Még Nagymaros is lehetett volna szlovák kézen - Timár Gábor Trianon-könyvéből kiderül, hogy miért ott vannak határok, ahol
Bármilyen jogosan berzenkedünk Trianon ellen még több mint 100 év múltán is, a párizsi és a későbbi határbizottsági jegyzőkönyveket olvasva ne gondoljuk, hogy ennél semmiképp sem lehetett volna rosszabb, mint ami 1920-ban történt. Lehetett volna tragikusabb az első világháborút követő határátszabás, és néhány helyen nagyon kis apróságokon múlt.
A Rubicon Intézet gondozásában jelent meg a „Trianon térképeken, határok kőbe vésve” címet viselő könyv, amelynek szerzője Timár Gábor egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi kar Földtudományi Központjának és Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője. A gyönyörű kiállítású könyv olyan térképeket tartalmaz, amelyek bemutatják a Trianonhoz vezető út néhány kulcspontját.
- Mióta van kódolva a Kárpát-medence nemzetiségi képébe egy esetleges vesztes háború utáni trianoni jellegű országcsonkítás?
- Tényleg a trianoni határokra emlékeztetnek a szabadságharc leverése utáni megszállási zónák határvonalai?
- Hogyan vezettek az orosz polgárháború aktuális fordulatai a Tanácsköztársaság tiszai offenzívájának bukásához és a román megszálláshoz?
- Milyen jogi párhuzam állítható a törököknek az ,,ő Trianonjukat" megkontrázó háborúja és a Sopron visszatéréséhez vezető nyugat-magyarországi felkelés között?
Ezekről és hasonló kérdésekről szól a könyv első része, amely az „Út Trianonig - A nemzetiségi álmoktól a békeszerződésig” címet viseli, és nemzetközi összefüggésekbe helyezi történelmünk egyik legnagyobb traumáját. A második rész, amelynek címe „A szerződéstől a határkövekig”, még több térképet tartalmaz.
A szerződés azt meghatározta, hogy melyik település hová tartozzon (illetve azt sem mindig), de azt nem, hogy köztük pontosan hol húzódjon a határ. Általában persze a korábbi faluhatárokon, de nem mindenütt. És olyan kérdésekre is választ keresünk, mint:
Miért van két Nagylak, egy itt és egy odaát?
Hol vannak olyan határszakaszok, ahol kifejezetten Magyarországon akartak hagyni vasutakat?
Hogyan segítette Benes közbelépése Sopron Magyarországhoz kerülését?
Ha már visszakaptuk Somoskőt, miért a vár nélkül?
A békeszerződés a valóságban egy diktátum volt, hiszen területi rendelkezéseibe rendszerszinten nem volt beleszólása Magyarországnak. Timár Gábor könyve viszont nem arról szól, hogy mennyire volt igazságtalan Trianon, hiszen ezzel szinte mindenki tisztában van, akit kicsit is érdekel a történelem. A szerző azt fejti ki közel 250 oldalon, hogy miért oda kerültek a határkövek, ahol most vannak, a nagy lépésektől (I. világháborús vereség és Trianon) az egészen kicsi, pár kilométeres vagy néhány tízméteres lépésekig a határmegállapító bizottságokban.
