Hernádi Zsolt: mindig a „legjobb opciót” kell választani

A magyar energiapolitika prioritása továbbra is az, hogy bár szükséges diverzifikálni a beszerzési forrásokat, ám továbbra sem lehet lemondani az orosz olajról és gázról – gyakorlatilag ebben foglalható össze Hernádi Zsolt, Mol vezér álláspontja, aki a vele készült terjedelmes interjúban beszélt még az Adria vezetékről, mint lehetséges alternatív útvonalról, a szerbiai olajüzletről, de szóba kerültek a MOHU gyermekbetegségei is. 

Az interjú nagyobb részében energiapolitikai kérdéseket érintettek, ezért sem volt meglepő, hogy Hernádit a Tisza választási programjának vonatkozó fejezetéről kérdezte a Telex elsőként. A Mol vezérigazgatója ezt röviden azzal intézte el, hogy a dokumentum szerinte „több kérdést indukált, mint amennyi választ adott”, ezek között is talán a legfontosabb az orosz függés mértéke, és az arról való leválás lehetséges módja. 

Mint ismeretes az uniós előírások szerint Magyarországnak is kötelezően le kell válnia 2027 végétől az orosz energiahordozókról, vagyis ettől az időponttól kezdve semmilyen lehetőség nem lenne arra, hogy oroszországi importból fedezzük Magyarország gáz és olaj szükségletét. 

Bár a leválás dátuma ismert, Hernádi Zsolt ennek ellenére nem tartja sem reálisnak, sem pedig kívánatosnak a teljes leválást az orosz energiáról, inkább a diverzifikációt támogatja továbbra is. 

Úgy véli, az a brüsszeli elvárás, amely az orosz energiahordozók teljes kizárását célozza, túlzottan korlátozná a választási lehetőségeket. Szerinte mindig a „legjobb opciót” kell választani, amihez több forrás – köztük az orosz energia – is kellene.

A leválás ugyanakkor szerinte komoly gazdasági és ellátásbiztonsági kockázatokat is magában rejtene: megugranának az energiaárak, romlana a költségvetési egyensúly, alapanyag oldalról nehéz helyzetbe kerülnének a hazai vegyipari és energiaipari cégek, de a lépés a lakosságot is súlyosan érintené, ellátási zavarok léphetnének fel, és fel kellene készülni arra, hogy a kutaknál drágábban tankolhatnánk csak. 

Szóba kerültek az EU morális érvei is, de ezeket Hernádi másodlagosnak tartotta, szerinte a magyar érdekeket kell elsődlegesen nézni, még ha ez alkalmanként konfliktusokkal jár is.

A Barátság-vezeték január végi leállása és a stratégiai készletek megnyitása jól mutatja, milyen gyorsan kényszerhelyzetbe kerülhet a régió ellátása – mondta Hernádi Zsolt. Szerinte az ilyen helyzetek nem tudatos leválási lépések, hanem kényszerű kríziskezelések, a mostani fennakadás pedig azt bizonyítja, hogy a régiónak továbbra is két vezetékre van szüksége, mert bármelyik, bármikor kieshet. 

Mint mondta, a horvát irányból érkező Adria-vezeték, rövid távon ugyan segítséget nyújthat, de nem teljes értékű alternatíva: a tengeri szállítás lassabb, a rendszer valós kapacitása pedig nem bizonyított, és erősen kérdéses az ár is. 

Hernádi szerint a jelenlegi helyzet egyben tesztje a horvát infrastruktúra és a tengeri szállítások megbízhatóságának is. Ha a Barátság nem működik, mondta, az uniós szabályok lehetővé teszik a tengeri – akár orosz eredetű – olaj beszerzését is.

Mint ismeretes a Mol a közelmúltban bevásárolta magát Szerbia legnagyobb energiavállalatába, a NIS-be, a tranzakció lezárásához már csak az amerikai szankciós hatóság, az OFAC engedélyére várnak – mondta el Hernádi.

Fotó: YouTube/Heti Napló Sváby Andrással