Büntetőügyben vallott a Szőlő utcai javítóintézet vezetője rendkívül gyors kinevezéséről
Egy tanúvallomás alapján Juhász Péter Pálnak szerepe volt a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában, azt követően pedig gyorsan kinevezték. Egy Soltész Miklós kezdeményezésére indult vizsgálatra kérték fel Juhászt az intézményben, amit bár törvénytelenül végzett el, mégis: vizsgálóból mindössze néhány nap leforgása alatt lett igazgató.
Egy korábbi büntetőügyből fennmaradt hiteles információk alapján kiderült, hogy a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Juhász Péter Pálnak milyen szerepe volt a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. Még 2010-ben kérték fel Juhászt egy Soltész Miklós államtitkár kezdeményezésére indult vizsgálatra az intézményben, amit törvénytelenül végzett el, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóból mégis ő lett az igazgató.
„2010 év végén, mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak”
– így emlékezett vissza a hiteles dokumentumok szerint tanúvallomásában Juhász Péter Pál, hogyan került a Szőlő utcai javítóintézet élére. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint meglehetősen szokatlan körülmények és egy törvénytelenül lefolytatott eljárás vezettek a hivatalosan emberkereskedelemmel gyanúsított, de fiatalkorú lányok futtatásával és kiskorúak megrontásával is hírbe hozott Juhász Péter Pál kinevezéséhez. Mindez felveti az akkori minisztériumi vezetők, köztük Soltész Miklós államtitkár felelősségét is.

Az általunk megismert, 2015-ben készült eljárási dokumentum nem kapcsolódik a Juhász mostani letartóztatásához vezető ügyhöz, ezért annak részleteire más megnevezett személyek személyiségi jogaira tekintettel nem térünk ki.
Egy váratlan levél
Soltész Miklós szociális és családügyekért felelős államtitkár 2011. január 12-én levelet írt Juhász Péter Pálnak: arról kaptak információkat, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben bántalmazhatják a fiatalkorúakat, ezért többedmagával vegyen részt egy vizsgálatban. Juhász akkor még nem vezette az intézményt.
A vizsgálat január 13-án azonnal megkezdődött Juhász elmondása szerint.
Bár a hasonló bejelentések meglehetősen gyakoriak javítóintézetek vagy gyermekvédelmi intézetek esetében, az mégis szokatlan, hogy egy Juhászékhoz hasonló bizottság vizsgálódjon az intézetben, különösen államtitkári felkérésre. De több aggályos része is volt a vizsgálatnak, aminek eredményeként megüresedett az igazgatói poszt, és Juhászt felkérték az intézmény vezetésére – először csak megbízottként.

Nem is lehetett volna ott?
Juhász akkori foglalkoztatója a Szociálpolitikai Intézet (SZI) – mai neve Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet – volt. Ez egy olyan kormányzati háttérintézmény, amely családpolitikai, gyermekvédelmi, ifjúságpolitikai, esélyegyenlőségi és drogmegelőzési területeken támogatja a szakpolitikai döntéshozatalt. 2011-ben az intézet országos hatókörű kormányzati háttérintézményként kutatásokat végzett, módszertant fejlesztett, és programokat, illetve pályázatokat kezelt a szociális gyermekvédelem területén.
Ugyanakkor nem tartozott a feladatai közé, hogy az intézet vagy munkatársai vizsgálatokat folytassanak, vagy ilyen eljárásokban részt vegyenek, mindez pedig megkérdőjelezi, milyen alapon kérték fel egyáltalán Juhászt, hogy szerepe legyen a javítóintézet vizsgálatában. Maga Juhász is elismeri, számára konkrétumok nélküli volt a vizsgálatra való felhívás, annak pontos okát nem ismerte meg:
„Nem tudom pontosan mi volt a vizsgálat oka. Úgy tudom, hogy a felügyeleti ügyész rendelte el a [későbbi] nyomozást.” – mondta meghallgatásán Juhász.
