szerveztek és levélben követelték a folyamat felfüggesztését az egyetemi autonómia sérülésére hivatkozva. Az MTA elnöksége, illetve az MTA vezetői is kifejezték, hogy ugyan hajlandók átvenni a kutatóközpontokat, de nem az ELTE‑hez csatolva, hanem az eredeti állapotot helyreállítva vennék vissza azokat az akadémiai keretek közé, de csak, ha az azonos költségvetési feltételek biztosítva lennének.

A HUN‑REN Irányító Testülete végül június 27-én megszavazta az átalakítást, bár több testületi tag is lemondott a vitatott döntést követően. Július elején pedig az ELTE Szenátusa hivatalosan jóváhagyta a négy kutatóközpont átvételét. 

Fotó: YouTube / MTA