Megérkeztek a kormány energiaturistái Kijevbe

A magyar kormány küldöttségét annyira kezelik partnernek Ukrajnában, amennyire Budapest Kijevet: semennyire. Az állandó orosz rakéta- és dróntámadások miatt aligha engedélyezik a magyar küldöttségnek azt, hogy megnézzék a brody olajszivattyú-állomást, de még Kijevben sem örülnek az előre nem egyeztetett látogatásnak.

Kampányszerűen használja Orbán Viktor miniszterelnök azt a küldöttséget, amit Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vezet és március 11-én utazott Ukrajnába. Ez már az induláskor kiderült, miután a Barátság kőolajvezeték állapotának kivizsgálása miatt elindított küldöttség nem egyeztetett az ukrán féllel. Szijjártó Péter ugyanis március 10-én hivatalos diplomáciai jegyzékben közölte, hogy másnap útnak indul egy magyar ellenőrző bizottság. Azt kérte a kijevi kormánytól, hogy biztosítsanak egy találkozó az ukrán energiaügyi miniszterrel. Ha partnerként kezelték volna Ukrajnát, akkor egyeztették volna a látogatás időpontját.

A Telex információi szerint az ukrán külügy hivatalosan értesítette a magyar felet, hogy a megkeresésben megjelölt időpont a találkozóra nem megfelelő, így keressenek közösen egy másik időpontot. A válasz ellenére indult el a delegáció az ukrán határhoz. Ezt követően Ukrajna bejelentette, hogy nem hivatalos delegációnak, csak amolyan turistacsoportnak tekinti a magyar csapatot.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön egy olyan posztot osztott meg a Facebookon, amelyben videóhívásban beszélt a Barátság kőolajvezeték állapotának megvizsgálásával megbízott magyar küldöttség vezetőjével, Czepek Gábor parlamenti államtitkárral, és utasította a Kijevben tartózkodó „fürkészt”, hogy próbáljon meg kapcsolatba lépni az energetikáért felelős ukrán kormányzati szervekkel. Ha pedig ez nem megy, kérjen engedélyt, hogy ellátogathassanak Brodyba, hogy felmérjék, milyen állapotban van a vezeték.

Mint ismert január 27-én az oroszok lebombázták a Brodyban található olajszivattyú-állomást. Emiatt leállt a Barátság-kőolajvezetéken a szállítás Magyarország és Szlovákia irányába. Brody a front közelében van, Ukrajna már korábban jelezte, hogy nem biztonságos a hely, mert állandóak az orosz rakéta- és dróntámadások.

A HVG információi szerint egyébként a budapesti kormány nem is kérte azt, hogy a küldöttség ellátogasson Brodyba, az ukránoknak küldött levélben csak a kijevi tárgyalási kezdeményezés szerepelt. Az is azt bizonyítja, hogy a magyar kormány nem kezelte partnerként az ukránokat, és nem egyeztette le az látogatást Kijevvel, hogy az eredetileg ötfős küldöttségből csak négyen utaztak ki.

Az ötödik tag végül Magyarországon maradt, miután eszébe jutott, hogy ő Ungváron született, s mivel megvan még ukrán állampolgársága is, rá is vonatkoznak a mozgósítási törvények, így Kijevből akár a frontra is kerülhet.

Szintén a lap értesülései szerint Denisz Smihal energiaügyi miniszter nem is tartózkodik jelenleg Ukrajnában. Úgy tudják, hogy Orbán küldöttjei – nem hivatalosan – tárgyalnak Tarasz Kacska, európai integráció ügyében illetékes miniszterelnök-helyettessel.

Működik a vezeték, vagy sem?

Ez az, amit senki sem tud. A Telex szerint az a rengeteget hangoztatott magyar gyanú, hogy a vezeték már rég működhetne, részben azon alapul, hogy a támadás után az ukránok még üzemeltették a vezetéket, sőt megkérték a magyar és a szlovák partnereiket, hogy a vezetékben található 30-35 ezer tonna ukrán kitermelésű olajat segítsenek kivenni a vezetékből.

A magyar és a szlovák partnerek segítettek az ukrán olajat kiszippantani, vagyis a vezetékrendszer egy ideig még működött az orosz támadást követően is. A magyar állami vezetők és vezetékes szakemberek nagyon sokáig abban bíztak, hogy a Barátság az ukránoknak is fontos.

Az volt a tapasztalat, hogy amikor korábban megállt a vezeték (minden évben tucatnyi leállás volt kisebb zavarok miatt), például valamit karbantartani kellett, vagy kisebb sérülést okozott egy mezőgazdasági gép vagy egy autópálya-építés, azt gyorsan,

általában egy-két nap alatt meg lehetett javítani.

Magyarország tehát úgy gondolkodott, hogy bár az ukránoknak már nem akkora üzlet a tranzit, Kijev nem akar lemondani az évi 200 millió dolláros bevételről. Az persze figyelmeztető jel lehetett, hogy az Ukrajnát átszelő Testvériség gázvezeték működtetése sokkal nagyobb, évi 1 milliárd dolláros üzlet volt, de 2025-ben leállt, mert az oroszok és az ukránok nem tudtak megállapodni.

A Telex elemzése szerint ennek a beállt konfliktusnak most talán az segíthet, hogy annyira rossz a globális olajpiaci helyzet az iráni háború miatt, hogy nem fér bele a szövetségesek, vagyis az EU és Ukrajna között a marakodás. A Robert Fico szlovák kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között zajlott megbeszélések bizakodásra adhatnak okot. Fico szerdán arról beszélt, hogy megállapodtak a Barátság kőolajvezeték ukrajnai tranzitjának újraindításáról.

Az biztos, hogy Robert Fico szavai alapján az EU valóban elkötelezett, és érdekelt lett abban, hogy ez a szállítási csatorna megnyíljon. A probléma csak az, hogy Ukrajna még nem mondott semmi biztatót, Ursula von der Leyen szintén vonakodik bármit lépni nyilvánosan. Ursula von der Leyen most legalább azt már kimondta, hogy szerinte is minél előbb helyre kell állítani az olajáramlást a vezetéken.

A lap szerint senkinek sem könnyű visszajönni a korábbi álláspontjáról, Zelenszkijnek is arcvesztés lenne az orosz olajexportot támadó álláspontját feladnia, de az EU egészen biztosan el tudná érni a nyitást.