Hibáztak, mégis kinevezték
Noha Juhásznak és a vizsgálatban résztvevő másik két személynek is volt gyermekvédelmi tapasztalata, mégis elkövettek egy súlyos hibát: a fiatalkorúakat jogi képviselőjük vagy kijelölt gyámjuk nélkül, négyszemközt kezdték kihallgatni.
„Államtitkár úr részére érkeztek olyan jelzések, amik aggályosak voltak, Soltész Miklós volt az államtitkár. Amikor a gyerekekkel akartunk beszélni, megszakították azt, így a vizsgálatot nem lehetett végezni, ezt jeleztük az államtitkárnak. Kifogásolták, hogy a gyerekekkel négyszemközt beszéljünk.” – mondta Juhász a javítóintézetben végzett vizsgálatról.
Az egyik legszürreálisabb eleme a vallomásnak, hogy Juhász elismeri, nem rögzítették írásban, miről beszélgettek a fiatalokkal. Ennek nem csak azért van jelentősége, mert nem maradt nyoma, mit mondtak a fiatalok a vélt bántalmazásról – ami az igazgató leváltásához vezetett. Így a vizsgálatnak sem maradt olyan bizonyítéka, miről és hogyan kérdezték a fiatalokat. Juhász szerint „mindössze néhány gyerekkel tudtak beszélni”, miután a javítóintézet vezetése jelezte az aggályokat. Gyakorlatilag pár nap alatt leállíttatta a vizsgálatot a felügyeleti ügyész.
Ezt követően bő egy hétig nem történt semmi. A dokumentum szerint 2011. január 26-án azonban a minisztérium főosztályvezetője, Dudás Zoltán jelezte az intézet felé, hogy január 28-ra rendkívüli értekezletet hívnak össze. Az intézmény akkori igazgatója ezen az értekezleten kapta meg a felmentését, illetve Juhász Péter Pál lett a megbízott igazgató.
Csakhogy Juhász már hamarabb tudta, hogy ő vezeti tovább az intézményt:
„A kinevezést az az előtti napon tudtam meg. Akkor még nem tudtuk lezárni a vizsgálatot, mivel megszakadt a vizsgálat, és ezért döntöttek úgy, hogy vezetőváltásra kerül sor. Gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a két dolog. Nekünk le kellett zárnunk a vizsgálatot, és közben a minisztériumban döntöttek a vezetőváltásról.” – mondta Juhász a dokumentum szerint.
A megbízott igazgatói kinevezésben Juhász ezen jólinformáltságát részben magyarázhatja viszonya Dudás Zoltán minisztériumi főosztályvezetővel, aki később a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje is volt Csepelen.

Dudással még a 90-es években együtt dolgozott a gyermekvédelemben a fővárosi Horánszky utcai gyermekotthonban – ezt Molnár László gyermekvédelmi szakember mondta el az RTL-nek. Később Dudás kijárta a ranglétrát és a gyermekvédelmi területek jogszabály-előkészítéséért felelős főosztályvezetője lett az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A kinevezését így részletezte Juhász:
„Voltak bizonyos keretek, amiket lefektettünk az irodában és abban maradtunk, hogy megbízottként elvállalom az igazgatói megbízást, majd utána meglátjuk a továbbiakat. Egy délután alatt beszéltük ezt át.” – mondta.
Arról nincs információ a dokumentumban, hogy pontosan ki volt részese ennek beszélgetésnek, csak az derül ki, hogy a kinevezést és a rendkívüli értekezletet Dudás Zoltán koordinálhatta főosztályvezetői feladatköréből adódóan.
Az addigi igazgatót felmentették és kezdeményezték a nyugdíjazását, ezt követően Juhász már megbízott igazgatóként tevékenykedett. Noha a korábbi eljárást szabálytalanul folytatták, valamint érdemi bizonyítékot akkor nem gyűjthettek, Juhász belső vizsgálatokat indított. Például a javítóintézetben élő gyerekektől írásos beszámolókat kért a korábbi vélt bántalmazásokról, majd sorra felfüggesztette, vagy közös megegyezéssel megszüntette az intézet több dolgozójának munkaviszonyát –, mások ellen bejelentést tett a fenntartó minisztérium felé, ezekből büntetőügyek lettek.
