Orbán Viktor nem üzent semmit a gyermekvédelmi botrányok áldozatainak

Sem a gyermekvédelem kérdésében, sem az MNB-botrányban, sem veje, Tiborcz István gazdagodásának kérdéseben nem adott érdemi választ Orbán Viktor miniszterelnök az évi egyetlen sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint nem terveznek elnöki rendszert bevezetni, nála pedig nincs jobb jelölt a Fideszben a miniszterelnöki székre. A Kontrollnak és számos médiumnak elutasították a regisztrációját.

A sajtótájékoztatóra nem fogadták el továbbá a Jelen Hetilap, a Gulyáságyú Média és a Partizán jelentkezését sem, különböző indokokkal. Ezzel szemben külföldi vloggerek is kérdezhettek Orbán Viktortól, illetve a propaganda "kérdéseire" is rengeteg idő jutott. 

Cikkünk folyamatosan frissül!

13:33 – Breuer Péter: Áthelyezi-e Magyarország Jeruzsálembe a nagykövetségét, lesz-e magyar békefenntartó Gázában „a béke jegyében”?

Ahol tudunk az „izraeli országnak” segíteni, anélkül, hogy ezzel rombolnánk Magyarország érdekeit, azt megtesszük – mondta Orbán Viktor anélkül, hogy válaszolt volna. Elmondta, van kirendeltség Magyarországnak Jeruzsálemben – ez nem nagykövetség.

Gáza tekintetében szerinte „a béketerv második szakaszában” van a világ, de ennek kialakítása még zajlik, ebben részt kíván venni a magyar kormány is. 

13:30 –"független újságíró" kérdés Hollandiából: Mi a véleménye, hogy Venezuelát „felszabadította” Donald Trump a szocialista diktatúra alól?

A véleményem azt hiszem egybe esik az ide menekültekkel – mondta Orbán Viktor, és szerinte boldogok mind a venezuelai magyarok, mind a Magyarországon élő venezuelaiak.

13:25 – Paraméter (szlovák): A Benes-dekrétumok magyarellenes szlovák alkalmazása ellen mit kívánnak tenni?

Orbán Viktor szerint számíthatnak a magyar kormányra, és elutasítják a magyarok második világháborús kollektív bűnösségét kimondását. Azonban ezen túl próbálják megérteni, hogy miről szól a szlovák törvény, hogy mit jelent annak kritikájának tilalma (pénzbírsággal sújtható a törvény jogalapjának megkérdőjelezése), illetve a magyarok földjének elkobzásában ez mit jelent. Ebben még tájékozódik a magyar kormány.

13:19 – Info Rádió: Mi lesz a demográfiai fordulattal, amit ígértek, miért nincs több gyermek?

„Nem értünk még oda” – ezt az anyák támogatására értette, hogy még nem teljes az a támogatási kör, amit erre szánnak. A számok romlását biológia korlátokkal indokolta, vagyis hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő Magyarországon, tehát ezért van kevesebb gyermek – azonban a termékenységi ráta egy nőre vonatkozik, tehát félremagyarázta a statisztikát a miniszterelnök.

„Az, hogy nem sikerül javulni a demográfiai helyzeten, az azt is jelenti, hogy a romlását viszont tudtuk fékezni.”

– mondta Orbán Viktor a 2009-es gazdasági válság idejét idéző termékenységi adatokról. Szerinte több gyerek született, mint ha nem tettek volna semmit.

13:15 – Direkt36 – Milyen felelősséget érez azért, hogy az egészségügyi, oktatási, vasúti és számos közszolgáltatás nemzetközi összehasonlításban romlott?

Büszke vagyok rá, amiket elértünk – mondta Orbán. Ezt követően elkezdte sorolni, hogy milyen bérfejlesztések és milyen infrastrukturális beruházások zajlottak az országban – azonban a kérdés erre vonatkozott, hogy nemzetközi összehasonlításban romlottak ezek a szolgáltatások.

Orbán Viktor közvetve meggyanúsította a kérdezőt, hogy kérdésével a dolgozókat támadta.

13:11 – The Free Press (US): Hogyan csökkentené a venezuelai helyzet az árakat, és mit gondol a nemzetközi jog jelentőségének változásáról?

A magyar kormány üdvözli azt a változást, ami a nemzetközi jog érvényéről szól, ugyanis Orbán Viktor szerint Brüsszelből rendre azt alkalmazzák vele szemben – viccelte el a választ. Szerinte azonban még korai ezt értékelni.

