Orbán adatai után kutatott a III/IV-nél, ma a 4iG tanácsadója

A volt miniszterelnök állambiztonsági adatainak 1989-es ellenőrzésében is részt vett az a katonai elhárító tiszt, aki később a honvédségi titkosszolgálat egyik vezetője lett. Tarján István jelenleg Panyi Szabolcs információi szerint a 4iG elnöki tanácsadójaként tevékenykedik. A volt dandártábornok pályájáról több hivatalos dokumentum is fennmaradt, jelenlegi megbízásának részleteiről viszont hallgat a vállalat.

Nagy Imre és mártírtársai újratemetése után egy héttel a BM III/IV. Csoportfőnökségén Orbán Viktor adatait ellenőrizték. Az akkori százados, Tarján István a katonai elhárítás 2/b, koordinációs-feldolgozó alosztályán szolgált, és az 1989-es irat szerint a „Győri Gábor” fedőnevű ügynök kapcsolataként „prioráltatta” Orbánt. Az ugyanakkor nem ismert, hogy ezt kinek az utasítására és milyen céllal tette. Az egykori tiszt jelenlegi, 4iG-s elnöki tanácsadói munkájáról a vállalat belső ügyeit ismerő források számoltak be – írta Panyi Szabolcs a Substack-oldalán.

A „priorálás” a korabeli titkosszolgálati nyelvben nem beszervezést, hanem állambiztonsági nyilvántartási adatlekérést jelentett, ahogy azt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának fogalomtára is rögzíti. Orbán 1989. június 16-án, a Hősök terén a szovjet csapatok kivonását követelte, ám az adatellenőrzés pontos célját és a beszéddel való esetleges kapcsolatát az előkerült irat nem tisztázza.

Az újratemetés körül a titkosszolgálatok sem tétlenkedtek. A rendezvény megfigyeléséhez kiterjedt ügynökhálózatot mozgósítottak, az 1956-os Intézet 2009-ben bemutatott kutatása 181 fedőnevet azonosított az akcióhoz kapcsolódó iratokban. A műveletek jóváhagyásában Stefán Géza, a budapesti rendőrfőkapitány akkori állambiztonsági helyettese is szerepet játszott. Ő később, 1994 és 2009 között a Katonai Biztonsági Hivatalt vezette, ahol másfél évtizeden keresztül Tarján felettese volt. Panyi Szabolcs egykori kormányzati vezetők visszaemlékezéseire hivatkozva azt is írja, hogy Stefán több fideszes politikusról őrzött terhelő dokumentumokat, és Orbán Viktor katonai elhárítási iratai is nála lehettek, de ez utóbbiak sorsa továbbra sem tisztázott.

A rendszerváltás után is maradt, 2010-ben viszont távoznia kellett

Tarján Istvánnak a rendszerváltás után sem kellett új szakmát keresnie. A Katonai Biztonsági Hivatalnál folytatta pályáját, és egészen a főigazgató műveleti helyettesének tisztségéig jutott.

A 2010-es kormányváltás azonban az ő vezetői megbízatásának is véget vetett: Hende Csaba frissen kinevezett honvédelmi miniszter abban az évben június 1-jei hatállyal felmentette Tarján Istvánt és Hamar Ferencet a hivatal főigazgató-helyettesi tisztségéből.

A Honvédelmi Minisztérium korabeli közleménye szerint Hende egyúttal kezdeményezte Kovácsics Ferenc főigazgató felmentését, helyére pedig Domján László dandártábornok kinevezését javasolta, akit 2010. június 1-jén már főigazgató-helyettessé nevezett ki.

Tarján szakmai múltjának egy érdekesebb darabja is előkerült. A Katonai Felderítő Hivatal 2006 januárjában kiadott Felderítő Szemléjében ezredesként, saját neve alatt publikált a katonai elhárítás terrorizmus elleni feladatairól. Az előadásban a honvédségi létesítmények védelmét, a robbanóanyagokkal és fegyverekkel kapcsolatos fenyegetéseket, valamint a megelőző műveleti munkát tárgyalta. Egy 2005-ös felmérésük alapján például mintegy 135 optikai megfigyelőeszköz beszerzését tartották szükségesnek a veszélyeztetett objektumok védelméhez.

