A Vidéki Prókátor a Kontrollon Fülöp Botond megszólal

A Vidéki Prókátor néven ismert Fülöp Botond Komlón adott interjút a Kontrollnak, amelyben részletesen beszélt arról, hogyan robbant ki a kegyelmi botrány, miért maradt két évig anonim, és hogyan ábrándult ki a Fideszből. A komlói ügyvéd szerint a kegyelmi ügy nem tudatos nyomozás eredménye volt, hanem egy rutinból elolvasott kúriai határozat nyomán derült ki számára, hogy a bicskei gyermekotthon ügyének egyik elítéltje köztársasági elnöki kegyelmet kapott.

Az ügyvéd elmondta: napi rutinja részeként minden reggel bírósági határozatokat olvas, amikor 2024 februárjában egy friss BH-ban (Bírósági Határozatok) megakadt a szeme egy különösen súlyos ügy összefoglalóján. A dokumentumban szerepelt, hogy az intézményvezető-helyettes kiskorúakat próbált rávenni vallomásuk visszavonására, majd később az is, hogy kegyelmet kapott.

„Az ember köpni-nyelni nem tudott. Ordított, hogy itt valami nagyon nem stimmel” – fogalmazott az interjúban.

„Ez nem kutakodás volt, hanem puszta véletlen”

Fülöp Botond szerint az ügy felismerése nem igényelt különösebb nyomozást. Bár az ítéletek anonimizáltak voltak, néhány kulcsszavas internetes keresés alapján gyorsan beazonosíthatóvá vált, hogy a bicskei gyermekotthon ügyéről van szó.
Az ügyvédet mélységesen felháborította, hogy egy olyan ember részesülhetett kegyelemben, aki gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények eltussolásában vett részt. Mint mondta, nem gondolkodott sokat azon, milyen következményei lesznek az ügy nyilvánosságra kerülésének: egyszerűen úgy érezte, az embereknek joguk van tudni róla.
Aznap este megírta az e-mailt a sajtónak, a történet pedig másnap robbant be a nyilvánosságba a 444 cikkének köszönhetően.

„A gyermekvédelem csak propaganda-termék volt”

A Vidéki Prókátor szerint a botrány egyik legfontosabb következménye az volt, hogy lelepleződött a rendszer képmutatása. Úgy véli, a kormány gyermekvédelmi politikája valójában csak politikai kommunikációs eszköz volt.
„Lelepleződött az, hogy számukra a gyermekvédelem is csak egy politikai termék volt” – mondta.

Kiemelte azt is, hogy az ügy ráirányította a figyelmet a gyermekvédelmi rendszer problémáira és azokra az újságírókra, akik éveken át dolgoztak a bicskei ügy feltárásán.

„A köztársasági elnöknél ki lehetett járni dolgokat”
Az interjúban szóba került Novák Katalin szerepe is. Fülöp Botond szerint az ügy egyik legsúlyosabb tanulsága, hogy a köztársasági elnök intézménye elveszítette autonómiáját.

Úgy fogalmazott: „egy olyan rendszerben éltünk, ahol a köztársasági elnöknél ki lehetett járni ilyen közjogi döntéseket”.
Bár szerinte Novák Katalin súlyos hibát követett el, emberileg együtt tud érezni vele, ugyanakkor politikailag teljesen jogosnak tartja a bukását.

A Fidesztől a teljes kiábrándulásig

Fülöp Botond arról is beszélt, hogy korábban maga is Fidesz-tag és jobboldali szavazó volt. Elmondása szerint körülbelül 2014 környékén kezdett végleg kiábrándulni a pártból, elsősorban a korrupció miatt. A Mészáros Lőrinc körüli gazdagodást nevezte az egyik első olyan pontnak, amely számára már elfogadhatatlan volt. Szerinte a Fidesz végül elveszítette a középosztályt, az értelmiséget és a fiatalokat is, és „úgy politizált, mint egy régi munkáspárt”.

Miért maradt névtelen két évig?

Fülöp Botond elmondta: azért működött anonim módon, mert féltette családját és magánéletét. Nem akarta, hogy propagandisták zaklassák vagy állami szférában dolgozó családtagjait hátrány érje.

