Rekordot dönthet a részvétel a jövő évi választásokon

Egy kutatás szerint a megkérdezett állampolgárok 85 százaléka tervezi azt, hogy elmegy szavazni jövő tavasszal. A 2022-es választásokon 70 százalékos volt a részvételi arány. Beszédes adat, hogy a kutatásban résztvevők közel fele nem bízik a tiszta és igazságos választásban, attól tartanak, hogy a kormánypártok csalni fognak.

Felfokozott hangulat uralkodik a politikában, és ez a választópolgárokra is kihat. Többek között ezt állapította meg László Róbert és Molnár Csaba, a Political Capital két elemzője a Telexen megjelent kutatásában.

 Ennek első jele, hogy a 2026-os országgyűlési választáson való részvételi szándék rendkívül magas: a megkérdezettek 85 százaléka biztosan, további 12 százaléka valószínűleg elmenne szavazni. Mint ismert a két legutóbbi választáson kiugróan magasnak érzékelt választási részvétel egyaránt 70,2 százalékos volt, ennél nagyobb arányban csak 2002-ben mentek el szavazni: akkor az első fordulóban 70,5 százalék voksolt, a másodikban pedig 73,5 százalék.

A két nagy tábor közül a TISZA szavazói az aktívabbak, 95 százalékuk mondta biztosra részvételét, míg a fideszesek 86 százaléka.

A részvételi hajlandóságot növeli az is, hogy a választók túlnyomó többsége hatalmas tétet tulajdonít a következő választásnak. A két nagy pártot választók 85-85 százaléka vélekedik úgy, hogy a most következő választáson sokkal fontosabb részt venni, mint a legutóbbin. A teljes mintában 80 százalék ez az arány, és még a pártpreferenciájukban bizonytalanoknak a kétharmada is ugyanilyen nagynak érzékeli a tétet.

Csalástól tartanak

Bár a részvételi hajlandóság óriási, viszonylag sokan vannak, akik szerint a választási szervek nem fogják tisztán lebonyolítani a választást: a teljes mintában 28 százalék vélekedik így. Nem meglepő, hogy a kormánypártiak sokkal inkább bíznak egy fair választás megszervezésében, ahogy az sem, hogy a legnagyobb ellenzéki párt támogatói sokkal szkeptikusabbak. Az már kevésbé kézenfekvő, hogy a bizonytalanok majdnem ugyanolyan arányban (36 százalék) bizalmatlanok, mint a Tisza-szavazók (39).

Mivel az elmúlt évek választásait megelőzően a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz gyakran a maga érdekeinek megfelelően alakította át a választási rendszert, nem meglepő, hogy a legtöbben most is ezt várják. Az összes megkérdezett 63 százaléka, a tiszások 90 százaléka, a bizonytalanok 63 százaléka, de még a fideszesek negyede is biztos benne, hogy a kormánypárt hozzányúl a választási szabályokhoz még a 2026-os választás előtt.

Arra, hogy a kormánypárt választási csalást fog elkövetni a hatalma megtartása érdekében, 48 százalék számít, ami súlyos bizalmatlanságot jelez. A TISZA-szavazók 79 százaléka tart ettől, ami visszaigazolja azokat a nyilvánosságban is megjelent beszámolókat, amelyek szerint a Tisza Szigetek fórumain ez rendszeresen felmerülő kérdés.

Két nagy tábor van

Az évtizedes széttöredezettség után a hazai pártrendszer újra kétosztatúvá vált, ráadásul ez a folyamat példátlanul gyorsan, alig egy év alatt zajlott le. Magyar Péter és az általa vezetett TISZA felfutásával immár az ellenzéki választók túlnyomó többsége is egy nagy párt és egy politikai vezér körül gyülekezik. A két nagy párt kiemelkedése, a kisebb pártok fokozatos forgácsolódása a megosztottság erősödését is jelzi.

A másodlagos pártpreferenciák is ezt mutatják. Amikor a pártot választani tudóktól megkérdeztük, hogy amennyiben valamilyen okból kifolyólag mégsem tudna a választott pártjára szavazni, akkor melyik másik pártra voksolna, 31 százalékuk eleve úgy nyilatkozott, hogy más pártra nem szavazna. Azok körében, akik választanának másik pártot, az MKKP-t 17, a Mi Hazánkat 16, a DK-t 7 százalék jelölte meg. A többi kis pártot négy vagy kevesebb százalékuk említette.

A Fidesz a legzártabb párt, szavazóinak fele annyira elkötelezett, hogy nincs másodlagos preferenciája, 30 százalékuk a Mi Hazánkra szavazna át, más pártot pedig csak elenyésző arányban (1-2 százalék) említettek.

A Tisza szavazói esetében sokkal kisebb (19 százalék) azoknak az aránya, akik semmiképp sem voksolnának másra. Körükben messze a legnépszerűbb második párt az MKKP, 31 százalék rájuk átszavazna, emellett 14 százalék a DK-t, 8 százalék a Mi Hazánkat, 7 százalék a Momentumot, 5 százalék a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalmat, és 4 százalék Vona Gábor pártját, a Második Reformkort említette. Ez jól mutatja a Tisza-tábor heterogén hátterét, és azt, hogy a párt milyen hatékonyan porszívózta fel a kisebb ellenzéki formációk korábbi szavazóit. A teljes kutatás itt olvasható el.

Módszertan: A Political Capital megbízásából a Medián készített adatfelvételt 2025. október 29. és november 13. között, az ország 18 éves és idősebb népességét reprezentáló 1000 fős minta telefonos megkérdezésével.