World Questions Hungary: választás, háború és jogállamiság a BBC vitájában

A 2026 áprilisára kiírt országgyűlési választás előtt Magyarország politikai fordulóponthoz érkezett. A 15 éve hatalmon lévő Orbán Viktor először néz szembe valódi kihívóval, miközben a közéletet a háború, a korrupció, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok körüli viták határozzák meg. Ezek a kérdések álltak a BBC World Questions Hungary című műsorának középpontjában is, amelyet Jonny Dymond vezetett. 

Az online beszélgetésben László András európai parlamenti képviselő a Fideszt képviselte, Szabó Tímea országgyűlési képviselő a Párbeszéd részéről vett részt, míg Kálnoky Borisz újságíróként és elemzőként, a Mathias Corvinus Collegium Médiaiskolájának vezetőjeként, valamint Szelényi Zsuzsanna politológusként, a CEU Democracy Institute kutatójaként szólalt fel. A vitára a Tisza Párt is meghívást kapott, a párt azonban nem vett részt a műsorban, mivel a BBC meghívását visszautasította.

A műsor egyik visszatérő kérdése az volt, hogy Orbán Viktor képes lesz-e megtartani hatalmát a 2026-os választáson. A kormánypárti megszólalók szerint a Fidesz továbbra is stabil politikai erőt képvisel, amely tapasztalatával, nemzetközi mozgásterével és „békenarratívájával” biztonságot kínál egy bizonytalan nemzetközi környezetben.

Az ellenzéki megszólalók ezzel szemben arra hívták fel a figyelmet, hogy a választás nem egyenlő feltételek mellett zajlik. Állításuk szerint a választási szabályok többszöri módosítása, az állami erőforrások pártpolitikai felhasználása és a médiatér torzulása miatt a Fidesz strukturális előnyben van, még akkor is, ha társadalmi támogatottsága csökken.

A közönség kérdéseiben hangsúlyosan jelent meg az ukrajnai háború témája is. A kormányoldal szerint Magyarország kimaradását a konfliktusból csak a jelenlegi külpolitikai irány képes hosszú távon garantálni. Az ellenzéki megszólalók viszont hamis dilemmáról beszéltek: szerintük Magyarország nincs háborúban, a konfliktus belpolitikai célú tematizálása pedig elsősorban félelemkeltést szolgál.

Az egyik legélesebb vita a korrupció kérdésében bontakozott ki. Az ellenzéki oldal szerint Magyarországon nem elszigetelt visszaélésekről, hanem egy tudatosan felépített gazdasági-politikai rendszerről van szó, amelyben az uniós források egy szűk, kormányközeli elitnél koncentrálódnak.

A kormánypárti megszólalók ezt élesen visszautasították, és nemzeti tőkésosztály-építésről, illetve politikailag motivált vádakról beszéltek. Ugyanakkor abban egyetértés mutatkozott, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei – az infláció és a megélhetési válság – miatt a korrupció kérdése ma már közvetlenül érinti a mindennapokat.

A beszélgetés egyik legfeszültebb része az LMBTQ+ közösségek helyzetéről szólt. Szó esett a transznemű emberek jogi elismerésének megszüntetéséről, az ehhez kapcsolódó speciális egészségügyi ellátások ellehetetlenüléséről, valamint a Pride felvonulás betiltásáról, és arról is, hogy a tiltás ellenére mégis tömegek vonultak utcára.

A kormányoldal ezeket az intézkedéseket a gyermekvédelem és a társadalmi normák védelmével indokolta, míg az ellenzéki és civil megszólalók szerint mindez kisebbségek elleni állami nyomásgyakorlást jelent. 

Fotó: BBC