Bezár a Szőlő utcai javítóintézet: országos átszervezés indul a legsúlyosabb gyermekvédelmi botrány után
A kormány átalakítja a javítóintézeti rendszert Magyarországon, ennek első, szimbolikus és gyakorlati lépéseként megszűnik a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet. A döntés a hétfő este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyben közzétették a javítóintézetek rendtartásáról szóló rendelet módosítását. A Pintér Sándor belügyminiszter által szignált intézkedés kedden hatályba lépett.
A kormány átalakítja a javítóintézeti rendszert Magyarországon, ennek első, szimbolikus és gyakorlati lépéseként megszűnik a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet. A döntés a hétfő este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyben közzétették a javítóintézetek rendtartásáról szóló rendelet módosítását. A Pintér Sándor belügyminiszter által szignált intézkedés kedden hatályba lépett.
A kormány indoklása szerint az átalakítás célja az egységesebb, hatékonyabb működés, valamint az, hogy az intézmények felett szorosabb állami kontroll érvényesüljön. A változtatás részeként a Szőlő utcai intézetet törölték a működő javítóintézetek listájáról, az ott fogvatartott fiatalkorúakat pedig más intézményekbe szállították át.
Új rendszer, országos hatáskörrel
A bezárás után a tervek szerint létrejön egy új, országos hatáskörű javítóintézet, amely a jövőben nemcsak a budapesti intézmény, hanem más, később megszűnő javítóintézetek feladatait is átveszi. A kormány szerint ezzel átláthatóbbá válik az ellátás, és csökkennek azok a rendszerszintű hiányosságok, amelyek a Szőlő utcai ügy kirobbanásához is hozzájárulhattak.
A módosított szabályozás pontosan rögzíti, hogy a jövőben mely intézmények fogadják a fiatalkorúakat:
javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a lányokat a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon, a fiúkat az Aszódi, a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézet helyezi el;
letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtásakor a lányok Rákospalotára, míg a fiúk Debrecenbe és Nagykanizsára kerülnek.
Gyors kiürítés, megszűnő feladatellátás
A Belügyminisztérium az MTI-nek küldött közleményében azt írta: a Szőlő utcai épületet január 20-án kiürítették, az ott fogvatartott fiatalkorúakat más intézményekbe szállították, és ettől az időponttól az intézmény tényleges feladatellátást nem végez. A hivatalos megszűnés jogi értelemben március 14-én következik be, jogutód nélkül.
A helyszíni tapasztalatok szerint a bezárás napján a Szőlő utcában nem volt nagy mozgás, rendőri jelenlét sem látszott. Néhány dolgozó még bement az épületbe, ahol információk szerint állománygyűlésen közölték az intézmény sorsát. Nem hivatalos források szerint a fiatalkorúak többségét Aszódra vitték át.
Fogyatkozó létszám és nehezülő ellátás
Az intézet kiürítése nem egyik napról a másikra történt. Már 2025 decemberében megkezdődött az átszállítás: a korábbi mintegy 70 növendék száma január elejére 30-ra csökkent, a bezárás idejére pedig már kevesebb, mint tíz fiatalkorú maradt az intézményben. Eközben a dolgozói állomány is jelentősen megfogyatkozott, ami az ott maradt fiatalok ellátását egyre nehezebbé tette.
A BM tájékoztatása szerint az intézetben elhelyezett fiatalok átlagéletkora 16,6 év volt. A legfiatalabb 14, a legidősebb 19 éves volt. Többségüket súlyos bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt tartották letartóztatásban: rablás, emberölés kísérlete, szexuális erőszak, súlyos testi sértés, kifosztás, valamint terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmények is szerepelnek a listán.
Egy botrány következményei
A Szőlő utcai javítóintézet sorsa szorosan összefonódott azzal az üggyel, amely 2025 májusában robbant ki, amikor a rendőrség letartóztatta az intézmény akkori igazgatóját, Juhász Péter Pált. A nyomozás azóta folyamatosan bővült, és mára az egyik legsúlyosabb gyermekvédelmi botránnyá vált az elmúlt években.
Juhászt többek között emberkereskedelemmel, kényszermunkával, szexuális visszaéléssel, gyermekprostitúció kihasználásával, valamint fiatalkorú sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal gyanúsítják. Letartóztatásban van az élettársa is, valamint több volt munkatárs: nevelők, gyermekfelügyelők, rendészek és az intézmény egykori megbízott igazgatója. A gyanúsítások között szerepel a fiatalkorúak rendszeres bántalmazása, bizonyítékok eltüntetése, valamint az, hogy többen tudtak a szexuális visszaélésekről, mégsem tettek feljelentést.
Az ügyben eddig kilenc gyanúsított van, a legfőbb ügyész szerint legalább 15 kiskorú sértettje lehet az eseteknek. Január közepén a bíróság három hónappal meghosszabbította négy érintett letartóztatását.
A bezárás politikai reakciókat is kiváltott. Magyar Péter úgy fogalmazott: szerinte a kormány azt hiszi, hogy az intézmény megszüntetésével eltüntethető „az embertelenség szimbóluma”, ám az ott elkövetett bűnök és az áldozatok fájdalma nem söpörhető a szőnyeg alá. Ígérete szerint kormányra kerülésük esetén feltárják a történteket, és átfogó reformot hajtanak végre a gyermekvédelemben.
Mindeközben a kormány a javítóintézeteket a büntetés-végrehajtás és a rendőrség hatáskörébe rendelte, jelezve, hogy a Szőlő utcai ügy nyomán nemcsak egy intézmény, hanem az egész rendszer átalakítása kezdődött el.
