Megduplázódott a gyermekszegénység a KSH revíziója után

A frissített statisztikák szerint korábban súlyosan alábecsülték, hány gyerek él szegénységben Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal módszertani felülvizsgálata után több év adatát is módosították – néhol a duplájára nőtt a gyermekszegénységi arány.

A KSH korábban közzétett revíziója után azt vette észre a Válasz Online, hogy az elmúlt években jelentősen rosszabb volt a gyerekes családok anyagi helyzete, mint ahogy azt korábban a hivatalos statisztikák mutatták.

Az új számítások szerint a 18 év alattiak relatív jövedelmi szegénységi aránya több évben is kétszer akkora, mint amit korábban publikáltak.

A legnagyobb különbség 2020-ra tehető, akkor az eredetileg közölt 9,5 százalék helyett 20,9 százalékra korrigálták a gyermekszegénységet. 2019-ben 11,5-ről 18 százalékra, 2021-ben pedig 40 százalékkal magasabb értékre módosították a mutatót. A felnőttek körében ugyanakkor csökkentették a szegénységi arányokat – a korábbi adatok ott túlbecsültek voltak.

A KSH szerint a revízió oka módszertani volt, a jövedelmi adatfelvétel és a háztartások súlyozása pontatlanul tükrözte a valós jövedelmi különbségeket. A hivatal szerint az új számítások közelebb állnak az Eurostat nemzetközi módszertanához.

A korrekcióval azonban kiderült, hogy a gyermekszegénység tartósan magasabb, mint ahogyan azt az elmúlt években feltételezték. Szakértők szerint ez nemcsak statisztikai kérdés, a friss adatok arra utalnak, hogy

a családtámogatási rendszer ellenére a legszegényebb háztartásokban élő gyerekek helyzete érdemben nem javult.

A revízió komoly kérdéseket vet fel az eddigi kormányzati kommunikációval kapcsolatban is, amely a gyerekes családok helyzetének folyamatos javulását hangsúlyozta. Az új adatok szerint a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaiban élő gyerekek aránya évek óta nő, miközben a hivatalos statisztikák eddig ennek ellenkezőjét sugallták.