„Amikor megbízott igazgatóként odakerültem, az addigiakról összefoglalás készült, azt terjesztettük be az államtitkár felé.” – mondta Juhász.
A megbízás nagy fokú bizalmat mutat Juhász felé a minisztérium részéről, ugyanis korábban több esetben tettek bejelentést Juhásszal szemben a rábízott gyermekkel való helytelen viselkedés miatt, de egyedül egy 2009-es, kisebb súlyú ügyben marasztalták el, az fegyelmi vétség megállapításával zárult. Ekkor ismerte meg az akkor még tinédzser élettársát. Az ügy miatt rúgták ki az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól, ezt követően került az SZI-hez – tehát a munkáltatói könnyen megnézhették volna, kit jelölnek később igazgatónak.
Kié a felelősség?
A 444 arról írt, hogy Dudás Zoltán főosztályvezető „terjesztette fel” Juhász Péter Pált az igazgatói posztra. Dudás egy nyilvános Facebook-bejegyzésben reagált, hogy ő nem tett ilyet:
„2011. év elején, egy rendkívüli eseményt követően, a rendelkezésre álló szabályozók alapján lehetett az intézmény vezetésére egy nyílt pályázatot kiírni, amit egy bizottság fogadott be, bírált el és terjesztett fel.” – írta Dudás, aki később elzárkózott az ügy kommentálásától. Dudás a Fidesz támogatásával politizált, volt a csepeli kormányhivatal vezetője, majd 2024-ben a kerület fideszes polgármesterjelöltje is. Az érintettségét firtató hírek megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta a Dudásnak szóló bukaresti diplomata kinevezését.
Az RTL Házon kívül című műsorának nyilatkozó Molnár Zoltán, a TEGYESZ akkori vezetőjeként azt mondta Dudásnak, hogy neki rossz érzései vannak Juhásszal kapcsolatban és fontolják meg a kinevezését.
Az ügy idei kirobbanását követően Gulyás Gergely miniszter júniusban kommentálta a kinevezést:
„14 évvel volt egy főosztályvezető, aki felterjesztette, hibázott, helytelen volt. A politikai felelősséget természetesen 14 éve ezelőtti ügyekért is vállaljuk, az akkori kormány vállalja. De azért ezt úgy beállítani, mint hogyha a kormány döntés állna egy főosztályvezetői döntés mögött, ezt túlzásnak kell, hogy neveznem.”
Furcsa válasz a kormánytól, Dudás nem válaszol
Kerestük az EMMI jogutódját, a Belügyminisztériumot, valamint Dudás Zoltán is, hogy mutassák be, álláspontjuk szerint hogyan történt Juhász Péter Pál kinevezése: miért lehetett a szabálytalan vizsgálatot követően Juhászt megbízni az intézet vezetésével, egyáltalán részt vehetett-e a vizsgálatban, valamint milyen „bizottság” bírálta el Juhász pályázatát a későbbi rendes kinevezése során.
A Belügyminisztérium egy folyamatban lévő ügyészségi eljárásra hivatkozva megtagadta a válaszadást. Tekintettel arra, hogy a kérdéseink nem a Juhász elleni vádakra, hanem kinevezésének körülményeire irányultak, ismételt megkeresést küldtünk a Belügyminisztériumnak, illetve az ügyészségnek.
„Tájékoztatjuk, hogy az eljárás lezárásáig az ügyet érintő egyetlen kérdésben sem adunk tájékoztatást. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy bármely eljárásnak része lehet, hogy a gyanúsított hogyan került olyan helyzetbe, amely lehetővé tette a vele szemben közölt gyanúsításban megfogalmazott bűncselekmény elkövetését.” – fogalmazott általánosítva a Belügyminisztérium.
Dudás Zoltánt telefonon értük el, de bemutatkozásunk után „téves számra” hivatkozott, majd bontotta a vonalat – noha hangja egyértelműen felismerhető volt korábbi interjúi után. Később írásban sem kívánt válaszolni megkeresésünkre.
Borítókép: Juhász Péter Pál elfogása - NNYI