Megnyitná a titkosszolgálati aktákat az új szerb kormány

A titkosszolgálati dossziék mielőbbi nyilvánosságra hozatalát és a szolgálatok vezetésének átalakítását sürgeti Svetlana Stanarevic, az októberi parlamenti választáson győztes Egyetemista Lista képviselője. A politikus szerint mindenkinek lehetőséget kellene kapnia arra, hogy megtudja, megfigyelték-e, és ha igen, ki jelentett róla.

A Nova című belgrádi napilap hétfői számának nyilatkozva Stanarevic, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának professzora azt javasolta, hogy a szerb polgári titkosszolgálat (BIA) adja át archívumait egy független állami bizottságnak.

Ennek felügyeletével az érintettek betekinthetnének a róluk 2000 előtt és az azt követő időszakban gyűjtött dokumentumokba is. A külföldi hírszerző hálózatokkal és a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos iratok ugyanakkor továbbra is titkosak maradnának.

Stanarevic szerint Szerbiában a rendszerváltás után elmaradt a teljes körű átvilágítás, ezért az egymást követő kormányok évtizedeken keresztül ugyanazokra a besúgóhálózatokra támaszkodhattak. Állítása szerint a titkosszolgálatok az elmúlt években ellenzéki politikusokat, újságírókat és civil aktivistákat is megfigyeltek, miközben a rendőrség és a titkosszolgálat egyes vezetői bűnözői csoportokkal tartottak kapcsolatot.

A képviselő arra számít, hogy az új kormány már a hivatalba lépését követő első hónapokban leváltja a visszaélésekért felelős vezetőket. A rendőrség és a titkosszolgálatok irányítóit nyílt pályázaton választaná ki. Ezeket a pozíciókat szerinte nem tölthetnék be párttagok, illetve olyan személyek sem, akik a kinevezésüket megelőző öt-tíz évben aktív politikai tevékenységet folytattak.

A parlamenti felügyeletet is átalakítaná: a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottság elnöki tisztségét a legnagyobb ellenzéki párt jelöltjének adná.

Szerbiában korábban már történtek kísérletek az állambiztonsági múlt feltárására. A parlament 2003-ban elfogadott egy átvilágítási törvényt, amely azonban tíz évvel később úgy vesztette hatályát, hogy egyetlen alkalommal sem alkalmazták. 2015-ben ismét napirendre került a titkos archívumok megnyitásáról szóló jogszabály elfogadása, ám a törvényjavaslat végül nem jutott el a parlamenti elfogadásig.

Fotó:Facebook