Iványi Gábor: A gyermekvédelem válságban van, az államnak kötelessége a teljes körű reform
A MET elnöke szerint a kiszolgáltatott gyerekeket érintő visszaélések és az iskolabezárások azt jelzik, hogy a magyar gyermekvédelmi és oktatási rendszer súlyos hiányosságokkal küzd. Iványi Gábor úgy véli: az államnak haladéktalanul lépnie kell, mert „az oktatás, a védelem és az egészség nem kiváltság, hanem alapjog”.
A MET elnöke szerint a kiszolgáltatott gyerekeket érintő visszaélések és az iskolabezárások azt jelzik, hogy a magyar gyermekvédelmi és oktatási rendszer súlyos hiányosságokkal küzd. Iványi Gábor úgy véli: az államnak haladéktalanul lépnie kell, mert „az oktatás, a védelem és az egészség nem kiváltság, hanem alapjog”.
A közelmúltban felszínre került, gyermekeket érintő súlyos bántalmazási és jogsértési ügyek ismét ráirányították a figyelmet a magyar gyermekvédelmi rendszer problémáira. Ezek az esetek, valamint a MET intézményeit érintő, több száz diákot hátrányosan érintő iskolabezárások mély felháborodást keltettek a közösségben. Iványi Gábor közleményében hangsúlyozta: a növekvő számú visszaélés arra figyelmeztet, hogy még erőteljesebben kell kiállni a gyerekek védelméért, jogaiért és jövőjéért.
A lelkész felidézte: 1959. november 20-án fogadták el az ENSZ-ben a Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozatot és később a Gyermekjogi Egyezményt, amelyhez a világnap is kötődik. Bár ez az alkalom elvileg ünnep, Magyarországon – mint fogalmazott – nincs ok önfeledtségre. A MET évtizedek óta dolgozik azért, hogy a legelesettebb gyerekeknek esélyt biztosítson a tanulásra és a kitörésre. „Eddigi munkánk során több ezer mélyszegénységben vagy mentális kihívással élő gyereknek segítettünk iskolai végzettséget és szakmát szerezni” – írta Iványi, kiemelve, hogy az egyénre szabott pedagógiai program és a szociális háttértámogatás rengeteget számít. Szerinte „felesleges és felelőtlen, generációkat visszavető rombolás” az olyan iskolák ellehetetlenítése, amelyek valódi esélyt kínálnak tanítványaiknak.
A MET álláspontja szerint az oktatásnak politikai és vallási befolyástól mentesnek kell lennie, és a szabad iskolaválasztás alapjog. Elfogadhatatlannak tartják a gyermekek származás, világnézet vagy vagyoni helyzet alapján történő diszkriminációját, és kulcsfontosságúnak tekintik a hátrányos helyzetű térségek iskoláinak megfelelő finanszírozását.
Iványi Gábor közleményében sürgette a rendszer szintű változásokat:
„Támogatjuk és sürgetjük a gyermekvédelmi rendszer átvilágítását és reformját, a gyermekjogokat bármilyen formában megszegők szigorú felelősségre vonását. Szorgalmazzuk a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatáshoz való jogának kiemelt védelmét, a gyermekekkel foglalkozó szociális és oktatási szakemberek anyagi és társadalmi elismerésének növelését.
Az állam felelőssége a bántalmazások, jogsértések megelőzése, a visszaélések teljes körű kivizsgálása. A gyermekek jogai nem képezhetik alku tárgyát: az oktatás, a védelem és az egészség nem kiváltság, hanem alapjog.”
A lelkész szerint az elmúlt hetek történései egyértelművé tették: valódi reformok nélkül tovább mélyül a szakadék a gyermekek jogai és a gyakorlat között. Az állam kötelessége, hogy ne hagyja magukra a legkiszolgáltatottabbakat, a társadalom pedig már nem nézheti tétlenül a rendszer összeomlását.