Matolcsy-klán, Hatvanpuszta, ellopott közpénzek - Elszámoltatható lesz az Orbán-kormány?

Sokan kételkednek abban, hogy egy kormányváltás esetén felelősségre lehet-e vonni a fideszes politikusokat és oligarchákat az ellopott pénzek miatt. Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az Orbán-kormány a saját maga alkotta, a közpénzek átlátható felhasználásáról rendelkező törvényeket sem tartotta be, ezért van lehetőség az elszámoltatásra, sőt az elsíbolt vagyon egy része vissza is szerezhető.

Az elmúlt években rengeteg cikk és feljelentés született a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) történt visszaélésekről. Tavaly az Állami Számvevőszék is nyilvánosságra hozott egy vizsgálatot, amely kimutatta, hogy százmilliárd forintos összegű vagyonvesztés következett be a jegybanki alapítványok környékén. A Direkt36 csütörtökön közölt olyan fotókat, amelyek Matolcsy György volt jegybankelnök születésnapján készültek. A 2023-as eseményen a jegybanki visszaélések kulcsfigurái is részt vettek. A Kontroll stúdiójában is szóba került a születésnapi buli.

Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a fotók alátámasztják azt, hogy volt informális kapcsolat „ezek a figurák között”, összejárnak, együtt pezsgőznek.

„Egy belterjes kör osztotta egymás között a pénzt, fosztotta ki lényegében a nemzeti bankot” – tette hozzá. Léderer szerint az MNB-s ügy nem egy nehéz jogi eset, ha kormányváltásra kerül sor, és lesz akarat, akkor büntetőjogilag nem lesz nehéz kivizsgálni a vagyonvesztést.

Vagyonvisszaszerzési hivatal

Sokan kételkednek abban, hogy vissza lehet-e szerezni a NER alatt elsíbolt vagyonokat. Léderer arra hívta fel a figyelmet, hogy nem újdonság a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása, hiszen ma is működik a rendőrségen belül olyan szervezeti egység, amelynek az a feladata, hogy a bűncselekményekben érintett vagyonokat visszaszerezzenek.

Jelenleg kicsi egység, és hiányoznak azok az eszközök, és humánerőforrás, amelyek megkönnyítenék a vagyonok felkutatását és visszaszerzését. Az ellopott pénz egy részét nem lehet visszaszerezni, de Léderer szerint mindenképpen meg kell próbálni a racionálisan elérhető vagyonok esetében, mert a költségvetésnek szüksége van ezekre a pénzekre.

Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a nyomozóhatóságok képesek lennének kivizsgálni a hazai korrupciós ügyeket, ha támogató lesz a politikai környezet. „Az ügyészségek hozott anyagból dolgoznak, vádirat csak abból születhet, amit a nyomozóhatóságok kiderítettek” – fogalmazott.

Ligeti szerint a nyomozati szintet kell megerősíteni, ahol a bizonyítékokat összegyűjtik, a feltárások megtörténik és a közérdekű bejelentőket megvédik, mert a legjobb bizonyítékokat a bennfentesek tudják szolgáltatni.

Léderer arra hívta fel a figyelmet, hogy hazai igazságszolgáltatásban „dolgozók közül sokan úgy szocializálódtak, hogy vannak plafonok, amiket nem törünk át”. Emiatt szerinte van létjogosultsága új szervezetek létrehozásának, mint például a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításának.

Beragadt EU-s támogatások

Több magyarázat is van azzal kapcsolatban, hogy miért nem tudta lehívni az uniós forrásokat a kormány annak ellenére, hogy 2022 decemberében megállapodtak a feltételekben. Az alku értelmében a kifizetéseket úgynevezett 27 szupermérföldkő teljesüléséhez kötötték.

Léderer Sándor szerint a kormány azt gondolhatta, hogy a megállapodásból majd valamilyen módon „ki tudnak surranni”, mindenféle álmegoldásokkal.

A kabinet arra játhatott, hogy ha mindenre igent mond és megszületik az alku, majd menetközben kibújik a felelősség alól. Ez a taktika ezúttal már nem működött.

Ha életbe lépett volna a 27 vállalás, Ligeti Miklós szerint az „mélyütések sorozatát vitte volna be a NER-nek”. A kormánypártoknak ha választaniuk kell, hogy a nemzetnek, vagy a NER haszonhúzóinak legyen jó, akkor a rezsim az utóbbit választja. „Inkább pusztuljon az ország, de Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt, Matolcsy György a jegybanki lenyúlások miatt, Szijjártó Péter a lélegeztetőgépek miatt érinthetetlenek” – fogalmazott Ligeti.

A műsorban szóba került az Elios-ügy is, ami a NER szimbolikus korrupciós története. Léderer szerint egy nagyon tudatosan felépített korrupciós ügyről van szó, amit már 2009-ben elkezdtek. Ebben az évben bízta meg a Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat az Eliost a közvilágítási rendszer modernizálása. Később úgy írták ki az uniós támogatások terhére a közbeszerzéseket – más városokban – , hogy olyan referenciát kértek, amit csak az Elios kapott meg Hódmezővásárhelyen, így cégek nem, vagy csak az Eliossal közösen pályázhattak. 

„Sokáig azt az érvet hoztam fel a hatóságok lezüllésének, hogy az Elios-ügy után nincs miről beszélni” – fogalmazott Liget.

A magyar ügyészség ugyanis nem látta bizonyítva a korrupciót, miközben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) aprólékos munkával tárta fel visszaélések sorozatát 35 település esetében. A kormány végül úgy döntött, hogy nem veszi igénybe az uniós támogatásokat, és a magyar költségvetésből fizette ki a Tiborcz Istvánhoz köthető Eliosnak a pénzeket.

Az közvilágítási rendszerek modernizálása során az Elios energiatakarékos, LED alapú lámpákat szereltek fel. A lakosság azonban azt érzékelte, hogy a projekt végén az utcák megvilágítása jóval gyengébb lett, mint előtte volt.

A teljes műsor itt nézhető meg: