Kikelt magából az Erasmus miatt Hankó Balázs miniszter
A magyar felsőoktatási intézmények még mindig ki vannak zárva az uniós programból a magánosított állami egyetemek szabályozása miatt. A miniszter szerint már régen vissza kellett volna venni Magyarországot a programba, de végül épp ő árulta el, miért is nincs vége az ügynek.
A magyar felsőoktatási intézmények még mindig ki vannak zárva az uniós programból a magánosított állami egyetemek szabályozása miatt. A miniszter szerint már régen vissza kellett volna venni Magyarországot a programba, de végül épp ő árulta el, miért is nincs vége az ügynek.
„A pofátlanságnak is van határa! Amikor a csend közönyével próbálják felmenteni a felmenthetetlent, elfogadhatatlanná tenni az elfogadhatatlant” – ezzel a felkiáltással kezdte a Facebook-oldalán közzétett posztot Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázst az Európai Bizottság az Erasmus-program új stratégiájára vonatkozó javaslata bosszantotta fel ennyire. A szóban forgó javaslatról jövő héten fognak tárgyalni az uniós tagállamok miniszterei.
A minisztert azonban nem nyűgözte le a javaslat: „lassan három éve annak, hogy az Európai Bizottság kizárta a magyar egyetemeket, a magyar egyetemistákat, oktatókat és kutatókat az Erasmus+ Programból és a Horizone Programból” – írta.
A miniszter úgy fogalmazott, „nincs joga a Bizottságnak felülbírálni egy tagállam belső szabályozását az oktatás terén, ahogy nincs joga kényszerítő intézkedéseket alkalmazni sem a tagállamokkal szemben, így Magyarországgal sem amiatt, mert nem ért egyet, vagy mert a magyar kormány ellenzékét akarja játszani”. A miniszter állítja: a bizottság álláspontja ellenére a kormány folyamatosan kereste a megoldást a helyzetre, számtalan egyeztetésen vannak túl. „Minden alkalommal mondtak ugyan valamit, leírni évekig nem írták le” – írja.
„Sok a politikus az egyetemeket fenntartó kuratóriumokban, mondták….(105-ből 13 volt egyébként, akik azonnal le is mondtak, bár ők ezt lazán 2/3-adnak hazudták). Az, hogy a kormányzati delegálás és/vagy irányítási jogkör többek között az osztrák, a svéd vagy a belga rendszer esetében is jelen van, természetesen nem zavarta meg a döntéshozókat. Legyen határozott idejű a kuratóriumi tagság, mondták. Legyen lehülési idő, mondták” – részletezte a bizottság kifogásait, és az erre adott kormányzati válaszokat.
Hankó Balázs szerint voltak javaslatok, amiket komolyan vettek, tárgyaltak is róla, majd a bizottság elhallgatott. „Nem kaptunk végső változatra még szóbeli kritikát sem, így léptünk, törvénnyé tettük. Persze tanulva tőlük ennek a feltételét is meghatároztuk így a hatálybalépése attól függ, hogy visszavonják-e a blokkoló határozatot. Gyakorlatilag letétbe helyeztük a döntést, hogy egyszerre lépjünk és ne ok nélkül szervezzük újra a struktúrákat, hiszen az egyetemeknek is kell a biztonság” – írja.
Majd a bizottság megtörte a csendet, szerinte „régi komcsi trükköt” bevetve: állítása szerint azzal vádolták meg őket, amiket valójában ők követtek el. „Ők akarják elvenni az egyetemeinket, megszabni, kik lehetnek rektorok, kizárni az egyetemi vezetőket a kuratóriumokból és a megbízható NGO-ikra bízni a kuratóriumi tagok delegálását. Ezt a döntést viszont elvittük az Európai Unió Bíróságára, mert nem dobjuk oda az egyetemeinket, nem adjuk fel a szuverenitásunkat! Így a vita állóháborúvá vált” – olvasható a posztban.
Ezzel lényegében szándékán kívül a miniszter eéosmerte: mivel bíróság előtt van az ügy – magyar, nem uniós kezdeményezésre –, nem is lehet az ítéletig visszavenni Magyarországot a programba.
A miniszter a hosszú poszt végén már arról értekezett, hogy Brüsszel túszul ejtette a hallgatókat, és semmibe veszi a jövőjüket. A miniszter szerint ennek egy eszköze az új stratégia, melynek két elemét emelte ki:
- „legfőbb mindenki által támogatott célként jelöli meg, hogy fokozni kell a mobilitásban résztvevő egyetemisták számát;
- kéri, hogy fokozzuk az EU-n kívüli országokból érkezők tanulmányait – az EU migrációs politikájával összhangban – évente 350 000 főre szeretnék emelni”.
Szerinte a magyar egyetemisták oktatáshoz való alapvető joga sérül azáltal, hogy nem vehetnek részt az Erasmusban, „a bizottság pedig ahelyett, hogy ezt megoldani szeretné úgy akarja a mobilitási célszámokat elérni, hogy nyit az Afrikai országok felé”.
Azt írta: „addig nem tudjuk támogatni az új időszakra vonatkozó javaslatokat, amíg a magyar egyetemisták jogtalanul ki vannak zárva. Elvárjuk, hogy az Európai Oktatási Térség következő évekre vonatkozó stratégiájának első pontja az legyen, hogy minden magyarországi egyetemista jogosult az Erasmusra. Amíg ez nem szerepel benne a Magyar Rektori Konferencia elnökségével összhangban a javaslatot nem tudjuk támogatni. Nagy csatára számítok jövő csütörtökön Brüsszelben! Kiállunk a magyar egyetemistákért!”