Publicus: A magyarok többsége szerint eltussolták a Szőlő utcai igazgató korábbi ügyeit
A gyermekvédelmi rendszer és a bűnüldöző hatóságok munkája iránti közbizalom alapvető megrendüléséről árulkodik az a felmérés, amita Szőlő utca eset kapcsán végzett el a Publicus Intézet.
A gyermekvédelmi rendszer és a bűnüldöző hatóságok munkája iránti közbizalom alapvető megrendüléséről árulkodik az a felmérés, amita Szőlő utca eset kapcsán végzett el a Publicus Intézet.
A magyarok döntő többsége, több mint 70 százaléka alapvetően rendszerhibának, és nem egyedi, elszigetelt esetnek tartja a Szőlő utcai, illetve a hasonló történeteket a hazai gyermekvédelemben – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív októberi kutatásából.
Összességében az ügyet ismerő megkérdezettek lesújtó véleménnyel vannak a gyermekvédelmi rendszer állapotáról, pontosan egyharmaduk szerint a kiskorúak egyáltalán nincsenek biztonságba a rendszerben, 60 százalék egyáltalán nem hisz abban, hogy az érinett intézmények képesek betölteni a feladatukat.
Az egész ügyet körül ölelő bizalmatlanság ugyanakkor nem csak a gyermekvédelemre, annak rendszerszintű hiányosságaira terjed ki, hanem a hatóságokra, azok felderítő munkájára is rávetül.
A megkérdezettek 58 százalék véli úgy, hogy bár a rendőrség nyomozott és meg is találta a felelősöket, az ügyet felsőbb utasításra „elfektették”, mert Juhász Péter Pál politikusokkal és döntéshozókkal ápolt jó kapcsolatokat. A válaszadók 6 százaléka szerint érdemi nyomozás nem is folyt, és mindössze 10 százalék hiszi azt, hogy nem is történt semmiféle törvénysértés.
Mint ismeretes a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója ellen már a 2000-es elején érkeztek olyan jelzések, hogy nem megfelelően bánik a rábízott gyerekekkel, a 2010-es évek közepén pedig a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat akkori vezetője már a rendőrséghez fordult az ügyben, ám az évek során semmi érdemi nem történt.
Hogy mennyire a figyelem középpontjában van az ügy, arra a felmérés számai is rávilágítanak: gyakorlatilag alig vannak olyanok, akik nem hallottak volna az esetről, háromnegyedük értesült arról, hogy a gyermekvédelem korábban több intézményében is megfordult volt javítóintézeti igazgató Juhász Péter Pál letartóztatásban van.
Az ügy megítélését erősen befolyásolja a válaszolók politikai preferenciája: míg a kormánypárti szavazóknak csak 19 százaléka gondolja, hogy Juhász Péter Pál a magas rangú kapcsolatai miatt volt érinthetetlen, az ellenzékiek 80 százaléka vélekedik így, a bizonytalanok körében pedig ez az arány 55 százalék. Azt, hogy akár kompromittáló anyagok is lehettek a kezében, a Fidesz híveinek csupán 2 százaléka gondolja, szemben az ellenzékiek 27, és a bizonytalanok 22 százalékával. Azt viszont, hogy az ügyben a szerencsétlen véletlenek összjátékáról van szó, a kormánypártiak közül jelölték meg legtöbben (18 százalék). A Fidesz-szavazók közül kevesen hiszik, hogy Juhász befolyásos kapcsolatai védték volna meg, míg az ellenzéki táborban ez az arány nyolcvan százalék.
A legsúlyosabb azonban talán mégis csak az, hogy az eset kapcsán alapvetően rendült meg a társadalom bizalma a gyermekvédelmi rendszer működésében és a hatóságok bűnfelderítési munkájában. A felmérés szerint a többség úgy érzi: a rendszer, amelynek a gyerekeket kellene védenie, épp őket hagyja leginkább cserben.