Itt vannak azok az adónemek, amikről a kormány elfelejtette megkérdezni a magyarokat

"A Tisza szerint bűncselekmény megkérdezni az emberek véleményét az adókról"

- fogalmazott Orbán Viktor, miután Magyar Péter azt ígérte, hogy feljelenti a miniszterelnököt, aki közpénzből indít pártpolitikai kampányt. A kormányfő ugyanis állítása szerint a Tisza tervezett adóemelésével kapcsolatban kezdeményez nemzeti konzultációt, csakhogy az egész sztori egy, az Indexen lehozott propagandacikk alapján megszületett fideszes lejáratókampány - amely a Tisza Párt bejelentései alapján köszönőviszonyban sincs Magyar Péterék terveivel.

Az egyértelmű, hogy az újabb, több tízmilliárdos konzultáció a Tisza Párt erősödésének megállítását szolgálja, az viszont kevésbé világos, hogy Orbánék miért nem kérdezték meg a lakosságot korábban az általuk megvalósított adóemelésekről, ha erre a miniszterelnök most nem sajnál közpénzt költeni.

Az Orbán-kormány 2010 óta számos, a lakosságot közvetlenül és közvetetten (a megadóztatott cégek áremelésein keresztül) érintő adót vezetett be. Most azokat gyűjtöttük egybe, amelyeknél az Orbán-kormány nem kérdezte meg a lakosságot:

• Egyik első intézkedése volt a 2010-ben megválasztott Orbán-kormánynak az ÁFA 25%-ról 27%-ra történő emelése. Az intézkedés 2012-ben lépett életbe.
• 2010-ben bevezették a 8%-os ROBIN HOOD-ADÓ az energiaszektorra, 2019-re 31%-ra emelték.
• A Robin Hood adóhoz hasonlóan a lakosságra terhelték a szolgáltatók a 2010-ben bevezetett BANKADÓT, amit a mérlegfőösszeg után 0,15–0,53%-os sávokban kellett megfizetni.
• Emlékezetes, hogy egy időben fideszes propagandaoldalak szörnyülködtek a kereskedőket vádolva azon, hogy miért olcsóbb több édesség a drága Nyugaton, mint Magyarországon. A különbség oka azonban a 2011-ben bevezetett CHIPSADÓ volt, ami 10–30 Ft/liter vagy kg árnövekedést jelentett édességekre, üdítőkre és sós snackekre.
• 2012-ben bevezették a TÁVKÖZLÉSI ADÓT, aminek 2 Ft/perc, 2 Ft/SMS díját rögtön tovább is hárították a szolgáltatók a lakosságra. Később emelték a felső korlátot.
• 2012-ben megjelent a KÖZMŰADÓ is, amely a szolgáltatókat kötelezte a közművezetékek után 125 Ft/méter megfizetésére.
• 2013-as bevezetése óta összességében több tízmilliárdos terhet jelentett a magyar családoknak a TRANZAKCIÓS ILLETÉK, amely 0,2 százalékkal terhelte az átutalást indítók pénztárcáját, miután a pénzintézetek a bankadóhoz hasonlóan ezt is a lakosságra hárították. A készpénzfelvételt is egy 0,3%-os adó sújtja onnantól kezdve.
• A magyar autótulajdonosoknál jelentős drágulást hozott a 10-15%-os kulccsal bevezetett BIZTOSÍTÁSI ADÓ, amely az életbiztosításokat leszámítva minden biztosítási termékre, így a kgfb-re is vonatkozik.
• 2013-ban REKLÁMADÓT vezettek be 0-50%-os kulcsokkal, elsősorban a nem kormánypárti médiatermékek megregulázására.
• 2013-ban bevezették az E-ÚTDÍJAT a teherforgalom számára, az elektronikus, kilométerarányos díj beépült a bolti árakba.
• Az unióra hivatkozva 2016-tól kezdődően többször is emelték a JÖVEDÉKI ADÓT, ami miatt jelentősen megdrágult az üzemanyag és a dohányáru.
• 2018-ban bevezették a TURIZMUSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁST 4%-os kulccsal a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra és az étkezőhelyi vendéglátásra.
• 2020-ban a KISKERESKEDELMI ADÓT 0,1–2,5%-os sávos kulcsokkal vezették be a kiskereskedelmi hálózatok számára, ez később 4,1%-ra nőtt.

Ugyanebben az évben a koronavírusra hivatkozva számos KÜLÖNADÓT vezettek be a bankszektorra, az energiaszektorra és a telekommunikációs szektorra, amit végül az áremelkedések formájában ugyancsak az adófizetők álltak. 2022-ben már a légitársaságok sem maradtak ki, 3900–9750 forintos adót kellett fizetniük utasonként, ezzel tovább drágítva a repjegyeket.

Csakhogy ezeket az adókat ténylegesen bevezette a Fidesz-kormány, és ezen adók formájában összességében több ezer milliárd forinttal duzzasztotta a költségvetést, de a költségeket végül általában a fogyasztókra hárították az érintettek. Ahogy korábban sem, úgy most sem egy valóban tervezett adóemelésről kérdezné körbe a magyar lakosságot Orbán Viktor, hanem egy Index-cikkben megírt, azóta többször cáfolt állításról, amely ugyan a fentiekkel ellentétben nem fenyegeti a magyar emberek pénztárcáját, ugyanakkor kiválóan illeszkedik a Fidesz politikai céljaihoz.