Tovább nőnek a kórházi várólisták Magyarországon

Hiába rövidült több beavatkozásnál az átlagos várakozási idő, 2026 elején minden eddiginél többen várnak műtétre a magyar egészségügyben. Térd- és csípőprotézisre, szürkehályog- és szaruhártya-műtétre tízezrek szerepelnek a NEAK várólistáin, miközben az intézmények közötti különbségek sokszor éveket jelentenek.

2026 elején tovább nőtt a műtéti várólisták hossza Magyarországon – derül ki a Pénzcentrum összegzéséből az NEAK adatai alapján. A legnagyobb tömegeket érintő beavatkozásoknál, különösen a térd- és csípőprotézis-műtéteknél évek óta tartó tendencia folytatódik, egyre többen kerülnek fel a listákra, miközben az ellátórendszer nem képes lépést tartani a növekvő igényekkel. Bár több műtéttípusnál az átlagos várakozási idő az elmúlt évben csökkent, a 60 napnál régebben várakozó betegek száma szinte mindenhol emelkedik.

Térdprotézis-műtétre 2026 januárjában már 18 667 beteg várt több mint két hónapja, míg két évvel korábban még kevesebb mint tízezren szerepeltek a listán. A csípőprotézisre várók száma hasonló ütemben nőtt: 2024 elején 5407, 2025-ben 7525, idén pedig már 9550 beteg várt országosan. Az átlagos várakozási idő térdprotézis esetében közel tíz hónap, csípőprotézisnél több mint négy hónap, de ezek az országos átlagok súlyos különbségeket fednek el.

Az intézmények közötti eltérések ugyanis szélsőségesek. Térdprotézis-műtétre volt olyan kórház, ahol az elmúlt fél évben alig néhány hét alatt sorra kerültek a betegek, míg más intézményekben az átlagos tényleges várakozási idő meghaladta az ezer napot, vagyis a három évet. Csípőprotézis esetében is előfordul, hogy egyes kórházakban néhány nap alatt elvégzik a beavatkozást, máshol viszont közel egy évet kell várni ugyanarra a műtétre. A betegek ellátáshoz való hozzáférése így nemcsak az egészségi állapotuktól, hanem attól is függ, melyik intézménybe kerülnek.

A leghosszabb várakozási idő továbbra is a szaruhártya-műtéteknél jellemző. Országos átlagban több mint egy év, még akkor is, ha ez az érték az elmúlt évben mintegy 15 százalékkal csökkent. A szürkehályog-műtéteknél az átlagos várakozási idő 45 napra mérséklődött, ám a több mint két hónapja várakozók száma itt is folyamatosan nő. 2024 elején még valamivel több mint négyezren, 2026 elején már közel hatezren voltak.

A jelenség első pillantásra ellentmondásosnak tűnhet: hogyan nőhet a várólista hossza akkor, ha közben az átlagos várakozási idők csökkennek? A válasz az ellátórendszer túlterheltségében keresendő. Az elmúlt években több beteg kerül fel a listákra, mint amennyit a rendszer képes ellátni. A pandémia alatt elhalasztott beavatkozások, az elmaradt szűrővizsgálatok következményei és az idősödő társadalom együttesen növelik az igényt, miközben a kapacitások csak korlátozottan bővíthetők.

A kormány az elmúlt években többször ígért áttörést a várólisták csökkentésében, és milliárdos nagyságrendű forrásokat különített el erre a célra. Ennek ellenére a rendszerben maradnak el nem végzett műtétek: 2024-ben a várólista-csökkentésre elkülönített ötmilliárd forintos keret jelentős része felhasználatlan maradt. 

A háttérben súlyos strukturális problémák állnak. A szakemberhiány továbbra is meghatározó, a műtétek jelentős részét az orvosok egy szűk csoportja végzi, miközben sok, erre jogosult szakember nem vesz részt aktívan az ellátásban. Emellett a kórházak eladósodottsága is visszafogja a teljesítményt. Bár az állam 2024–2025-ben többször hajtott végre adósságkonszolidációt, az intézmények tartozásai újra és újra visszanőnek, ami közvetlenül hat az eszközbeszerzésekre és a műtétek szervezésére.

Az orvostechnikai eszközöket szállító cégek tapasztalatai szerint a késedelmes kifizetések egyre gyakoribbak, ami eszközhiányhoz vezethet. Ha egy szükséges implantátum vagy műtéti eszköz nem áll rendelkezésre, a beavatkozást elhalasztják, a beteg pedig tovább vár. A szakértők szerint az ellátás halasztásában ma már nem ritkán az anyag- és eszközhiány is szerepet játszik.

Miközben az állami ellátásban nem látszik érdemi javulás, a magánegészségügy folyamatosan erősödik. Egyre többen választják a fizetős diagnosztikát és műtéteket, mert nem akarnak vagy nem tudnak hónapokat, éveket várni egy beavatkozásra. 

Fotó: Pixabay