Már a Fideszen belül is megjelentek a kritikus hangok

Egyfajta belső elégedetlenségről, a párt fokozódó elbizonytalanodásról, és ennek következtében a kritikus hangok egyre intenzívebb megjelenéséről számolt be a Fidesz elmúlt fél évét leíró anyagában a Direkt36. 

A tényfeltáró portál által közölt terjedelmes anyagban tucatnyi fideszes politikus és kormányzati háttérember is arról beszélt, hogy a párt vezetése alapvetően késve reagált Magyar Péter felbukkanására, és sokáig nem is tekintette komoly ellenfélnek, egyszerűen lebecsülték a Tisza Párt vezetőjét, egyszóval alaposan benézték az úgynevezett Magyar Péter jelenséget. 

A lap által megszólaltatott, névtelenséget kérő források szerint a Fideszen belül ma már világosan érzékelik, mennyire kedvezőtlenül alakulnak a politikai folyamatok, amelyek mögött ugyanakkor egyértelműen felsejlik az ország gyenge gazdasági teljesítménye, az embereket sújtó megélhetési válság is. 

Bár a romló tendenciák megállítását célozta volna, mégis inkább a helyzetet súlyosbította csak tovább, hogy Orbán Viktor személyesen is mind aktívabban szerepet vállalt a kampányban, az általa felvállalt ügyek pedig rendre nem működtek.  

A miniszterelnöki kampányért felelős stáb több alkalommal próbált csapdát állítani Magyar Péternek, ám a Rogán-művek által kiötlött témák, így a Pride elleni hangulatkeltés, és a menet betiltása, a civilek és a sajtó vegzálására kiötlött úgynevezett átláthatósági törvény, valamint a drogellenes küzdelem sorra besültek, ezek az ellenzéki tábort ideológiailag megosztó témák sem hoztak átütő eredményt.

Az eredeti cél az volt, hogy az említett témákról kirobbanó társadalmi vitákba bevonják Magyart, hátha egy platformra kerül a liberális szavazókkal, és akkor megvádolhatják azzal, hogy ő is része a Soros hálózatának. Az egyik kormányzati forrás szerint még az is felmerült, hogy bedobják témának a pedofilok halálbüntetését is, de ezt az uniós szabályokkal való súlyos összeférhetetlenség miatt hamar elvetették.

A Fideszen belüli nézetkülönbségek leginkább a civil szervezeteket és a sajtót érintő, úgynevezett átláthatósági törvény körüli vita során bontakozott ki. A tervezetet eredetileg júniusban szerették volna benyújtani, ám a politikai kockázatok miatt végül levették a napirendről, holott az írás szerint ez kifejezetten Orbán szívügye volt.

A Direkt36 szerint a javaslat kidolgozását Habony Árpád felügyelte, párton belül azonban több meghatározó kormánytag – köztük Navracsics Tibor, Nagy Márton, Gulyás Gergely és Bóka János – is ellenezte a tervet. Attól tartottak, hogy a törvény a társadalmi ellenállást növelné, és a nemzetközi kritikák újabb hullámát indítaná el. Az is jelezte a Fidesz belső megosztottságát az ügyben, hogy az egyéni képviselői indítványként a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot nem vette az összes képviselő a nevére. 

Gulyás Gergely különösen élesen bírálta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely a jogszabály egyik kedvezményezettje lett volna. A miniszter informális körökben egyenesen „bohóchivatalnak” nevezte a Lánczi Tamás vezette intézményt.

A Direkt36 beszámolója szerint Orbán több alkalommal is kifejezetten rossz politikai érzékkel választott ügyeket: a legnagyobb visszhangot a szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion mellett tett tihanyi megszólalása váltotta ki, amely a Fideszen belül is megütközést keltett, de az erdélyi magyarság politikai irányítását is monopolizáló RMDSZ-szel való viszony is csorbát szenvedett a félresikerült beszéd miatt. 

A kudarcok nyomán a miniszterelnök belső körében fokozatosan erősödött az elégedetlenség a kampány irányításával szemben. Kormányzati források szerint Orbán több bizalmasát is hibáztatta a gyenge teljesítményért: köztük volt Habony Árpád, aki a kommunikáció stratégiai vonaláért felelt, Rogán Antal, a kormányzati kommunikáció motorja, Gyürk András, a Fidesz kampányainak eddigi szervezője, és Kubatov Gábor, aki a mozgósításért felel. 

A lap értesülései szerint Orbán Viktor ezért egy új kampányfőnököt keresett, egyfajta „modern Finkelsteint”, aki új lendületet adhatott volna a kampánynak. Végül a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs kapta meg a kampány irányításának felelősségét, azonban az új vezetés sem hozott valódi áttörést. 

A Fidesz kommunikációja továbbra is a régi sémákat követi: a migrációellenes kampányok logikáját alkalmazzák új témákra, így például Ukrajnát próbálják hasonló ellenségképként beállítani, mint tették azt korábban. Az eredmény azonban elmaradt a várakozásoktól, a közvélemény láthatóan immunissá vált a kormányzati üzenetekre, nem rezonál kellő mértékben a régi-új ellenségképre. 

Az oknyomozó portál ugyanakkor megemlít egy olyan momentumot is, amelyet sok fideszes a jelenlegi belső elbizonytalanodás egyfajta lélektani okaként azonosít. Ez pedig nem más, minthogy Magyar Péterben a fiatal, és dinamikus önmagukat látják, szerintük a Tisza „olyan, mint a jó Fidesz, mint a nem korrupt Fidesz”. 

Minderre hoz is egy igen szemléletes példát az írás. Valószínűleg nem gyakran fordul elő az az eset, hogy a parlamentben egy kormánypárti politikus leáll panaszkodni egy ellenzéki képviselőnek. Márpedig a Direkt36 szerint ez történt még tavasszal, amikor az említett kormánypárti honatya az országban tapasztalható megélhetési nehézségeket vonta párhuzamba azzal, hogy a választókerületében viszont kormányközeli üzleti körök gazdagodnak milliárdos beruházásokból.

A névtelenségben hagyott megszólaló azonban nem csak a megkérdőjelezhető tisztességű gazdasági tevékenységet emlegette fel, de azt is, hogy mindennek a politikai ódiuma rá, vagyis a helyi képviselőre hullhat majd vissza a közelgő választásokkor.

Fotó: Facebook / Fidesz