Krekó Péter szerint a Fidesz nem létező háborús hisztériát gerjeszt
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint a kormány nem létező háborús fenyegetettségre hivatkozva próbálja hiszterizálni a közvéleményt.
Krekó Péter szerint a választókat több belpolitikai dolog is érdekli, olyanok, mint például a korrupció vagy az egészségügy, a kormány azonban minden erejével azon van, hogy a külföldi témák felé terelgesse az embereket. A Political Capital igazgatója szerint szerint a kormány most egy nem létező háborús fenyegetettségre hivatkozva próbálja meg hiszterizálni a közvéleményt.
A szakértő szerint a kormány dezinformációs gépezete jelenleg sokkal kisebb hatásfokon működik, mint korábban, a hadsereg kivezénylése azonban egyértelmű szintlépést jelez a kampányban. Eközben azonban a szándékos félrevezetés is olyan méreteket öltött, amilyeneket korábban még nem tapasztalhattunk. Krekó Péter elmondta, hogy a kormány kampánytémáiban a most kitört iráni háború hozhatja el a fordulatot.
Ezt azzal magyarázta, hogy egyelőre még zajlik az olajexport Iránból, más országok pedig fokozták a kitermelésüket, hogy ne lépjen fel hiány. „Ha ez így marad, akkor a benzinárban nem lesz drasztikus emelkedés, de erről biztosat csak később lehet mondani” – fogalmazott.
A szakértő szerint a jelenlegi helyzet nem túl komfortos a magyar kormánynak, ennek az egyik oka pedig az, hogy Orbán Viktor ígérete szerint Donald Trumpnak a béke elnökének kellett volna lennie. Hiszen be is húzta Orbán Viktort a Béketanácsba.
És azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormány valamennyire azért jó viszonyt ápolt az iráni rezsimmel, a most kiiktatott ajatollah például 10 éve még személyesen fogadta Orbán Viktort. „Ezek viszont külpolitikai kérdések, amelyekben a Tisza kerüli, hogy konfrontálódjon a kormánnyal, ezért nem gondolom, hogy ez nagyon nagy sebet fog ejteni a kormányon, még akkor sem, ha ez nem egy komfortos helyzet nekik” – vélekedett a szakértő.
A Political Capital igazgatója szerint nem lehet készpénznek venni még egy háborús helyzetben sem, hogy a jelenlegi kormány mögött sorakozik fel a választópolgárok többsége. Ha például úgy gondolják, hogy a kormány is felelős a kialakult helyzet miatt, akkor nem fognak besorolni hozzájuk. Az orosz-ukrán háború kitörése miatt például a jelenlegi európai vezetőkben erősödött meg a bizalom, de Irán azért nagyon messze van Magyarországtól.
A szakértő szerint a kormány egyértelműen magának szeretne tőkét kovácsolni a háborús fenyegetettségből, de ezt inkább a Budapest-Kijev tengelyen tennék meg, mint a Budapest-Iránon.
„Itt a nem létező ukrán háborús fenyegetettséggel való riogatás a legfőbb téma, erről a vonatról úgy tűnik, nem akar leszállni a kormány” – fogalmazott.
Példának hozta, hogy a kormány az olajszállításokkal kapcsolatban a Barátság kőolajvezeték jelentőségéről beszél. Abból pedig, ha emelkednének az üzemanyagárak, az ellenzék profitálna szerinte. „Az áremelkedés negatív hatásától nem tudja magát egyetlen kormány sem távoltartani, lehetne magyarázni, hogy az Ukrajna miatt van, de ez fájna a kormánynak, ezért ezt minden áron próbálnák elkerülni és a benzinforgalmazókra tolnák az extraköltségéket”.