Az árak csökkenéséből pedig azért indult ki, mert ez a trumpi hatásértékelés is az olajárakra vonatkozóan.

13:07 – 444: Mikor beszélt utoljára Matolcsy Györggyel például az MNB vagyonról, és hogy találkozott-e személyesen a jegybankelnök meggazdagodott fiával, Matolcsy Ádámmal?

8-10 éve találkozott utoljára Matolcsy Ádámmal, de lehet vele találkozni Orbán szerint, mert „itt szokott lenni Budapesten”. Matolcsy Györggyel utoljára a jegybankelnöki utódlásról beszélt, még Matolcsy távozása előtt. A jegybank pénzügyi kérdéseivel, gazdálkodásával nem foglalkozik miniszterelnökként, nem is tartozik a felelősségi körébe.

13:04 – The Times: 1956-os forradalom 70. évfordulója lesz idén, ez nem megy szembe Magyarország Ukrajna-politikájával?

Orbán Viktor megerősítette: Oroszország támadta meg Ukrajnát.

Ezután arra tért ki, hogy szerinte egykor a magyarok várták az Egyesült Államok támogatását, ez pedig napjainkban megvan: itt vannak, békét akarnak, „az 56-osok ennek nagyon örültek volna”.

12:59: – A propaganda Patrióta Youtube-csatorna: Mit gondol arról, hogy a Tisza letagad különböző háttérembereket maga körül?

Bohár Dániel kérdésére Orbán Viktor készséggel válaszolt, megismételve a korábbi „brüsszelezést” és „ukránbaráti” besorolást, és hogy a Fideszen kívül nincs nemzeti álláspont, majd felelevenítette a 16-20 évvel ezelőtti baloldali történeteket – mindezt 2026-ban.

12:53 – China Media Group: Mi a véleménye a Kína-EU és Kína-Magyarország kapcsolatokról, valamint Tajvan helyzetéről?

A kínai állami propaganda is jelen van, a kérdésben az az állítás is elhangzot, hogy a magyar kormány az „Egy Kína” elvét képviseli, ami lényegében Tajvan létezésének megkérdőjelezését jelenti. Az „Egy Kína” elvet Orbán megerősítette, de inkább a baráti viszony körülírása felé vitte el.

A kínai kérdező részéről az Egyesült Államokat „bizonyos külső erőként” írta le, ami Tajvannal szövetséges, és fenyegetést jelent a békére. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem ideológiai szembenállás felől közelít Kínához, illetve hogy próbálja enyhíteni azokat az amerikai törekvéseket, amelyek Kína háttérbe szorításról szólnak, hasonló elven van az EU-ban is.

12:47 – The Winston Marshall Show: Venezuela után mi lesz a nemzetközi joggal és a szuverén államokkal?

Teljesen megváltozott, mit jelent a nemzetközi jog Orbán Viktor szerint, ez már nem irányadó nagyhatalmak esetében. Magyarország nem kíván morális álláspontot felvenni, csak azt nézik, hogy az jó-e az országnak. Venezuela esetében ezt jónak ítélete meg, felvéve azt a trumpi narratívát, hogy Venezuela egy „narkóállam” volt.

Szerinte árcsökkentő hatása lesz az Egyesült Államok törekvéseinek.

12:40 – A propaganda Mandiner: Mit gondol a Tisza terveiről?

Bár már többszörösen megkérdőjelezett az az adócsomag és gazdasági szöveg, amit a kormánypropaganda a Tiszának tulajdonít, Orbán Viktor szerint ezek igazak lehetnek, és a „brüsszeli tervekkel” is megegyezik.

12:29 – GB News: Európa a partvonalra kényszerül a világpolitikában, de egy migrációban átalakult Európában van-e ebből visszatérés?

A brit ultrakonzervatív lap a migráció témájában kérdezett alá Orbán Viktornak, amiben ismét lubickolhatott.

Orbán Viktor felidézte, hogy míg Nyugat-Európában megszokták, hogy vannak migránsok, Magyarországot meglepte, amikor „a Keleti pályaudvarnál megjelentek a migránsok”. Mi tesszük hozzá: ott nem csak úgy „megjelentek” a migránsok, hanem a magyar kormány mivel nem tudta tömegével kezelni a határra érkezőket, lehetővé tette a fővárosba utazásukat, a pályaudvarnál pedig ideiglenes tranzitzónát alakított ki, részben állami felügyelet mellett – tehát oda irányították őket.