A mostani nyilvános szereplését természetes lépésnek nevezte.

„Nem az volt a normális állapot, ami addig volt, hanem ez a normális, hogy az ember vállalja az arcát és a nevét” – fogalmazott.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem akar politikai pozíciót „kijárni” magának, és nem a nyilvánosság elé lépésből akar előnyt kovácsolni.

Alkotmányreformról és fékekről beszélt

Az interjú egyik legfontosabb része a jogállamiság helyreállításáról szólt. Fülöp Botond szerint Magyarország legfontosabb feladata egy olyan új alkotmányos rendszer kialakítása, amely megakadályozza, hogy bármelyik politikai többség lebontsa a demokratikus korlátokat.

Külön beszélt az Alkotmánybíróság reformjáról is. Javaslata szerint az alkotmánybírák jelölését ki kellene venni a mindenkori parlamenti többség kezéből, és egy szakmai testületre kellene bízni.

Szerinte a jelenlegi rendszer egyik alapvető problémája, hogy „a mindenkori parlamenti többség választ magának féket és ellensúlyt”.

Sulyok Tamás megítélése és a köztársasági elnöki szerep korlátai

A beszélgetésben Fülöp Botond külön kitért Sulyok Tamás szerepére és annak alkotmányos, illetve morális megítélésére.
Szerintea köztársasági elnöki tisztség jelenlegi formájában erősen korlátozott jogkörökkel rendelkezik, ezért a valódi fékek és ellensúlyok nem ezen a szinten, hanem sokkal inkább az Alkotmánybíróság működésében jelennek meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pozíció társadalmi és szimbolikus jelentősége ettől függetlenül továbbra is kiemelt.

„A köztársasági elnök jogkörei szerintem ehhez nem elegendőek, a szimbolikán és a morális kérdésen túl” – fogalmazott.

Szerinte Sulyok Tamás eddigi teljesítménye alapján nem töltötte be azt a szerepet, amely a nemzet egységének képviseletéhez szükséges lenne. Úgy fogalmazott: „alkalmatlan arra, hogy ennek a nemzetnek az egységét megtestesítse”, ugyanakkor hozzátette, hogy az Alaptörvény jelenleg nem ismer olyan jogi kategóriát, amely alapján „morális alkalmatlanság” miatt el lehetne távolítani egy köztársasági elnököt.

Ennek kapcsán felvetette, hogy amennyiben az elnök nem mond le, hivatalát a társadalmi bizalom csökkenése mellett is kénytelen betölteni, ami szerinte egyfajta „szimbolikus teherként” nehezedhet rá.
A közjogi rendszer esetleges átalakításáról szólva szóba került a köztársasági elnök választási módjának megváltoztatása is. Szerinte egy alkotmányos reform keretében akár a közvetlen államfőválasztás bevezetése is felmerülhet, amely új legitimitást adhatna a tisztségnek.

Ezzel párhuzamosan hangsúlyozta, hogy a jelenlegi intézményi rendszerben nem a köztársasági elnök, hanem az Alkotmánybíróság rendelkezik erősebb befolyással a jogalkotásra, ezért a valódi strukturális változtatásokat ott tartja szükségesnek.
„Sokkal fontosabbnak tartom az Alkotmánybíróságot, ahol ezt a túlsúlyt egy vállalható alaptörvény-módosítással kellene megszüntetni” – mondta.

Nem zárja ki a közéleti szerepvállalást

Bár azt mondta, jelenlegi ügyvédi hivatását nagyon szereti, teljesen nem zárja ki a jövőbeni közéleti szerepvállalást sem.
Úgy fogalmazott: ha olyan feladatot kapna, amelyet a haza érdekében értelmesnek és hasznosnak érezne, akkor nem biztos, hogy nemet mondana.

Különösen az alkotmányreform és a jogállami intézmények újjáépítése érdeklik.

„Egy olyan alkotmányt kell létrehozni, ami megakadályozza, hogy még egyszer ilyen rendszer alakulhasson ki Magyarországon” – mondta.