Krekó Péter arról is beszélt, hogy az orosz olajról való leválás, illetve a diverzifikálás elmaradása a jelenlegi helyzetben még akár vissza is üthet a kormányra. „Visszaüthetne, ha a fő politikai rivális ezt fontos témává tenné, de mintha lenne egy olyan törekvés, hogy ne lehessen rásütni az ukrán-barát jelzőt a Tiszára, és ne lehessen azzal vádolni, hogy megemelné a benzin árát, ezért igyekeznek minél kisebbnek éreztetni a távolságot a Fidesz és Tisza álláspontja között” – mondta.
Orbán Viktornak arra a lépésére, hogy katonákat küldenek az energetikai létesítményekhez, a szakértő úgy reagált: ilyen kampány még nem volt, és ez egyértelmű szintlépést jelent. Emellett azt is mondta, hogy a kormány igyekszik a külföldi témák felé terelni a választókat, akiket pedig érdekelnek az olyan belpolitikai témák, mint az oktatás, a gyermekvédelem vagy az egészségügy.
„Egyelőre úgy tűnik, hogy egy nem létező háborús fenyegetettségre hivatkozva próbálja meg hiszterizálni a közvéleményt a kormánypárt” – fogalmazott.
Krekó Péter a kormány kommunikációjában fellelhető ellentmondásokra is felhívta a figyelmet, szerinte ugyanis nem túl életszerű, hogy a magyar energiától függő Ukrajna le akarja rombolni az infrastruktúra intézményeit, ahogy az sem, hogy épp most akarnának megtámadni egy Nato-országot.
A Political Capital vezetője szerint a kormány nem tudja tényekkel alátámasztani az állításait, ráadásul Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a bizalom a kormányzat felé. Szerinte az a kérdés, hogy számíthat-e arra a kormány, hogy csak azért, mert ő parancsol a fegyveres erőknek, az emberek automatikusan hisznek is nekik.
Krekó Péter azt mondta, hogy az utóbbi években az látszik, hogy a kormányzati dezinformációs gépezet sokkal kevésbé hatékonyan működik. Ez most egy nagy teszt, nem véletlenül folyamodnak merészebb eszközökhöz. „Dezinformációs szempontból az egy új minőség, hogy a hadsereget is bevonják – egy jelenlegi tudásunk szerint – hazug sztori alátámasztására” – mondta.
„Ez egy olyan választás, aminek a geopolitikai környezete sokkal látványosabb, mint eddig valaha volt, és Oroszország egyértelműen kifejtette, érdeke, hogy Magyarországon ne történjen kormányváltás, szóval nem is biztos, hogy csak a magyar politikai szereplőknek lesz itt fontos a szava” – fogalmazott. A szakértő szerint egy oroszok által végrehajtott hamis zászlós művelet még kedvező is lehet az ellenzék számára abban az esetben, ha egyértelműsíteni lehet, hogy az oroszok követték el. Ez benne a kockázat.
A Political Capital igazgatója arról is beszélt, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a hadsereg jelenléte segítheti a kormányt, mert a Honvédség nagy népszerűségnek örvend az emberek körében.
Arról viszont éles politikai viták lesznek, hogy ez fenyegetettség mennyire valós.
Krekó Péter úgy érzi, hogy a Tisza ezen téren defenzívába szorult. A pártnál az tűnik fő célnak, hogy ne látszon nagy különbség külpolitikai kérdésekben a kormány és az ellenzék között. A szakértő szerint a kormány magatartása más, mint 2022-ben volt, akkor ugyanis még nem vállalták be a teljes oroszpártiságot a miniszterelnök akkor még 1956-ot is bedobta érvként.„Már nem is próbálja eljátszani a kormány, hogy ebben a konfliktusban ne az oroszok oldalán állna, mozgásaik is egyre jobban Oroszországot segítik” – mondta Krekó.
„Bizonyos szempontból ironikus, hogy a magyar kormány és a Fidesz kampánygépezete mindenről beszél, csak a belföldi kérdésekről nem” – mondta Krekó, aki szerint a választókat eddig kevéssé érdekelték azok a témák, amikről a Fidesz beszélt.