Intézményesített gyerekrablás zajlik Magyarországon a Babamentők szerint i
Születése után nem vihette haza családja a tatabányai kórházból egészséges kislányát, majd az újszülöttet a szülők tudta nélkül elszállították. A Népszava riportja szerint az utóbbi időben több hasonló eset is történt, miközben a hatóságok és az intézmények nem adnak érdemi tájékoztatást. Civil aktivisták „intézményesített gyerekrablásról” beszélnek, a Belügyminisztérium szerint viszont minden esetben a gyermek veszélyeztetettségét vizsgálják.
Születése után nem vihette haza családja a tatabányai kórházból egészséges kislányát, majd az újszülöttet a szülők tudta nélkül elszállították. A Népszava riportja szerint az utóbbi időben több hasonló eset is történt, miközben a hatóságok és az intézmények nem adnak érdemi tájékoztatást. Civil aktivisták „intézményesített gyerekrablásról” beszélnek, a Belügyminisztérium szerint viszont minden esetben a gyermek veszélyeztetettségét vizsgálják.
A február 6-án született tatabányai kislány története újabb fejezete annak a jelenségnek, amelyet a Népszava összesített. Jelen esetben egy szerény anyagi körülmények között élő család nem vihette haza újszülött babáját, viszont az édesanyát kiengedték a kórházból. A nő naponta kétszer járt vissza szoptatni gyermekét, ám egy reggel közölték vele, hogy a csecsemő már nincs az intézményben.
Azt nem árulták el, hová került és milyen indokkal. A család sehol sem kapott segítséget. A főispáni hivatalban nem fogadták őket, a gyámhatóság végül annyit közölt, hogy a kislány nevelőszülőhöz került.
Az ügybe bekapcsolódott a Babamentő Akciócsoport. Szerintük, ha a hatóságnak a család lakhatási körülményeivel volt kifogása, akkor is elsőként családon belüli elhelyezést kellett volna vizsgálni. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis pusztán anyagi okból nem lehet gyermeket kiemelni a vér szerinti családból.
A Babamentők levelet írtak a kórház főigazgatójának, amelyben jelezték, hogy a gyermekorvos egészségesnek találta a kislányt, és nem volt gyámhatósági határozat a bent tartásról. Szerintük az eset felveti a személyi szabadság megsértésének gyanúját. A civil aktivisták az ENSZ gyermekjogi egyezményére is hivatkoztak, amely kimondja, hogy egy gyermek legfőbb érdeke, hogy saját családjában nevelkedjen.
A Belügyminisztérium a konkrét üggyel kapcsolatban nem, csak általánosságban válaszolt. Emlékeztettek, hogy 2025 júliusában vezették be a „születendő gyermek haza nem adhatóságának” intézményét.
Ennek célja, hogy a gyámhatóság már a születés előtt dönthessen arról, hazavihető-e a gyermek, ha súlyos veszélyeztetettséget állapítanak meg.
A tárca hangsúlyozta, a törvény szerint kizárólag anyagi okból nem lehet gyermeket kiemelni, és minden esetben komplex vizsgálat előzi meg a döntést, amelyben a jelzőrendszer tagjainak véleményét is figyelembe veszik. Arra a konkrét kérdésre azonban nem érkezett válasz, hogy a tatabányai kislány esetében mi indokolta az intézkedést, illetve jelenleg hol tartózkodik.
Hivatalos információk szerint mintegy 300 egészséges újszülött és csecsemő tartózkodik jelenleg egészségügyi intézményekben, közülük legalább száz esetben a szülők nem mondtak le a gyermekről, haza szeretnék vinni őket. A pontos adatokat a hatóságok nem erősítették meg.
A Babamentő Akciócsoport képviselője szerint „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban”. Elmondása szerint egyes kórházakban a nővérek felsőbb utasításra még vigasztalni sem vehetik fel a síró csecsemőket, nehogy „hozzászokjanak a dajkáláshoz”.
A tatabányai baba esete sajnos nem egyedülálló, február 14-én Miskolcon egy ötödik gyermekét világra hozó család esetében volt szükség rendőri jelenlétre, hogy a gyermeket végül kiadják. Néhány nappal korábban pedig Szekszárdon egy hat hónapos csecsemőt nem akartak hazaengedni, noha az egyik orvos szerint nem volt egészségügyi indoka a bent tartásnak.