Az Adatvédelmi Hatóság elmarasztalta a Belügyminisztériumot a szülői kérdőívek miatt

Az Adatvédelmi Hatóság szerint a Belügyminisztérium jogsértően titkolta el a 2022–2024-es szülői kérdőívek közérdekű adatait, és jelentésében a kormányzati kérdésfeltevés manipulatív jellegét, gyűlöletkeltését is bírálta.

Az Adatvédelmi Hatóság frissen megjelent jelentése szerint a Belügyminisztérium jogsértést követett el, amikor nem hozta nyilvánosságra a 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben a közoktatás állapotáról kiküldött szülői kérdőívek teljes eredményeit, olvasható a Szülői Hang oldalán. A hatóság megállapította, hogy az adatok közérdekűnek minősülnek, így azok eltitkolása nem jogszerű.

A minisztérium a Kréta rendszeren keresztül több alkalommal is felmérte a szülők véleményét, ám az eredményeket a közérdekű adatigénylés ellenére nem adta ki. A jelentés részletesen bemutatja a két évig tartó hatósági eljárást, a minisztérium jogi érveit és az azokra adott viszontválaszokat, valamint a megválaszolatlanul maradt kérdéseket.

A Belügyminisztérium azzal indokolta az adatok visszatartását, hogy azok nyilvánosságra kerülése szerintük „téves értelmezésekhez” és politikai kommunikációhoz vezethet, ami akadályozhatja a döntés-előkészítést. Az Adatvédelmi Hatóság ugyanakkor nem fogadta el ezt az érvelést, és a jelentésében külön kitért a kérdőívek megfogalmazására is. 

A jelentés szerint: „Nem szolgálja sem a társadalom, sem a gyermekek érdekeit, hogy uszító, gyűlöletkeltő állítást fogalmaznak bele a Kréta rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőív kérdésébe.”

Az adatvédelmi hatóság nemcsak az adatok visszatartását tartotta jogsértőnek, hanem a kérdőívek megfogalmazását is bírálta. Bár a jelentés nem nevezi meg konkrétan az érintett kérdést, Miklós György, a Szülői Hang sajtókapcsolatokért felelős munkatársa a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a 2022-es kérdőív azon tétele válthatta ki a kritikát, amely így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?”, ami szerinte eleve manipulatív állítást tartalmazott, és mintegy másfél millió szülőhöz juthatott el.

A 2025-ben kiküldött újabb kérdőív már a kompetenciamérések felvételibe való beszámításának lehetőségét vetette fel. Ebben az ügyben a Szülői Hang bírósághoz fordult, és a pert még 2025-ben megnyerte, így az adatok nyilvánosságra kerültek. A közzétett eredmények szerint a szülők többsége nem támogatja a tervet, ennek ellenére a kormány nem állt el a bevezetés lehetőségétől, csupán a választások előtt ezt „nem merik nyilvánosságra hozni”.

A hatósági eljárás során a testnevelés-szabályozás ügye is előkerült. A minisztérium válaszából kiderült, hogy a 2023. decemberi kérdőív eredményeire hivatkozva kezdeményezték a mindennapos testnevelés alóli felmentés újraszabályozását. A módosítás következtében a délutáni sportkörökön részt vevő diákok elvesztették a heti két testnevelésóra alóli kedvezményt. A Szülői Hang szerint ez a gyerekek sportolási lehetőségeinek szűkítését jelentette, és jól példázza azt a módszert, amikor egy általános, ártatlannak tűnő kérdésre adott válaszokra hivatkozva utólag olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek a gyermekek jogainak csorbításához vezetnek.

A közösség szerint az ügy túlmutat az egyes kérdőíveken, a közoktatás helyzetéről szóló állami felmérések adatainak nyilvánossága alapvető demokratikus kérdés. Álláspontjuk szerint a gyermekek jövőjét érintő döntéseknek szakmai és pedagógiai szempontok alapján, átlátható módon kellene megszületniük, nem pedig politikai kommunikációs logika mentén.

„Bízunk abban, hogy a választások után megalakuló új kormány nyilvánosságra hozza a közoktatás helyzetére vonatkozó valós adatokat. Változtassunk, hogy olyan kormányunk legyen, amely számára a gyermekek ügye nem csak propagandaeszköz, a társadalmi párbeszéd nem csupán manipuláció, és amely a döntéseket nem politikai és spórolási, hanem pedagógiai és szakmai szempontok alapján hozza! Gyermekeink jövője mindannyiunk felelőssége, a minőségi közoktatás nemzeti ügy.” – zárul a Szülői Hang közleménye.