Varró László Shell-alelnök: A Shellnél büntetőeljárás járna a szennyezés eltussolásáért

A Shell globális alelnöke szerint a vállalatnál elképzelhetetlen, hogy egészségügyi határértéket meghaladó szennyezést megpróbáljanak eltitkolni, ilyen esetben nemcsak kirúgás, hanem büntetőeljárás is következne.

„Nem szoktam a Shellről írni a Facebookon, de most kedvem támadt hozzá” – így kezdte bejegyzését Varró László, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnöke. Bár konkrét ügyet nem nevezett meg, posztja időzítése és hangsúlyai alapján többek szerint a gödi akkumulátorgyár körüli botrányra is reagál, illetve Orbán Viktor a Shellt bíráló kijelentésére is.

Orbán Viktor évértékelőjében a vállalatról azt állította, hogy a célja az, hogy leválassza Magyarországot az olcsó gázról, miközben nem érdekli őket, hogy ebbe belerokkannak a magyar háztartások.

A közelmúltban a Telex arról írt, hogy a Samsung gödi gyárában a nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja az elmúlt években hivatalosan több mint kétszázszorosan, egy belső jegyzőkönyv szerint akár 510-szeresen is meghaladta a megengedett határértéket, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet a dolgozók számára, belső információik szerint a kormány tudtában volt az esetnek, mégsem történt komolyabb fellépés, kivizsgálás a gyár irányába.

Varró László ezzel szemben bejegyzésében részletesen ismertette, hogyan működik a biztonsági rendszer a Shellnél. Mint írta, még az elemzőcsapatok értekezletei is biztonsági tájékoztatóval kezdődnek, és a világ bármely pontján történt legkisebb szivárgásról vagy balesetről szóló jelentést minden dolgozónak tanulmányoznia kell. A tanulságok az intranet nyitóoldalára kerülnek. Kiemelte azt is, hogy a tengeri platformra senki nem léphet megfelelő, például helikopteres vízreszállást modellező menekülési tréning nélkül, és a kutatás-fejlesztés olyan drónokat fejleszt, amelyek kiváltják a veszélyes, zárt terekben végzett, vegyvédelmi ruhát igénylő vizsgálatokat.

„Az, hogy potenciálisan szennyezett helyre az előirásos védőöltözék nélkül menjenek emberek, egyszerűen teljesen elképzelhetetlen.” – továbbá hozzátette: a biztonsági mutatók a vezetők javadalmazásába is beépülnek, az ő prémiuma is csökken, ha például Brazíliában baleset történik.

A legfontosabb állítása azonban az volt, hogy amennyiben egy létesítményben akár csak hajszállal az egészségügyi limit fölé emelkedne a szennyezés, és ezt vezetők megpróbálnák eltussolni, az igazgatóság nemcsak elbocsátaná őket, hanem büntetőeljárást is kezdeményezne.

Az alelnök bejegyzése szerint a Shell 2022-ben levált az orosz olajról, és még egy, a szankciókba nem ütköző orosz szállítmány átvétele is komoly elvi vitát váltott ki a cégen belül. A vállalat 5 milliárd dollár veszteséget írt le az orosz agresszió következtében, és – más nyugat-európai és japán cégekkel ellentétben – kivonult a szahalin-i cseppfolyósított földgázprojektből is. Mint írta, bár a döntés érintette a részvényárfolyamot és az ő személyes kompenzációját is, büszke volt rá. Álláspontja szerint az agresszió elutasítása, az európai kormányokkal való együttműködés, valamint a dolgozók egészségének és biztonságának prioritása hosszú távon a sikeres működés alapja.

Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében úgy fogalmazott, a Shell, az Erste és Brüsszel „háborús szövetséget” alkot. A miniszterelnök szerint a háború egyik fő nyertese a Shell, amelynek célja Magyarország leválasztása az olcsó gázról, függetlenül attól, hogy ez milyen terhet ró a magyar háztartásokra.

Kép forrása: shell.hu