Orbán Viktor szerint még mindig olcsóbb kifizetni a napi 1 millió eurós uniós bírósági bírságot, mint beengedni a migránsokat és elbíráljuk a menekültkérelmeket (ez hetente 2,5 milliárd forint).

Elmondta: nincs válasza, hogyan lehet feloldani migráció kérdésében az uniós tagállamok érdekellentétét a menekültpolitikában, elosztásban. Hozzátette, hogy üdvözli a „bennszülötteket”, azokat az európaiakat, akik inkább Magyarországra jönnek, mert azt tekintik élhetőbbnek. 

12:22 – HVG: Miért nem volt gazdasági növekedés, illetve mi volt a 2025-re ígért „meglepetés”?

Orbán Viktor szerint a meglepetésbe olyan intézkedések tartoznak, mint a 14. havi nyugdíj, a minimálbér-emelés.

„Szerintem óriási bravúrt, hogy egy ilyen gazdasági növekedés, egy 1 százalék alatti gazdasági növekedés mellett erre a magyar gazdasági képes” – mondta Orbán Viktor.

A növekedés mértéke szerint ki van szolgáltatva a háborúnak. Erre nem felmentő ürügyként tekint – ezt állítja –, hanem realitásként kezeli.

Orbán szerint az is jó, hogy ezt 5 százalék körüli költségvetési hiány mellett érték el – bár ezt nem tartja fenntarthatónak. Mi tesszük hozzá: az EU-ban 3 százalék alatti költségvetési hiány a megengedett, ez az általános hiánycél, ezt nem teljesíti évek óta a kormány és növeli az államadósságot. 

12:20 – BBC: Mi az, amit Magyar Péterben nagyra becsül?

„Kilépett a Fideszből” – mondta, noha három ilyen állítást kértek tőle.

12:16 – Telex-vita

A Telex több kérdést kívánt feltenni: Rendben van-e a miniszterelnök családjának gazdagodása? Meglehet-e élni az öregségi nyugdíjból? Miért nincs semmi érdmei nyomozati eredmény következmény az MNB alapítványi vagyonának eltűnése miatt?

Kovács Zoltán eredménytelenül próbálta elvenni a szót, Simor Dániel megtartott az időre a mikrofont.

Orbán Viktor szerint a kormánya emelte meg a nyugdíjakat, így nem lát akkora problémát.

Az MNB ügyében szerinte téves az állítás, hogy ne lenne nyomozás, vizsgálat, és azt sem tudja, volt-e vagyonvesztés. Azonban minden eltűnt forintnak szerinte lesz büntetőjogi következménye.

A családja vagyonára általánosan válaszolt: a módosabbak tartsák be a törvényeket, adózzanak, adjanak munkát a magyaroknak.

12:15 – Bloomberg: Tervezik-e az elnöki rendszer bevezetését, ki lesz a miniszterelnök-jelölt a Fideszben?

Nála jobbat eddig nem találtak – mondta a jelöltségi kérdésre. Azt sem tervezi, hogy átadja a hatalmat Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnöknek – ezt gúnnyal vegyes mosollyal zárta.

12:07 – RTL: Szőlő utcai javítóintézetben történt súlyos bántalmazások esetében ki a politikai felelős, miért nem léptek fel a hatóságok korábban? Mit mondana egy érintett gyereknek, akit állami intézményben bántalmaztak?

Orbán Viktor elismerte, hogy sok éve történt feljelentések után a rendőrség sikertelen volt, de ez a vizsgálat még nem zárult le, hogy miért történt így.

A gyermekvédelemben 25-26 ezer gyermeket látnak el, ennek kétharmada nevelőszülőknél, a többiek intézetek látják el. A Szőlő utca nem tartozik ebbe Orbán szerint, majd megismételte azt a szakma által már megcáfolt állítást, hogy a javítóintézet börtönnek számít. A javítóintézeteket áthelyezik a szociális igazgatási területről a büntetés-végrehajtás irányítása alá. Az államnak empátiával, de lényegesen nagyobb szigorral kell ellátnia ezen a területen – de itt az ott tartott fiatalkorúakról, nem pedig az őket bántalmazókról beszélt.

Nem reagált, hogy mit mondana egy áldozat gyereknek.

12:00 – The Spectator (brit): Brüsszelt ellenségként állítja be, de a jövőben hogyan látja Magyarország helyét?

