Nem fideszes lett a polgármester, most kivéreztetik a falut

Alsószentmártont, egy közel 100 százalékban cigányok lakta ormánsági települést 2024 óta független polgármester irányítja. A problémák is ekkor kezdődtek, a leköszönő fideszes polgármester ugyanis bosszúból elérte, hogy a falutól megvonják az addigi közmunka-lehetőséget, ami addig a településen élők viszonylagos jólétét biztosította. A háttérben sokan a nagypolitikát gyanítják, ugyanakkor elszámolási probléma is felsejlik: a korábbi vezetés egy 100 milliós tartozást hagyott az újakra, ami gyakorlatilag megbénítja Alszószentmárton működését. 

A legutolsó polgármester-választást Balogh Krisztián függetlenként nyerte meg, ezzel pedig egy több évtizedes hagyományt tört meg, 2024-ig ugyanis kizárólag fideszes kötődésű polgármester irányította a falut, utoljára Balogh Miklós személyében.

Alsószentmárton nem egy tipikus, mélyszegénységben élő település, rendezett utcakép jellemzi a falut, a porták, az udvarok gondozottak. 

A viszonylagos jóléthez mindenképpen hozzájárult eddig az, hogy a faluban kiterjedt közmunkaprogram működött, az előző polgármester alatt a foglalkoztatottak létszáma 300 körüli volt, ez csökkent le idénre a tizedére, 30 főre.

A csökkenés oka Balogh Krisztián szerint az, hogy a korábbi fideszes polgármester így kívánt kertesztbe tenni az új vezetésnek, és a falunak, amiért nem választották meg újra: kérte a közmunkaprogram megszűntetését. 

Indoklásában azt írta a munkaügyi hivatalnak, hogy a közfoglalkoztatottak nem jelentek meg dolgozni, miközben többek elmondása szerint ő küldte haza az embereket, mielőtt az ellenőrök kiérkeztek volna. Levelében azt kérte a hivataltól, hogy a közmunkaprogramot 2024 augusztus elsejével szüntesse meg, mivel a közmunkások foglalkoztatójaként a továbbiakban nem tud felelősséget vállalni értük.

Balogh Krisztián azt mondja, hogy abból adódott a probléma, hogy ő „kezet fogott Magyar Péterrel”, és emiatt utasítják el a közmunka programban való részvételt.  

Szerinte egyértelműen nem helyi ügyről van szó, mint fogalmaz „onnan föntről próbálják ezeket a dolgokat hátráltatni.”

Időközben ugyanakkor az is kiderült, hogy az előző vezetés egy mintegy 100 millió forintos tartozást is hagyott a településre, aminek kifizetése gondot okoz a falunak, már csak azért is, mert a fideszes jegyző távozásával a település működtetése is akadozik.

Balogh Krisztián ugyanakkor azt is állítja, hogy az előző vezetés azt sem szeretné, ha az alatta felhalmozott tartozás kiderülne, ezért a közmunka lehetőséggel zsarolják őt; ha hallgat az ügyről, és csendben próbálja megoldani, akkor lesz munkaalkalom a faluban. 

Mint fogalmazott „még a közmeghallgatást is megtiltották neki, hogy ne kerüljön nyilvánosságra az ügy.”

Ellentételezésként pedig azt is beígérték, hogy novemberben további 20, márciusban pedig újabb 30 közmunkás állhat munkába a faluban, vagyis a program kicsiben újraindulhat. 
Ez azonban semmi a korábbi közel 300 főhöz képest, nem csoda, hogy a falu lakosainak egy része az új vezetést hibáztatja a kialakult helyzet miatt. 

Balogh Krisztián szerint azonban már a falu lakói is látják már, hogy mi történik, ahogy fogalmaz: „a falu 99 százalékban fideszes volt, most kezdenek ráébrendni az emberek, hogy nem jó ez a rendszer.”

Pedig ő még mindig úgy látja, hogy „falun belül meg tudnák oldani a problémát, de egyre inkább úgy érzi, hogy föntről próbálják ezeket a dolgokat hátráltatni.” A nagypolitikát látja a dolgok mögött Orsós János roma aktivista is, aki szerint itt „kicsiben lehet látni mindazt, hogy mi van az országban”. A megoldás szerinte az, ha a nagypolitika nem nyomul be a kistelepülések életébe, ahogy fogalmaz: 

„Az embert kell meglátnunk elsőként és nem azt, hogy melyik pártra szavaz, vagy nem szavaz.”