Nemcsak műveleti vezetőként, hanem a katonai titkosszolgálat tudományos életében is szerepet vállalt. A Katonai Biztonsági Hivatal 2010-es szakmai folyóiratának impresszuma Tarján Istvánt a hivatal Tudományos Tanácsának elnökeként és doktori képzésben részt vevő hallgatóként tünteti fel. Ez a korabeli intézményi dokumentum a vezetői beosztása mellett egy másik, nyilvánosan is követhető szakmai szerepét rögzíti.

A titkosszolgálattól a hadiiparig

A 4iG-s kapcsolatnak szintén maradt nyilvános nyoma. A vállalat űr- és védelmi üzletágának LinkedIn-bejegyzése név szerint megemlíti Tarjánt egy céges rendezvény résztvevői között. A találkozón dróntechnológiáról, digitalizációról, földrajzi adatokról, valamint a cégcsoport pénzügyi, informatikai és biztonsági támogatásáról is szó volt. A rendezvénybeszámoló nem nevezi meg Tarján munkakörét, így az elnöki tanácsadói pozíciót csak Panyi Szabolcs vállalati forrásai támasztják alá.

A Jászai Gellért vezette cégcsoport időközben a magyar hadiipar meghatározó szereplőjévé vált. A Direkt36 feltárásából kiderült, hogy jelentős állami hátterű tőkebevonások után a 4iG védelmi érdekeltsége állami hadiipari vállalatokban szerzett részesedést.

Panyi egyik, a cég ügyeit ismerő forrása Tarjánt sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberként jellemezte, egy volt magyar titkosszolga pedig úgy fogalmazott róla, hogy a „titkok tudója”. Arról viszont nincs nyilvános adat, hogy pontosan milyen feladatokat lát el Jászai mellett.

A Kontroll szerkesztősége is kérdésekkel fordult a 4iG-hez Tarján István szerepével kapcsolatban, a vállalat azonban több nap elteltével sem válaszolt megkeresésünkre. Panyi kérdéseire sem reagált sem a cég, sem az egykori elhárítótiszt, akit az újságíró arról is megkérdezett, milyen feladata volt Orbán 1989-es adatellenőrzésében.

Az Orbán körüli állambiztonsági iratvita november elején Németh Miklós volt miniszterelnök feljegyzésével tört ki. Németh szerint 1990 márciusában Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter három, Orbánnak tulajdonított, kézzel írt és aláírt ügynöki jelentést mutatott neki. Az eredeti dokumentumok nem kerültek elő, a volt kormányfő pedig nem ellenőrizte a kézírás és az aláírás hitelességét. Orbán tagadta, hogy beszervezték volna, és korábbi megfigyeléséről tett közzé iratokat.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára múlt heti megkeresésünkre megerősítette, hogy egy Orbánhoz kapcsolódó „A” karton a katonai elhárítás nyilvántartásából származik. Ez viszont önmagában nem bizonyít semmilyen ügynöki tevékenységet. Rainer M. János történész azt is elmondta a Kontrollnak, hogy Németh Miklós vele is egyeztetett az iratmásolatok levéltári átadása előtt, de a három állítólagos jelentést ő maga sem látta. Ungváry Krisztián történész szintén hangsúlyozta, hogy továbbra sincs bizonyíték Orbán ügynökmúltjára, és aggályosnak tartja, „ha bemondás alapján már akkor megszületik az ítélet, amikor nem is tudni, hogy pontosan mi is történt”. Ungváry Németh Miklóst is bírálta, amiért állítása szerint olyan állambiztonsági iratokba tekintett bele, amelyekhez miniszterelnökként sem lett volna joga hozzáférni.

Fotó: 4iG Csoport