Szakértő: a rendszer érthetetlensége hozzájárul ahhoz, hogy időről időre megkérdőjelezzék a választások legitimitását

A Kéri kérdi legfrissebb adásában László Róbert, a Political Capital választási szakértője volt Kéri László vendége. A beszélgetés január 14-én került felvételre, egy nappal azután, hogy a köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választások időpontját. A dátum bejelentése azonnal a választási rendszerre irányította a közfigyelmet.

A beszélgetés kiindulópontja ezúttal az volt, hogy Magyarországon a választási rendszer mára rendkívül bonyolulttá vált, miközben alapvető demokratikus elveknek kellene megfelelnie: az önkéntességnek, az általánosságnak, az egyenlőségnek, a titkosságnak és az átláthatóságnak. László Róbert szerint éppen az átláthatatlanság az egyik legsúlyosabb probléma: a választók jelentős része nem érti, hogyan alakul át a leadott szavazat parlamenti mandátummá, és miként lehetséges, hogy egy párt kisebb támogatottság mellett is alkotmányozó többséghez jut.

Ez a zavar nem is egyszerűen technikai jellegű kérdés. A szakértő szerint a rendszer érthetetlensége hozzájárul ahhoz, hogy a választások legitimitása újra és újra megkérdőjeleződjön, és könnyen teret kapjanak a csalásról szóló narratívák, még akkor is, ha a szavazás maga papíralapon, ellenőrizhető módon zajlik.

A beszélgetés egyik központi témája a külföldön élő magyar állampolgárok szavazása volt. A jelenlegi szabályozás éles különbséget tesz a magyarországi lakcímmel nem rendelkező levélszavazók és azok között, akiknek van lakcímük, de külföldön tartózkodnak, és csak külképviseleten voksolhatnak. László Róbert szerint ez diszkriminatív helyzetet teremt, ugyanakkor a levélszavazás általános kiterjesztése súlyos visszaélési kockázatokat hordozna, mivel nem ellenőrizhető, ki és milyen körülmények között tölti ki a szavazólapot.
Az online szavazást sokan korszerű megoldásnak tartják, a szakértő azonban feloldhatatlannak nevezte az alapellentmondást: egy rendszer vagy titkos, vagy ellenőrizhető , de a kettő együtt jelenleg nem garantálható.

Egy olyan politikai kultúrában pedig, ahol még a papíralapú választások eredményeit is rendszeresen megkérdőjelezik, az online voksolás csak tovább mélyítené a bizalmi válságot.

Alternatívaként a beszélgetésben a román gyakorlat került elő: ott, ahol elegendő számú választó él, ideiglenes szavazóhelyeket hoznak létre, nem kizárólag nagykövetségeken vagy konzulátusokon lehet voksolni. László Róbert szerint ez szervezési kérdés, és Magyarországon is érdemben növelné a részvételt anélkül, hogy a titkosság vagy az ellenőrizhetőség sérülne.

A műsor egyik legélesebb kritikája a nemzetiségi szavazási rendszerrel kapcsolatban hangzott el. Több nemzetiség esetében a szavazás ugyanis nem felel meg a választás fogalmának: egyetlen lista, egyetlen választható opció szerepel a szavazólapon, valódi politikai verseny nélkül. Emellett a 13 elismert nemzetiség többsége számára matematikailag sincs esély parlamenti mandátum megszerzésére, mégis azt a látszatot kelti a rendszer, hogy ez reális lehetőség.

László Róbert szerint ez nemcsak félrevezető, hanem politikailag is könnyen befolyásolható konstrukciót hoz létre. A beszélgetésben felmerült, hogy a jelenlegi modell helyett vagy valódi versenyen alapuló nemzetiségi választást kellene kialakítani, vagy a teljes értékű mandátumok helyett megerősített jogosítványokkal rendelkező szószólói rendszert kellene működtetni. Utóbbi esetben a nemzetiségi választók pártlistára is szavazhatnának, miközben saját képviselőjük érdemi megszólalási jogot kapna a parlamentben.

A teljes műsor megnézhető alább: