A Fidesz szavazóbázisát is megosztja a kormány reakciója a Szőlő utcai ügyre

A választók többsége kifejezetten kritikus a kormány Szőlő utcai üggyel kapcsolatos fellépésével és kommunikációjával szemben – derül ki a 21 Kutatóközpont által végzett közvélemény-kutatásból. Az adatok alapján nemcsak az ellenzéki szavazók, hanem még a Fidesz saját táborának egy része is elégedetlen a történtek kezelésével.

A Telex megbízásából készült kutatás egyik központi kérdése az volt, hogy a válaszadók kit tartanak elsődlegesen felelősnek a Szőlő utcai javítóintézetben feltárt bántalmazásokért és visszaélésekért. A megkérdezettek legnagyobb csoportja, a válaszadók negyede (25 százalék) elsősorban magát a kormányt nevezte meg felelősként.

Ennél kisebb arányban, 18 százalék az intézet dolgozóit tette felelőssé, míg 15 százalék az igazgatót okolta. Mindössze öt százalék gondolta úgy, hogy a felelősség a javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúakat terheli. A fennmaradó rész vagy nem hallott az ügyről, vagy nem tudott, illetve nem akart válaszolni.

A Fidesz és a TISZA szavazói másképp ítélik meg az esetet. A kormánypárti szavazók körében a hangsúly egyértelműen eltolódik az intézmény dolgozói felé: a Fidesz szavazóinak 28 százaléka őket tartja elsődlegesen felelősnek, miközben az igazgatót csak fele ekkora arányban jelölik meg. A kormányt csak két százalékban nevezték meg felelősnek.

Ezzel szemben a Tisza Párt szavazói körében teljesen eltérő kép rajzolódik ki: ebben a csoportban a válaszadók több mint fele, 56 százalék a kormányt tartja az ügy fő felelősének.

A kisebb pártok szavazói megosztottabbak: körükben közel azonos arányban jelenik meg az a vélemény, hogy a kormány a fő felelős (26 százalék), illetve hogy az igazgatót terheli a felelősség (24 százalék).

A pártnélküli válaszadók esetében különösen magas azok aránya, akik vagy nem hallottak az ügyről, vagy nem tudtak állást foglalni. Azok közül viszont, akik értesültek a Szőlő utcai botrányról, többen az intézet dolgozóit nevezték meg felelősként.
A kutatás külön vizsgálta a kormány reakciójának megítélését is. Egy egytől ötig terjedő skálán – ahol az egyes a „nagyon rossz”, az ötös pedig a „nagyon jó” értékelést jelentette – a válaszadók 43 százaléka a lehető legrosszabb osztályzatot adta a kormány fellépésére. További 9 százalék „rossznak” minősítette azt, így összességében 52 százalék elégedetlen a kormány reakciójával. Ezzel szemben mindössze 15 százalék értékelte jónak vagy nagyon jónak a kormány válaszát.

Az adatokból az is egyértelműen látszik, hogy ebben a kérdésben a kormány még a saját szavazótáborán belül sem számíthat egységes támogatásra. A Fidesz-szavazók körében is megjelenik a kritika: 11 százalékuk kifejezetten rossznak tartja a párt reakcióját, miközben csupán 43 százalék elégedett vele. Ez az arány szokatlanul alacsonynak számít egy hagyományosan fegyelmezett és lojális kormánypárti bázis esetében.
A Fidesz táborán kívül pedig szinte teljes az elutasítás. A Tisza Párt szavazói között egyáltalán nem akadt olyan válaszadó, aki jónak tartotta volna a kormány reakcióját. Más pártok hívei körében mindössze tizenegy százalék, a pártnélküliek között pedig csupán tíz százalék volt elégedett a kormány fellépésével.

A kormánypártok egy másik kutatás miatt is aggódhatnak. Az Iránytű Intézet által elvégzett nagymintás, ötezer fős kutatás szerint minden tíz megkérdezettből hat kormányváltást szeretne, ez jelzi: a Tisza Pártnak lehetnek tartalékai.

Pártpreferenciát tekintve a választási részvételüket biztosra ígérők körében 2025 végén 42 százalékkal első a TISZA Párt, a Fidesz-KDNP 32, a Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3, a Demokratikus Koalíció 2 százalékon áll. Az egyéb pártokat egy százalék választaná. A részvételüket biztosra ígérők tizenöt százaléka még nem döntötte el kire voksolna, vagy nem árulta el pártpreferenciáját.