Így állt össze a Tisza listája: fenyegetések, titkolt versenytársak, belső szabályok

A Telexnek adott hosszú, kedd kora délutáni interjújában Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogyan állt össze a párt országos jelöltlistája, milyen helyzetben vannak a jelöltek, és milyen stratégiával készülnek a 2026-os választásokra. A Tisza hétfő este tette közzé a 315 fős jelölt-jelölti listát, amelyből végül 106-an indulhatnak majd élesben.

A több hónapos jelöltállítás lezárása

Magyar szerint mérföldkőhöz érkezett a Tisza: lezárult a több hónapon át tartó jelöltállítási és meghallgatási szakasz, amelyben ő maga is ezernél több jelentkezővel beszélt. A „Jövő vezetői” pályázatra mintegy tízezren jelentkeztek, fél éve tartottak a meghallgatások, a véghajrában alig aludtak, és több körben egyeztettek az indulókkal. A folyamat közben több jelöltet fenyegetések értek – munkahelyi nyomás, a gyerekek jövőjével való riogatás, állami munkahelyek, intézményvezetők, pályázatok kilátásba helyezése –, emiatt volt, aki visszalépett, és a koordinátoroknak gyorsan új jelöltet kellett találniuk.

Magyar külön kiemelte, hogy a jelöltek az utolsó pillanatig nem tudták, kik lesznek a versenytársaik ugyanabban a körzetben. A cél az volt, hogy ne szivárogjanak ki nevek a sajtóba vagy a kormánypárti médiába, amelyet folyamatos zavarkeltéssel vádolt. A kerületi oldalak és a fotók csúszását is az utolsó pillanatig tartó egyeztetéssel és szervezéssel magyarázta: a pártvezetés azt akarta, hogy minden jelölt egyszerre, összehangoltan jelenjen meg.

Szerinte a nyílt pályázatos modell szokatlan a magyar politikában: nem belső alkuk és háttérmegállapodások döntöttek, hanem nyitott jelentkezés és többkörös meghallgatás.

Miért nincs vita a jelöltek között?

A Tisza jelöltjei között nem lesz vita – sem nyilvános, sem zárt. Magyar azzal érvelt, hogy a többség már korábban is együtt dolgozott a párt közösségében, sokan ugyanabban a régióban, csak más településeken. Emiatt nem riválisnak, hanem egy csapat tagjának látják egymást, akik az elmúlt másfél évben közösen építették a mozgalmat.

A cél nem egymás legyőzése, hanem az, hogy minden körzetben annak a jelöltnek adjanak esélyt, aki a leginkább képes lehet legyőzni a fideszes indulót. A Tisza stratégiájában ezért nincs klasszikus előválasztási vitaformátum: a folyamat eleve belső kiválasztásként működik, a második szakaszban pedig a helyi jelenlétre és a Tiszaszigetek – a párt aktivistahálózata – munkájára építenek.

A vita mellőzésének másik oka, hogy a párt nem akar olyan helyzetet, amelyet a propagandamédia a jelöltek közötti konfliktusok felnagyítására használhatna. Magyar szerint az első időszak feladata az egység megtartása, nem az egymással szembeni versengés hangsúlyozása. A jelöltek így is találkoznak majd egymással, lobbiznak a saját körzetükben, de a hangsúly a végső győztes támogatásán lesz.

Miért nem működnek együtt a régi ellenzékkel?

Magyar egyértelművé tette, hogy a Tisza nem kíván együttműködni a korábbi ellenzéki pártokkal. Úgy látják, ezek a szereplők hozzájárultak a jelenlegi politikai helyzet kialakulásához, és nem tudnak valódi alternatívát kínálni. Nem akarnak visszalépési alkukat, körzetegyeztetést vagy előzetes megállapodásokat velük; a Tisza logikája szerint minden jelöltnek az adott körzetben kell bizonyítania, a folyamat pedig belső ügy marad.

Etikai kódex és a jelöltek vállalásai

Minden jelöltjelölt aláírta a Tisza etikai kódexét, amely a viselkedési kereteket és a közösséggel szembeni elvárásokat rögzíti. A párt olyan indulókat keresett, akiknél a személyes ambíció nem írja felül a közösség érdekeit. A jelöltek vállalták azt is: ha nem ők nyerik meg a belső folyamatot, nem indulnak más párt színeiben, és nem keresnek alternatív politikai utat.

Ezekkel a vállalásokkal a párt igyekezett kiszűrni azokat, akik inkább pozíció- vagy karrierérdekből jelentkeztek, és megelőzni, hogy külső szereplők „befogjanak” jelölteket egy-egy körzetben.

A Fidesz reakcióira készülnek, jön az átvilágítás

Magyar szerint a Tisza vezetése számított rá, hogy a jelöltlista közzététele után a kormánypárti média azonnal ráfordul az érintettekre. A folyamat közben is érzékelték a zavarkeltési kísérleteket, félrevezető információkat, idő előtti találgatásokat. Úgy látják, a Fidesz kommunikációja jelenleg minden apró részletre „ráharap”, és a következő hetekben még több támadás várható – a jelöltek magánéletére, szakmai múltjára, sérülékenységeire is.

A Tisza minden jelöltet átvilágít, de nem tudnak garanciát vállalni arra, hogy nem kerül elő vitatott információ. Azt ígérik, ha problémás ügy merül fel, azonnal lépnek, és nem próbálják megvédeni az érintettet. A jelölteknek jelezniük kell, ha bármilyen zsarolási potenciált vagy múltbéli ügyet látnak magukkal kapcsolatban, hogy a párt felkészüljön az esetleges támadásokra. Magyar szerint a kormánypárti médiatámadások ugyanakkor a saját bázisukat is mozgósíthatják, és erősíthetik a „kívülről jövő civilek” narratíváját.

Országjárás és intenzív terepmunka

A lista bemutatása után a Tisza azonnal országjárásba kezd. A következő hónapokban minden körzetben személyes jelenlétre építenek, a Tiszaszigetek aktivistahálózatával szervezik a helyi kampányokat. A cél, hogy mind a 106 körzetben olyan jelölt maradjon talpon, aki ténylegesen versenyképes a Fidesz indulóival szemben.

A kampány fókusza kifejezetten a terepmunkára, a közvetlen találkozásokra és a helyi bemutatkozásokra kerül, nem pedig országos médiavitákra vagy pártközi egyeztetésekre.

Fotó: Telex/YouTube