Tisza-előny, Fidesz-tartalék: mást mutatnak a számok, mást a narratívák
Miközben a Závecz Research és a Minerva Intézet egyaránt Tisza-előnyt mért – előbbi szerint 2,9 millió szavazó áll a Tisza, és 2,5 millió a Fidesz mögött –, a kormányközeli Nézőpont Intézet szerint a választás lényegében lefutott.
Nem történt érdemi elmozdulás a pártok támogatottságában az elmúlt hónapokban – derül ki a Publicus Intézet januári, reprezentatív felméréséből, amelyről a Népszava számolt be. A teljes népesség körében továbbra is a Tisza Párt vezet 33 százalékkal, míg a Fidesz 28 százalékon áll.
A biztos szavazók körében – a hibahatáron belül – minimális változás látható: a Fidesz egy százalékponttal erősödött (33 százalék), a Tisza pedig egy százalékpontot veszített (39 százalék). A biztos szavazó pártválasztók között változatlan maradt az arány: Tisza–Fidesz 48–40. Figyelemre méltó, hogy a biztos szavazók 17 százaléka még mindig nem kötelezte el magát egyik párt mellett sem, ami jelentős mozgásteret hagy a kampány hátralévő részére - írja a Népszava.
Ha most vasárnap lennének a választások, a Publicus adatai szerint a Tiszán és a Fideszen kívül csak a Mi Hazánk jutna be az Országgyűlésbe. A kisebb pártok támogatottsága stagnál vagy csökken. A Demokratikus Koalíció egy százalékpontot veszített minden mérési kategóriában, jelenleg 3–4 százalék között áll. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt továbbra is 2–3 százalékos támogatottságon mozog, míg a Mi Hazánk a teljes népességben 4, a biztos szavazók körében 5 százalékon áll.
Elutasítottság és tartalékok
A másodlagos pártpreferenciák alapján a Fidesz elutasítottsága magasabb, mint a Tisza Párté, ugyanakkor a kormánypárt mozgósítható tartaléka csaknem kétszer akkora. A válaszadók 41 százaléka mondta, hogy biztosan nem szavazna a Fideszre, míg a Tisza esetében ez az arány 37 százalék. Ugyanakkor a Fidesz esetében 18 százaléknyian tartják elképzelhetőnek, hogy végül rájuk adják voksukat, szemben a Tisza 10 százalékos potenciális bővülésével.
A DK másodlagos választásként kifejezetten jól szerepel: a megkérdezettek 14 százaléka nevezte meg második legfontosabb pártként, és 13 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy rájuk szavazzon. A kutyapárt ebben a kategóriában még ennél is jobban teljesített. Pulai András, a Publicus vezetője szerint összességében a DK rendelkezik a legnagyobb tartalékkal.
Elégedetlenség és részvételi szándék
A felmérés szerint a magyarok 81 százaléka tervezi, hogy részt vesz az április 12-i választáson, bár a kutatók szerint a tényleges részvétel ennél alacsonyabb lehet. A megkérdezettek 63 százaléka elégedetlen az ország jelenlegi állapotával, a nyugdíjasok körében ez az arány 71 százalék – annak ellenére, hogy ebben a csoportban továbbra is a Fidesz a legerősebb. Más kutatások is borúlátó képet festenek a közhangulatról: a Republikon Intézet szerint a válaszadók háromnegyede úgy érzi, rosszabbul él, mint négy évvel ezelőtt.
Ellentétes mérések, eltérő következtetések
Miközben a Závecz Research és a Minerva Intézet egyaránt Tisza-előnyt mért – előbbi szerint 2,9 millió szavazó áll a Tisza, és 2,5 millió a Fidesz mögött –, a kormányközeli Nézőpont Intézet szerint a választás lényegében lefutott. A Nézőpont januári felmérése alapján a választókorú magyarok 46 százaléka Orbán Viktort tartja a legalkalmasabb miniszterelnöknek, míg Magyar Pétert 35 százalék. Ez az arány hónapok óta stabil, a különbség október óta 11–15 százalékpont között mozog. Orbán Viktor támogatottsága különösen magas az idősebbek és a falvakban élők körében - írja a 24.hu.
A Nézőpont mérése szerint Dobrev Klára és Toroczkai László miniszterelnöki ambícióit egyaránt a választók 4 százaléka támogatja. Míg a Mi Hazánk parlamenti bejutása biztosnak tűnik, a DK számára a küszöb átlépése továbbra is kérdéses.
Fidesz-utódlás: Szijjártó az élen
A Publicus Intézet külön azt is vizsgálta, kit látnának szívesen a fideszesek Orbán Viktor utódjaként. Eszerint a kormánypárti szavazók 39 százaléka Szijjártó Pétert tartaná a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek, míg Lázár János támogatottsága a vártnál gyengébb.