Az Egyesült Királyság kilépése egy példátlanul bátor döntés volt Orbán szerint, de ami rossz most Brüsszelben Magyarország számára, nem történt volna meg, hogy a britek maradnak az EU-ban, mert akkor nem uralkodna szerinte a francia-német elit, ami a föderalista irányba viszi az EU-t.

Magyarország számára nem észszerű követni az Egyesült Királyságot, mert lényegesen kisebb jelentőségű országként nem járható. Orbán szerint viszont elképzelhető, hogy nem kell kilépni az EU-ból, mert „szétesik ez magától is”, legalábbis erre utaló jeleket lát a miniszterelnök.

11:56 – A kormánypárti TV2: Sok európai országban zajlanak a sorozások, készítik a lakosságot a háborúra. Meg tudja-e nyugtatni a magyar lakosságot?

Az Orbán Viktort támogató propaganda kérdésére Orbán Viktor készséggel válaszolta, hogy a magyar kormány nem kíván háborúzni, majd elismételte, hogy a magyar ellenzék és az európai elit szerinte háborúpárti.

11:49 – Reuters: Trump és Putyin támogatja Orbánt, számít-e mások támogatására a választásokig? Jön-e Trump vagy Putyin Magyarországra?

Orbán Viktor reméli, hogy a békéről szóló erőfeszítések következtében Budapesten találkoznak, ez szerinte napirenden van, a magyar kormány ezt támogatja és készen áll – hozzátesszük, a kérdés nem erről szólt.

Putyin látogatására nem lát esélyt a jelenlegi politikai környezetben, csak béketárgyalás esetében. Magyarország kérdéseiben a moszkvai találkozó elegendő volt.

Szerinte a külső politikai támogatások rendben vannak, ez nem beavatkozás a belügyekbe, de a pénzügyi támogatás már nincs rendben. Felvetette, hogy jelenleg „Brüsszelnek” van inkább oka arra, hogy beavatkozzon valamilyen formában. „Guruló eurókat sem zárok ki” – mondta.

11:46 – Blikk: Mit gondol az MLSZ és a Ferencváros TC vezetése közötti feszültségről és van-e újévi fogadalma?

„Nincs újévi fogadalmam, mert eddig rossz a tapasztalatom, egyet sem tudtam betartani” – mondta.

A labdarúgáson belüli vitát követi, de szívesen részt venne a sportág „új rendjének kialakításában”, ha meghívják.

11:40 – Die Weltwoche: Egy korábbi svájci katonai vezetőt szankcionált az EU, mert kifejtette véleményét az orosz-ukrán háborúról. Mit gondol erről?

Nem ismeri Orbán Viktor az ügyet. Ennek ellenére párhuzamot vont az elmúlt évek politikai viharaival (Salvini elleni eljárás a menekültpolitikája miatt, román választások, Fico-merénylet), és a svájci esetet ezek kísérőjelenségeként kezeli. Semmilyen szankciót nem támogat, az a feltétele a politikai vitának, hogy törvénye keretek között fogalmazza meg álláspontját.

11:36 – Index: Milyen politikai kommunikáció fogja eldönteni a választást?

Nem tudta megmondani Orbán Viktor a kormánypárti Index kérdésre, mi fog dönteni. Szerinte a háború a fontos kérdés – ez aligha meglepetés.

11:34 – The Telegraph: Mi a különbség Venezuela megtámadása és az orosz agresszió között, illetve mire számít Grönlanddal kapcsolatban az Egyesült Államok részéről?

A miniszterelnök lényegében érvénytelenítette a kérdést, szerint nem összehasonlítható a kettő. Grönland esetében már más a kérdés, szerint el kell kerülni a házin belüli vitákat a NATO-ban.

11:29 – ATV: Volt-e félreértés az amerikai pénzügyi védőpajzs körül és miért van egyáltalán rá szükség?

A kormány mindig megtartja azokat a megállapodásokat, amiket köt az amerikaiakkal Orbán Viktor szerint. „Kértem ilyen védőpajzsot” – mondta, de még a pénzügyi védőpajzs pontos összeállítása zajlik, ennek részleteiről nem beszélt.

11:24 – Financial Times: Mennyire éri meg Magyarországnak ez a nemzetközi gazdasági helyezkedés?

Orbán Viktor egy összetett kérdésre válaszol, ami utalt a venezuelai amerikai beavatkozásra és az olajárakra, a Trump–i politikai szövetségre, és a romló hitelminősítői jelentésekre. Szerinte nem romlott Magyarország hitelbesorolása, gazdasági és piaci szempontból pedig szerinte „Brüsszelen kívül is van élet”, ezért Magyarország minden jelentős gazdasági blokkal próbál jó kapcsolatot kialakítani: Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az arab országok, türk államok.

A jövőnket az unión belül képzeljük el, a NATO védőpjazsának biztonságában, azon belül szuverén módon – mondta Orbán Viktor.

11:22 – Az állami média kérdez: Vezet-e a Fidesz? Vitázik-e Magyar Péterrel?

„Nem mi döntünk a választások eredményéről, hanem a magyar emberek”

– viccelte el a válaszát Orbán Viktor, majd leszögezte, ismét nyerni akar. Magyar Péterrel – neve említése nélkül – nem kíván vitázni, továbbra is „Brüsszel emberének” tekinti.

11:20 – Adókedvezmények, béremelések

Orbán Viktor miniszterelnök felsorolta, hogy életbe lépett a kétgyermekes anyák szja-mentessége a háromgyermekesek után, végrehajtották a minimálbér és több ágazat béremelését.

A parlamenti választásokról is beszélt: szerinte a brüsszeli út és a magyar út között kell választani.

11:18 – Orbán Viktor nyitja a tájékoztatót

A miniszterelnök szerint új korszak köszöntött be a világpolitikában, ebben vázolja az általa látott kereteket.

• Európában a háború és béke kérdése a döntő, Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia.
• Az energiaigények nőnek világszerte, ebben Magyarország egy erős ellátási lánc megőrzésére törekszik, Orbán Viktor szerint ebben „minden rendben van”. Kivétel az orosz gáz- és olajiparra vonatkozó szabályozások területe az EU-ban: le kell állni annak behozatalával 2027-ben. Ha ez így alakul (és addig marad az Orbán-kormány), akkor pert indít Magyarország az EU-s szankciók miatt. Szerkesztőségünk hozzáteszi: az Egyesült Államok is 2027-ig tartó határidőt adott Magyarországnak, de erről Orbán Viktor nem beszélt.
• Orbán Viktor kritizálta az EU menekültügyi stratégiáját, az erre vonatkozó terveit. „Nem veszünk át migránst, nem fizetünk érte, nem építünk menekülttábort” – mondta.
• Az új korszakban reális lehetőségét látja a fejlődésnek Magyarországnak, ehhez pénz kell. Ezt azonnal összekötötte, hogy „nem adjuk oda a pénzünket Ukrajnának”. Szerkesztőségünk hozzáteszi: uniós szintű döntésekről van szó, amelyek nem érintik a Magyarországnak járó forrásokat, hanem a lefoglalt orosz vagyon felhasználását, valamit a tagállamok felajánlásain alapult mindeddig.

11:05 – Csak egy kérdés

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár jelezte, egyetlen kérdést tehetnek fel az újságírók, állítása szerint több mint 100-an vannak a teremben.

11:00 – A Kontroll nem vehet részt az eseményen

Noha nem volt nyilvánosan megadott határidő, a Kontroll jelentkezését a regisztráció lezárultára hivatkozva elutasította hétvégén a Miniszterelnökség, így a helyszínen nem kérdezhetünk Orbán Viktor miniszterelnöktől. Meglátjuk, lesznek-e szabad helyek,

Orbán Viktor hasonló volumenű sajtótájékoztatót egyszer tart évente, ezen kívül elvétve nyilatkozik a hazai sajtónak. Az EU-csúcsokon az aktuális ügyekben kap kérdéseket a nemzetközi sajtótól, amiben elvétve kell reflektálni a magyarországi eseményekre, ügyekre.

Tavaly mindössze két kérdést tehetett fel a sajtó, ezeket is egyszerre, így visszakérdezési lehetőség nem volt – ez a tájékoztató elején jelentették be, kiderül, idén milyen módon korlátozzák a kérdéseket.

Általános probléma, hogy ilyenkor inkább aktuális ügyekben kap kérdéseket a miniszterelnök, így a 16 éves kormányzásának rendszerszintű kérdéseire, ellentmondásaira, problémáira és következményeire nem kell válaszolnia. A Kontroll épp ilyen rendszerszintű kérdésekkel készült volna a társadalmi egyenlőtlenségekről, Magyarország régiós lemaradásáról, a magyarok súlyos politikai megosztottságáról (két valóság), és persze az évek óta egy helyben toporgó gazdaságról.